Elmaradt településből világhírű példa – helyi gazdaságfejlesztés megújulókkal

Elmaradt településből világhírű példa – helyi gazdaságfejlesztés megújulókkal

Az Ausztriában található Németújvár (Güssing) néhány kilométerre fekszik a magyar határtól. Elszigetelt, elmaradott település volt néhány évtizeddel ezelőtt, és a fiatalok elvándorlása jellemezte a térséget. A problémákra válaszul egy újszerű ötlettel állt elő a későbbi polgármester, Peter Vadasz és egy fiatal mérnök, Reinhard Koch az 1980-as évek végén. Mivel a település legnagyobb kiadását minden évben a hő- és villamosenergia-szolgáltatás díja jelentette, az ötletgazdák azt találták ki, hogy fosszilis energiaforrásokból előállított energia helyett saját helyi megújuló forrásaikból maguk igyekeznek majd ellátni a helyi energiaigényeket, az így keletkező nyereséget helyi vállalkozásokba és új munkahelyekbe forgatva vissza.

Első lépésként az önkormányzat energiafogyasztás-csökkentési lehetőségeit mérték fel, majd szigetelték a közületek épületeit, kicserélték a nyílászárókat, és átvizsgáltatták az összes energetikai berendezést, csővezetéket, illesztéseket stb. Ennek hatására a közületi energiacélú kiadások 2 év alatt 40-50%-kal csökkentek, míg például magánszemélyként a polgármester negyedére (!) tudta csökkenteni háztartása energiafogyasztását.

Ezután következett a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások leltározása. Mivel a terület alapvetően agrárrégió, mezőgazdasági melléktermékekkel, valamint a térség területének 45%-át kitevő erdők biomasszájával számolhattak. Mivel a területre jellemző az apró birtokméret, létrejött egy 5200 erdőtulajdonosból álló összefogás, amely hosszú távú megállapodást kötött az önkormányzattal arról, hogy vállalják a biomassza begyűjtését, szállítását és feldolgozását. Így kényelmes megoldáshoz és évente millió eurós nagyságrendű bevételhez jutottak a helyi erdőtulajdonosok – az önkormányzat pedig igen kedvező áron kaphatott nagy mennyiségű megújuló tüzelőanyagot.

1991-ben egy olajütő-üzemet átalakítottak biodízel-termelésre, 1992-ben pedig megépült az első Németújvár környéki kis biomassza-távfűtőmű. A kényelmes, olcsó és környezetbarát fűtési mód híre hamar elterjedt, és egyre többen kérvényezték a csatlakozást a távhőhálózatra. A régióban számos új kis fűtőmű épült, majd 1996-ban megépült Németújváron Ausztria akkori legnagyobb távfűtő erőműve.

Az olcsó hőenergiának köszönhetően egyre több vállalat érdeklődött, hogy szeretne Németújváron új telephelyet építeni: a polgármester pedig azoknak mondott igent, akik a legtöbb munkahely teremtését ígérték. Így többek között két parkettagyára is van már a településnek – ezek hulladékát szintén fel tudják használni az erőművekben. 2001-ben épült meg Németújváron az azóta világhírű, igen nagy (82-84%-os) hatásfokú, kapcsoltan hőt- és villamos energiát is termelő erőmű. Az energiaközpont kutatásainak köszönhetően pedig számos, a megújuló alapú energiatermelést és -felhasználást segítő innováció született és valósult is meg, mint például egy házi mikroerőmű. A sikereknek köszönhetően a cél az lett, hogy a helyi megújuló energiaforrások hasznosítását a teljes németújvári régióra kiterjesszék. A mintegy 27 ezer fős régió az évtized elején már annyi megújuló alapú áramot, hőt és üzemanyagot állított elő, ami az összfogyasztás 55%-ának felelt meg.

Forrás és további részletek: http://energiabox.blog.hu/2017/08/15/elmaradt_telepulesbol_vilaghiru_pelda_helyi_gazdasagfejlesztes_megujulokkal

Megosztás Megosztás