Hogyan tegyük egyszerűbbé és kisebb lábnyomúvá életünket? Kezdeti lépések...

Sokan küzdünk rengetegnyi cuccunkkal: úgy érezzük, bárhogy igyekszünk, nem sikerül, hogy kevés dolgunk legyen otthon. Ezért újabb és újabb tároló rendszereket alakítunk ki, újabb és újabb dobozokat, szatyrokat cipelünk az adomány boltokba, ruhagyűjtési pontokra és szelektív hulladékgyűjtő szigetekre. Az igazság az, hogy dolgaink rabjai vagyunk: állandóan rendezgetjük, takarítjuk, javítgatjuk őket, és van ami után a részleteket is fizetjük - miközben sokszor épp abban a hitben szereztük be őket, hogy majd megkönnyítik életünket... De nem így van: minél több cuccunk van, annál több hely, idő, pénz és energia szükséges elhelyezésükhöz és rendben tartásukhoz.

Egy jelentés szerint elkerülhetetlen lesz a klíma- és egészségügyi válságot enyhítő „húsadó” - el kell, hogy induljunk a kevés-húsos életmód felé?

Öt-tíz év múlva bevezethetik a húsfogyasztás gyors világméretű növekedését megfékezni próbáló, a húsevés klímaváltozásra gyakorolt hatását és káros egészségügyi hatásait mérsékelni próbáló „büntetőadókat”, írja egy iparági befektetők részére készült jelentés.

Hét ötlet, ami távol tartja a gyerekeket a képernyőtől

A kanadai újságíró, Katherine Martinko házában nincs TV, nincs tablet, csak két jelszóval ellátott okostelefon a szülőknek (játékok nélkül), és egy számítógép az anyuka munkájához, amit a gyerekek nem használhatnak. Azaz úgy nőnek fel, hogy otthon nincs képernyő, ami elvenné az idejüket és figyelmüket… a játékról :-)

Megjelent a Kislábnyom Hírlevél 104. száma!

1992-ben egy közös figyelmeztetést adott ki 1700 tudós, melyben arra szólították fel az emberiséget, hogy alapvetően változtatnunk kell a bolygónkhoz, a Föld élőlényeihez való viszonyunkon. Most, 25 évvel később, ha visszatekintünk az elért eredményekre, azt látjuk, hogy az ózonréteg stabilizásán kívül a legtöbb probléma aggasztóan súlyosbodott; a fosszilis erőforrások elégetése és a kérődző állatok metánkibocsátása miatt drasztikusan nőtt az üvegházhatású gázok mennyisége, melyek elindították a klímaváltozást, valamint küszöbön áll egy hatalmas fajkipusztulási hullám. Ezért 2017-ben 20 000 tudós és kutató kiadott egy második figyelmeztetést, mely példa nélküli összefogást jelez. Ideje tehát cselekedni...
Jelen hírlevelünkben ahhoz szeretnénk inspirációt és segítséget nyújtani, mit tehetünk mi a "saját kis" életünkben. Csatlakozzunk hát mindennapi tetteinkkel ahhoz a sokszínű és növekvő közösséghez, amelynek a tagjai már elkezdték a változást!

20 000 tudós a világ minden tájáról sürgeti, hogy változtassunk - változtatunk?!

26 évvel ezelőtt, 1992-ben adtak ki tudósok először figyelmeztetést az emberiségnek. Akkor 1700 független tudós, köztük az akkor élő Nobel-díjasok többsége, aláírta a felhívást, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy alapvető változásra van szükség abban, ahogy az emberiség a bolygót és a bolygón lévő életet, élőlényeket gondozza. A szerzők, köztük három magyar tudós, Erdős Pál, Kornai János és Szentágothai János, attól tartottak, hogy az emberiség túlterheli a Föld ökoszisztémáit, és már 1992-ben arra figyelmeztettek, hogy vészesen közelítünk ahhoz, hogy átlépjük az ökológiai határokat.

Ha ez bekövetkezik, a bioszféra visszafordíthatatlanul sérül, és nem tudja tovább támogatni az emberi élet jelenlegi formáját. A tudósok ezért arra szólítottak fel, hogy stabilizáljuk a népességet, csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, váltsuk ki a fosszilis erőforrásokat, csökkentsük az erdők irtását, valamint állítsuk meg a biodiverzitás csökkenését.

Tartalom átvétel