Kislábnyom Hírlevél 49. szám

 

Kis lábnyom és nagy boldogság

 

Visszatérő téma ez hasábjainkon, mostani számunkban pedig igyekeztünk minden rovatban erre is fókuszálni, mert egyre több egyén, közösség, ország, kutató, tudós, vezető és nemzetközi szervezet gondolja úgy, hogy nem jó úton vagyunk és nem jó mérőszámokat használunk, ha célunk, hogy boldogabbak és elégedettebbek legyünk, egészséges közösségekben, a mainál egyenlőbb társadalomban éljünk, és ne tegyük tönkre az ezek fenntartásához szükséges természeti erőforrásokat sem.

Fogadjátok szeretettel a Kislábnyom Hírlevél 49. számát!

Kép forrása: www.demotivalo.net

Kislábnyom Hírlevél 48. szám

 

Energiatudatos, klímabarát és etikus, felelős élelmiszerfogyasztás

 

Idei első számunkban többek között gyakorlatias tanácsokkal, tippekel, olvasnivalókkal segítjük mindazokat, akik élelmiszerfogyasztási szokásaikat szeretnék tudatosabbá tenni.

Fogadjátok szeretettel a Kislábnyom Hírlevél 48. számát!

Kislábnyom Hírlevél 47. szám

 

Hűtőnk és a gleccserolvadás meg a globális élelmiszerlánc

 

Bármennyire nehéz elképzelni, háztartásunk számos szálon kötődik a globális rendszerekhez, és így hatással van azokra, sőt, befolyásolni is tudja azokat! És minél többen teszünk valamit, kitartóan, annál nagyobb és erősebb hatást tudunk elérni.

Fogadjátok szeretettel a Kislábnyom hírlevél 47., idei utolsó számát! 

 

Kislábnyom Hírlevél 46. szám

 

A Mikulás levelet írt a gyerekeknek

 

A legtöbben tudjátok, hogy ilyenkor november végén és decemberben nagyon elfoglalt vagyok. Ám, mielőtt felpakolok mindent a szánomra és elindulok idei körutamra, szeretném elmesélni nektek, hogy idén itt, az Északi Sarkon nagyon nehéz évünk volt.

Kislábnyom Hírlevél 45. szám

 

A közösségi kertek és önfenntartó közösségek szerepe a várható élelmiszerkrízisben

 

Az élelmiszerárak világszinten emelkednek, és az ENSZ mezőgazdasági szervezete megállapította, hogy ellátási krízis alakulhat ki. 

Emellett az üzemanyagár emelkedése, illetve a szállítási költségek növekedése miatt egyre jobban „bezárkóznak” az országok, ami arra ösztönöz, hogy minél nagyobb mértékben támaszkodjanak a helyben megtermelt agrárárukra. Ebben a helyzetben alapvető az önellátás és a saját stratégiai raktározás.