Egy jelentés szerint elkerülhetetlen lesz a klíma- és egészségügyi válságot enyhítő „húsadó” - el kell, hogy induljunk a kevés-húsos életmód felé?

Öt-tíz év múlva bevezethetik a húsfogyasztás gyors világméretű növekedését megfékezni próbáló, a húsevés klímaváltozásra gyakorolt hatását és káros egészségügyi hatásait mérsékelni próbáló „büntetőadókat”, írja egy iparági befektetők részére készült jelentés.

A globális állattenyésztés felelős az összes üvegházhatású gázkibocsátás 15%-áért, és a húsfogyasztás egyre nő. Ez azt jelenti, hogy a komoly veszélyt jelentő klímaváltozást nem tudjuk mérsékelni, ha nem veszünk vissza drasztikusan a húsevésből. Sokan már most is túl sok húst esznek, súlyosan károsítva saját egészségüket, aminek az anyagi vonzata is súlyos. A hatalmas állatállomány egyéb gondokat is okoz, ld. vízszennyezés és antibiotikum rezisztencia.

A Farm Animal Investment Risk and Return (Fairr) Initiative (Befektetési kockázat és megtérülés az állattenyésztésben kezdeményezés) befektetői hálózat új elemzése szerint fentiek miatt a hús hamarosan felkerül a büntetőadós polcra a dohány, a karbon-kibocsátások és a cukor mellé – azaz pont olyan fogyasztáscsökkentést célzó adó terheli majd, mint az egészségre káros termékeket. A húsokra kivetendő adókat már több ország parlamentje tárgyalta ld. Németország, Dánia, Svédország, Kína kormánya pedig 45%-kal csökkentette 2016-ban a javasolt maximum húsfogyasztás mennyiségére vonatkozó értéket.

„Ha a döntéshozók szeretnék valamiből fedezni a korunk járványainak számító elhízás, cukorbetegség és rák vagy az állatállományt fenyegető madárinfluenza valódi költségeit, és egyúttal a klímaváltozás és antibiotikum rezisztencia kihívásaival is szeretnének megbirkózni, akkor elkerülhetetlen lesz, hogy a mostani támogatás helyett a húsipart megadóztassák. Az előretekintő befektetők jobb, ha felkészülnek erre a változásra.” (Jeremy Coller, a Fairr alapítója)

Az első globális húsadó elemzést 2016-ban végezték – ebből az derült ki, hogy a marhahúsra kivetett 40%-os adó, a tejtermékre kivetett 20%-os adó, és a csirkehús árát 8,5%-kal növelő adó fél millió ember életét mentené meg évente, és jelentősen csökkentené a globális karbon-kibocsátást is. Dániában a szakértők azt javasolták, hogy 2,70$ (~ 670 Ft) adóval terheljék az eladott hús kilóját.

A húsadóról sokan azt gondolják, hogy a politika oldaláról lehetetlennek tűnik a bevezetése, de a Chatham House által 2015-ben végzett kutatás szerint ezek az adók sokkal kevésbé népszerűtlenek a fogyasztók körében, mint azt a kormányok gondolják. A tanulmányból az is kiderül, hogy az állampolgárok elvárják, hogy vezetőik tegyenek a globális problémák megoldásáért, de az állattenyésztés okozta károkról alig tudnak valamit. Ha a húsra kivetett adókból származó bevételt az egészséges élelmiszerek támogatására használnák, az valószínűleg csökkentené az emberek ellenállását az adóval szemben.

„Csak idő kérdése, hogy a mezőgazdaság mikor kerül a klímapolitika fókuszába. A közegészségügyi helyzet valószínűleg megerősíti majd a politikusok elhatározását, hogy cselekedni kell, ahogy láttuk ezt a szén és a dízelolaj esetében is. Nehéz elképzelni, hogy napjainkban összehangolt fellépés valósuljon meg a húsfogyasztás megadóztatása terén, de az elkövetkező 10-20 évben egyre több helyen találkozunk majd vele.” (Rob Bailey, Chatham House)

Az Oxfordi Egyetemen az élelem jövőjével foglalkozó programon dolgozik Marco Springmann, aki szerint: „A húsfogyasztás jelenlegi mértéke nem egészséges vagy fenntartható. És ezeknek a negatív hatásoknak a kezelése milliárdokba kerülhet a jövőben. A húsadó lehetne az első fontos lépés a probléma megoldására.”

A magas húsadóból akkor lehetne a jövőben faragni, ha ma még nem létező, áttörést hozó technológiákkal drasztikusan tudnánk csökkenteni az állatállomány karbon-kibocsátását. Egy másik, ígéretesebb opció a most még csak születőben lévő, de gyorsan növekvő, növényi alapú húshelyettesítő élelmiszereket gyártó iparág, amelybe Bill Gates mellett nagy hús- és tejipari cégek is fektettek.

„Ezen a piacon óriási lehetőségek vannak. Ha a húsból származó fehérjét növényi alapú fehérjével tudjuk fokozatosan helyettesíteni, amely ízében és állagában is tökéletes alternatívája a húsnak, és ha a megrögzött húsevők is boldogan falatozzák a növényalapú burgert, akkor elmondhatjuk, hogy megváltoztattuk a világot.” (Maria Lettini, a Fairr igazgatója)

Addig is, érdemes étrendünkben a hús arányát és mennyiségét csökkenteni, hogy egészségesebbek, "zöldebbek" és a jövőre felkészültebbek legyünk, főleg, ha a mű-hús (azaz, növényi alapú hús) gondolata még távol áll tőlünk...

 

Kedvcsináló szezonális receptek a Kislábnyom hírlevél íróitól

 

Kapcsolódó cikk:

https://www.portfolio.hu/gazdasag/egeszseggazdasag/kezdodik-a-haboru-magyarorszag-uj-ellensege-a-cukor-ellen.244517.html

További Kislábnyom hírlevél cikkek témában:

Együnk (kevesebb) húst? - Kislábnyom hírlevél 10. szám, Vezércikk

Olcsó hús fekete ára - Kislábnyom hírlevél 25. szám, Olvasnivaló

Hús és sajt karbon-lábnyoma, télvégi tavasz eleji húsmentes receptek - Kislábnyom hírlevél 34. szám, Klímabarát tippek

A húsipar felzabálja a földet – Kislábnyom hírlevél 50. szám, Kislábnyom hírek külföldről

Vegetáriánus, vegán, húsos – melyik a legjobb? – Kislábnyom hírlevél 69. szám, Kislábnyomos életmód

 

Fordítás és összefoglaló: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. januári (104.) számában.

 

 

Forrás: https://www.theguardian.com/environment/2017/dec/11/meat-tax-inevitable-to-beat-climate-and-health-crises-says-report

Képek forrása: http://myveganexperiment.com/red-meat-cancer/

https://www.foodnavigator-usa.com/Article/2017/09/28/Cargill-and-Kerry-talk-formulating-with-plant-based-proteins

 

 

Megosztás Megosztás