Áradás és vízhiány – a klímaváltozás komoly vizes gondokat jelent

„A tudósok matematikai modellekkel, számítógépes programokkal szimulálják a klímaváltozás lehetséges hatásait úgy globálisan, mint lokálisan. Becsléseken alapuló forgatókönyvekről van szó, nagy a bizonytalanság. Egy valami egyértelmű: A klímaváltozás hatásainak zöme a következő 100-200 évben érvényesül, és ezek 80 százaléka a vízen keresztül, a vízzel és a víz által manifesztálódik.

Felgyorsul a víz körforgása, és ennek eredményeképp megnő a szélsőséges hidrológiai események előfordulásának gyakorisága. Földünkön a víz mennyisége ősidőktől fogva adott, kevesebb most sem lesz belőle, hanem a körforgás gyorsul fel. Az üvegházhatású gázok egyre több hőt zárnak be az atmoszférába, növekszik a felszíni hőmérséklet, intenzívebbé válik a párolgás, általa pedig a csapadékképződés és -hullás. Több árvízre, a másik oldalon pedig hosszabb aszályos időszakokra kell készülnünk: nem nehéz belátni, ez miért óriási baj.” (Dr. Szöllősi-Nagy András egyetemi tanár, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke).

Várhatóan már az évszázad végére jelentősen megnő az időjárási szélsőségek gyakorisága, de van, ahol már most komoly gondok vannak: a dél-afrikai Fokváros például hónapok óta súlyos vízhiánnyal küzd. A nyári kánikula és régóta tartó szárazság miatt csak pár hónapra elegendőek a víztartalékai. A kormányzat arra figyelmeztet, hogy ha nem sikerül rávenni a négymilliós lakosságot a vízzel való takarékoskodásra, akkor április 22-én el fogják zárni a vízcsapokat, mivel nem marad víz a tározókban. A jövőre nézve pedig mindez azt jelentheti, hogy a világon elsőként kénytelenek lesznek bevezetni a vízre a fejadagrendszert.

Európa nagyvárosai – egyelőre – nem tartanak itt, de a Newcastle-i Egyetem egy új, a három legsúlyosabb időjárási szélsőséget minden eddiginél átfogóbban vizsgáló kutatása szerint itt sem lesz ritka, hogy a helyzet kritikussá váljon. A szakértők különböző klímamodellek alkalmazásával vizsgálták az áradások, aszályok és hőhullámok változásait, és próbáltak következtetni a jövőbeli, 2050-2100 körül várható lehetséges – enyhe, közepes és súlyos - hatásokra.

Három éven át elemezték a több száz európai városra vonatkozó adatokat, és minden eredmény – a legenyhébb forgatókönyv is - sötétebb jövőt festett a korábban vártnál. Ld. a tanulmány szerint mind az 571város súlyosbodó szárazságokra számíthat, de Dél-Európában akár 14-szer hosszabb is lehet a száraz időszak, mint most. Közép-Európában pedig a hőhullámok során mért csúcshőmérsékletek ugranának még magasabbra.

A legtöbb városban a három vizsgált veszélyből nem csak egy súlyosbodna, azaz a klímakockázatok kezelése korunk egyik legkomolyabb kihívása. A tanulmány készítői kiemelik, hogy a városi régióknak sürgősen fel kell készülniük az áradások, szárazságok, és hőhullámok okozta problémákra.

Dr. Szöllősi-Nagy András szerint a megoldás a víz megtartása lenne többek között víztározók építésével, illetve az előrejelzések és a várható hatások pontosítása: „A vízügyi szakmán belül is véghez kell vinni a szemléletváltást, szakítani kell azzal a régi dogmával, miszerint csak a víz kártételei ellen kell védekezni. Nem küzdeni kell ellene, hanem gazdálkodni vele, megtanulni együtt élni a néha szeszélyes vízjárással. Mai döntéseink 50-100 évre szólnak, és ez első lépéseket most szükséges megtennünk ahhoz, hogy 100 év múlva se kerüljünk katasztrofális helyzetbe.”

 

Szerkesztette és fordította: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. márciusi (105.) számában.

 

 

Forrás: https://24.hu, https://index.hu, https://www.theguardian.com


 

 

Megosztás Megosztás