A Kobuci Kert vezetősége úgy döntött, 2019-től kezdve zöld szórakozóhelyként működnek; minél kevesebb hulladék, szelektív gyűjtés, valamint energiatakarékos megoldások alkalmazása a cél. Mi motiválja erre a szórakozóhely működtetőit, milyen kihívásokkal kell szembenézniük, és hogy fogadják ezt a vendégek? A GreenDependent munkatársa ezekről kérdezte Kaszap Gábor ügyvezetőt és Nagy Krisztiánt, a Kobuci kommunikációs és marketing vezetőjét.      

GD: Mi az pontosan, amit eltökéltetek, hogy idén bevezettek a környezettudatos működés terén?
KK: A legfontosabb lépés azt hiszem a repoharak bevezetése. Mivel a koncertjeink hulladéktermelésének kb. 70%-a a pohár, így a repoharakkal és egy nagy kapacitású mosó beüzemelésével tudjuk a leghatékonyabb zöldítést elérni. Ezen felül minden más poharat, a tányérokat és szívószálakat környezetbarát, műanyagmentes és lebomló alternatívára cserélünk, például fa kávékeverőket és PLA szívószálat használunk majd, utóbbit csak kifejezett kérésre adunk. A cél az, hogy egyáltalán ne termeljünk műanyag hulladékot a Kobuciban. Valamint olyan energiatakarékos sörcsapokat használunk majd, amelyek nem csak kevesebb energiát felhasználva működnek, de a gyártásuk során is kevesebb erőforrást használtak fel. De fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a zöldítés nem csupán egy váltás, hanem egy folyamat.

GD: Volt már korábban is törekvés a zöldebb működésre?
KK: Természetesen, próbálkoztunk már a szelektív hulladékgyűjtéssel, illetve PLA, vagyis lebomló, iparilag komposztálható poharak használatával. Egyik kísérletet sem nevezném kudarcnak, de ezek a megoldások nem bizonyultak elégségesnek. Csak egy példa: a PLA hiába egy lebomló anyag, ezek elszállítása és megfelelő kezelése nem megoldott Budapesten, így végül arra jutottunk, hogy csak a hulladéktermelés radikális visszafogása lehet megoldás. Ezért döntöttünk végül a repoharak és a helyben telepített pohármosó használata mellett. Egyedül a rövides poharak esetében nem tudtuk megoldani a repohár használatát, itt továbbra is PLA poharakat használunk majd.

    
Vadovics Edina és Antal Orsi, a Kislábnyom szerkesztői a 100. hírlevél megjelenését még többször újrahasznált, szelektíven gyűjtött műanyag poharakat szorongatva ünnepelték. Idén már ilyen repoharakból fröccsözhetünk a Kobuciban

GD: Mit tapasztaltatok korábban, hogy fogadta a közönség a zöldítő törekvéseiteket?
KK: Elméletben természetesen a közönség pozitív és támogató, de egy koncert közben, a gyakorlatban ez nem mindig valósul meg. Úgy érezzük, nekünk is feladatunk van abban, hogy megtanítsunk egy, a korábbiaktól eltérő magatartásmintát, ez egy közép- és hosszútávú cél.

GD: Mi motivál titeket ezekben a változtatásokban?
KK: Van egy erős családtörténeti háttere, a Kobucit alapító Kaszap testvérek otthonról hozták ezt az attitűdöt. Másrészt pedig van bennünk egy erős konszenzus és változtatási törekvés. Nem a kérdés absztraktabb szintjén szeretnénk megfogni a problémát, nem a klímaváltozást szeretnénk egyedüliként megváltoztatni, mert ezekre látszólag kicsi a ráhatásunk, a személyes környezetünkre viszont nagymértékben képesek vagyunk hatni. Látjuk, hogy van egy globális, egyetemes, nagy probléma, amire mi a magunk szintjén így tudunk választ adni. Tiszteljük a bolygónkat, a környezetünknek, és ezt a tiszteletet szeretnénk lokálisan kifejezni.

GD: Van olyan magyar vagy külföldi példa, ami inspirált titeket a változtatásban?
KK: Egy indirekt példát mondanék. Kaszap Atilla barátom egyszer azzal hívott fel egy berlini kávéházból, a The Barnból, hogy ott végre úgy tudták elmesélni a gazdasági fenntarthatóság és a környezeti fenntarthatóság kapcsolatát, egyensúlyát, hogy az mindenki számára elhihető és befogadható. Ezt a hitelességet tartjuk fontosnak, a saját példánkon megmutatni, hogy bár minden környezetvédelmi befektetés pénzbe kerül, de a jövőbe fektetünk be, ez pedig hosszútávon megtérül.

GD: Mennyire kiforrott itthon az infrastrukturális ellátottság ahhoz, hogy egy szórakozóhely zöld működésre váltson, mik a kihívások?
KK: A problémák már az információ hozzáférhetőségénél felmerülnek, utána következik a poharak beszerzése – tegyük hozzá, hogy igen nagy mennyiségről beszélünk - , majd a mosóberendezés beszerzése és beüzemelése. Ezek mind alapos utánajárást és körültekintést igényelnek, ezek nem olyan termékek, amik szem előtt vannak, ott vannak az üzletek polcán.

GD: Merre tartotok, mi lesz a folyamat következő állomása?
KK: Szeretnénk a következő években komolyabban beruházni az infrastruktúrába, és minél kisebb energiaigényű gépeket beszerezni.

Mihály Edina, GreenDependent

Megosztás