Érdemes rápillantani

Mélyebben merülnek el játékaik világában a gyerekek, ha kevesebb játék áll rendelkezésükre. Kreatívabb, leleményesebb módon játszanak kevesebb játékkal. A nagy játékmennyiség eltereli a kicsik figyelmét, nem tudják élvezni a minőségi játékidő lehetőségét.


Nemcsak családunk terített asztalára, hanem az összes, 9 milliárd földlakó ember számára elég bioélelmiszert lehetne termelni 2050-re két apró emberi szokásunk megváltoztatása mellett.


Kora gondolkodását és a technológia akkori fejlettségi szintjét megelőzve, 1905-ben  Harry W. Hillman megtervezte és kiépítette azt az elektromos hálózatot, amely képes volt egy ház teljes energiaszükségletét kielégíteni.


A The Change (A változás) című 15 perces animációs rövidfilm oktatási céllal készült gyerekek számára, de felnőttek is rászánhatnak 15 percet a rohanó életükből, már csak azért is, hogy válaszolni tudjanak gyermeki kérdésekre az éghajlatváltozás témájában. 


Nagyon lassan, de tudatosul bennem és környezetemben, hogy hosszú távon nem lesz „kifizetődő” olcsó ruházati cikkeket vásárolni: embertársaink és környezetünk kizsákmányolásának „vére tapad” nagyon sok ruhadarabhoz. Természetesen nincs jogom nekem, a Kislábnyom hírlevél szerkesztőjének minősíteni más emberek választási lehetőségét, de tanácsot, felvilágosítást adhatok.


A standfordi egyetem kutatóinak egy csoportja matematikai modellezés segítségével kiszámolta, hogy mennyi idő alatt tudna a bolygó nagy része kiszállni a szén, az olaj és a gáz felhasználásából. Talán pár évtized alatt sikerülne?


A Japánban épült Kamikatz Közösségi Ház tervezése és működése a falu lakosságának fenntartható álmai alapján valósult meg: majdnem teljes mértékben újrahasznosított hulladékból épült.

A Hiroshi Nakamura&NAP által tervezett épület sörfőzdeként és sörözőként működik, de egy olyan közösségi tér, ahol helyet kap a lakosság hulladékközpontjának boltja és egy étterem is.


 

Akár azt is mondhatnánk, hogy „bezzeg a mi időnkben”, maga a gyerekszoba fogalma sem létezett minden háztartásban. 

Nem csak időben, térben is mást-mást jelent ez a fogalom.


Annak ellenére, hogy Erdély bizonyos részei kívülről szemlélve természetközelinek tűnnek, a globalizáció hatásának köszönhetően itt is megváltozott a tájhasználat és vele együtt a hagyományos építkezés. Ebben az általános trendben most már bőven akadnak olyan "nem trendi" háztartások, amelyek a gazdaságosságon kívül környezeti szempontokat is van lehetőségük és tudásuk figyelembe venni.


A Kislábnyom hírlevél gyakran foglalkozott a ruházatunk ökológiai lábnyomával, a „fast fashion” letaroló működésével és az öltözködés környezeti terhelésével.

A gyakori rossz példák után most bemutatunk egy energikus hazai követhető jó példát: Tripolszky Sarolta újrahasznosított farmernadrágokból és más használt ruhadarabokból készült ruhamárkát alapított Sharolta névvel.