Kislábnyomos időgazdálkodás: hosszabb és lazább hétvégék, kevesebb munkaóra

Ideje lenne megkérdőjeleznünk a munkáról alkotott elképzeléseinket és olyan alternatív életmódokat kéne népszerűsítenünk, amelyek kevésbé munkaorientáltak. A kevesebb munkának és lazább hétvégéknek köszönhetően lehet, hogy jobban végeznénk a feladatainkat, és az életünket is boldogabbnak látnánk. És nem elhanyagolhatóan még akár fogyasztásunk is csökkenhet!

 
Vegyünk vissza a hétvégékből!

Sokan esünk - különösen gyermekes családok - abba a hibába, hogy a hétvégéken színes-élménydús programokkal próbáljuk "jóvátenni" a hétköznapi rohanást, a sok koránkelést, és bepótolni az egymástól távollevést. A programozás után pedig igyekszünk utolérni magunkat a háztartással is. Így aztán szombat-vasárnap is korán kelünk, és belevágunk az eltervezett remek programok sorozatába, majd elfutunk bevásárolni, végre eljutunk téli cipőt venni a gyerekeknek, aztán otthon még órákig takarítunk. Észre se vesszük, hogy a hétvége gyakran zsúfoltabbra sikerül, mint a kipihenni próbált munkanapok.

A jó hír az, hogy ha egyszer kipróbáljuk, milyen egy szervezetlen, tervezetlen, stresszmentes, improvizált hétvége, számos pozitív hatását érzékeljük majd!

A gyerekeink mehetnek a maguk feje és érdeklődése után. Betoppanhatnak váratlan meglepetésvendégek, akikkel örömmel ülünk le egy kávéra, és beszélgetésre. Ha álmosak vagyunk, aludhatunk egyet délután; ha olyan az idő, elmehetünk biciklizni, és ha kedvünk van, végre megsüthetjük a hónapok óta kívánt fahéjas fánkot. Ha jut időnk például arra, hogy megfigyeljük reggeli kávézás közben a csésze szélén egyensúlyozó, majd ujjunkra szálló lepkét, jó úton járunk :-) (ld. fenti fotó).

Arról nem is beszélve, hogy hétfőn nem triplán lefáradva, hanem frissen, megfiatalodva és tettre készen érkezünk majd munkába...

Kezdjük a hétvégék lazábbra vételét például egy végtelenre nyúló szombati reggelivel. Aztán kapcsoljuk ki a mobiljainkat, feledjük el a gyerekeknek szánt extra tevékenységeket, hívjuk át a barátainkat grillezni, és minimalizáljuk a háztartási teendők listáját (=húzzik ki a tervezett tennivalók kétharmadát :-)). Jobb szülők, hatékonyabb alkalmazottak, és boldogabb párok leszünk.

Forrás: https://www.treehugger.com/culture/its-time-take-back-our-weekends.html

 

Ha már hétvége: nem lehetne háromnapos? :-)

Az elképzelés, mely szerint kevesebb munkára, és több pihenésre lenne szükségünk, nem csak ésszerű, de egy jobb minőségű élet alapja is. Társadalmunkban viszont a munka Az Érték, minden ennek van alávetve, ebben szocializálódtunk, többek között talán ezért is nem forszírozzuk nagyon a hosszabb hétvége kérdését.

Egyre több kutatás igazolja azonban, hogy a hosszúra nyúló munkaidőért nagy árat fizetünk. Egyrészt feláldozzuk fizikai és mentális egészségünket: a túl sok munka - egyéb egészségügyi problémák mellett - növeli az agyvérzés, szívkoszorúér-betegség és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélyét.

Másrészt azzal, hogy az időnk nagy részét munkával töltjük, elhanyagoljuk a családunkat és a barátainkat, azaz az emberi kapcsolatainkat. És ami szintén nagyon fontos: nem marad időnk azokra a tevékenységekre, amelyeket valóban szeretünk csinálni, amelyektől értékesnek érezzük az életünket, és amelyekért úgy érezzük, érdemes felkelnünk reggel (kivételek azon szerencsések, akiknek a hobbija a munkája, de sajnos nem ez a jellemző). Sokszor annyira leköti minden energiánkat a munkánk, hogy esélyünk sem marad kideríteni, mihez vagyunk valójában tehetségesek, és milyen életet szeretnénk igazán élni. Ebben az esetben elmondhatjuk, hogy a munkánk nem tesz minket szabaddá, inkább sarokba szorít, és megnehezíti, hogy megvalósítsuk önmagunkat.

Megoldás? Kevesebbet kell dolgoznunk! Ideje lenne megkérdőjeleznünk a munkáról alkotott elképzeléseinket és olyan alternatív életmódokat kéne népszerűsítenünk, amelyek kevésbé munkaorientáltak. A kevesebb munkának köszönhetően lehet, hogy jobban végeznénk a feladatainkat, és az életünket is boldogabbnak látnánk.

És nem elhanyagolhatóan még akár fogyasztásunk is csökkenhet! (a szerk.)

Forrás: https://theconversation.com/why-we-should-get-three-day-weekends-all-the-time-46754

 

40 éves kor fölött nem szabadna heti 30 óránál többet dolgozni
Agyunk stimulálása minden életkorban fontos, ahogy az agyműködést segítő megfelelő tápanyagok bevitele is legalább annyira lényeges, mint az evés.

De ahogy az evést, agyunk terhelését is túlzásba lehet vinni: előbbi esetben elhízunk, utóbbi viszont mentális problémákhoz vezethet! A legfrissebb kutatási eredmények szerint 40 fölött nem lenne szabad túlstimulálni az agyunkat estébe nyúló túlórázással, mert nem edzettebbek leszünk tőle fejben, hanem elkezdjük az enyhe szellemi hanyatlás jeleit mutatni. Ha azt vesszük észre magunkon, hogy nem tudunk kellőképpen koncentrálni vagy hirtelen nem emlékszünk lényeges dolgokra, nagy a valószínűsége, hogy túlzásba vittük a munkát.

Egy ausztrál intézet munkatársai kutatásuk során azt találták, hogy ebben az életkorban a heti maximum 30 óra az a munkamennyiség, ami még javítja az agy kognitív funkcióit, de ha túllépjük a 30 órát, a teljesítmény romlani kezd!
 

Az agy tízperces meditáció előtt és után

Nem örül a főnökünk a javasolt óraszámcsökkentésnek? Ne feledjük, hogy a meditáció kiváló eszköz agyunk pihentetésére ;-)

 

Fordította és szerkesztette: Antal Orsolya, GreenDependent

Forrás: https://curiousmindmagazine.com/working-30-hours-week-40-may-damage-cognitive-function/

Kép forrása: https://mc2charlotte.com/2016/08/15/handling-anxiety-that-comes-with-change/

 

Megosztás Megosztás