Kényelem-függőségünk: veszélyes ránk és a Bolygóra nézve is! - Tavaly, a Nemnövekedés konferencián a GreenDependent csapata szerint az egyik leginspirálóbb előadó Ashish Kothari, indiai kutató, aktivista és tanár volt. Az alábbi gondolatok az ő "tollából" származnak.

"Ha elmegyünk egy állomásra, bevásárló központba vagy reptérre és ott megnézzük, hogy hányan használják a mozgólépcsőt, és hányan mellette a lépcsőt, azt látjuk, hogy a mozgólépcsőzők jóval többen vannak, pedig legtöbbjük nyugodtan használhatná a lépcsőt is. [...] Kényelmesek vagyunk. A kényelem rabjai. És ez egy nagyon veszélyes rabság: halálos kimenetelű lehet ránk és a Bolygóra nézve is."

Vegyszermentes háztartást vezetni pénztárca kímélő módon is lehet, nem is túl bonyolult dolog, csak egy csepp odafigyelés és némi kitartás szükséges hozzá. Lássuk csak, mit mivel lehet kiváltani, hogy a konyhapénz se ússzon el és a környezetünk is zöldelljen.

 „A technológia tönkreteszi az embereket és helyeket. Elutasítom. Vissza akarom kapni az életem. Vissza akarom kapni a lelkem.”

Mark Boyle, a Pénznélküli Emberként híressé vált ír aktivista - akiről mi is írtunk több korábbi hírlevélben (45. és 52.) -, alaposan megfontolt szándékból, 2016. december 21. óta él egy saját maga által épített kunyhóban a manapság alap szükségletnek tekintett laptop, internet, telefon, mosógép, hűtő és tv nélkül.

Mivel a Budai-hegységben már megjelentek a téltemetők, és a farsangi időszaknak is lassan vége, kijelenthetjük, hogy itt a tavasz! :) Ünnepeljük az élet megújhodását azzal, hogy nem csak a fagyokban hordott vastag ruháinktól szabadulunk meg, hanem a lakásban a port vastagon fogó használhatatlan vagy számunkra felesleges dolgoktól is! Hogy melyek ezek? Ízelítőnek íme 50 nyugodt szívvel elajándékozható, csereberén elcserélhető vagy kidobható dolog, további 100 ötletet pedig a lenti linken találunk.

Többször írtunk már a Kislábnyom hírlevélben a megosztás és közös használat fontosságáról, és arról, hogy sokak véleménye szerint megoldást kínálhat számos mai problémára - például a túlfogyasztásra, az egyenlőtlenségre. A megosztás, közös használat elsősorban kisebb közösségeket juttat az eszünkbe, ám ma már városok is jelentkezhetnek az "osztozó város" (sharing city) címre, illetve csatlakozhatnak az osztozó városok hálózatához (sharing cities network). A hálózatot Észak-Amerikában hozták létre, de már európai tagjai is vannak: Amszterdam, Athén, Bécs, Göteborg, Lisszabon, és Nápoly. De miről is lehet megismerni egy osztozó várost?