Komolyabb uniós kibocsátás-csökkentési célokra van szükség – üzenik az EU-t perlő családok

"Tíz család indított pert az Európai Parlament, valamint az uniós tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács ellen amiatt, hogy az EU éghajlatvédelmi jogszabályai nem védik meg az emberi jogaikat. Keresetlevelüket az Európai Bizottság befogadta.

A francia, német, olasz, portugál, román, svéd, valamint Fidzsi-szigeteki és kenyai családok, és fiatalok idén májusban perelték be az uniós intézményeket. 2018. aug.13-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelent, hogy a bíróság elindította az eljárást. Ez a per első, ám igen fontos lépése. Az Európai Parlamentnek és Tanácsnak két hónapon belül kell védőirataikat eljuttatniuk a bírósághoz.” – írja honlapján a Levegő Munkacsoport.

A pert indító családok szerint az EU rendelkezései nem elég szigorúak ahhoz, hogy az otthonaikat, megélhetésüket, hagyományos családi gazdaságukat és kultúrájukat fenyegető klímaváltozással szemben valódi eredményt érjenek el. Véleményük szerint jóval határozottabb fellépésre van szükség, és az EU-nak szigorúbb kibocsátás-csökkentési célokat kellene meghatároznia.

A felpereseket képviselő ügyvédek, Roda Verheyen, Prof. Gerd Winter and Hugo Leith szerint a per fordulópontot jelenthet. „Meggyőződésünk, hogy rendelkezésünkre áll az összes szükséges bizonyíték, hogy végigvigyük az alapvető emberi jogokért – az egészségért, az életért, a tulajdonért – indított perünket, és abban is biztosak vagyunk, hogy az Európai Unió az eddigieknél sokkal többet tudna tenni az éghajlat védelméért” – mondta Roda Verheyen.

„Szolidárisak vagyunk a pert indító családokkal. Tesszük ezt annál is inkább, mert a globális felmelegedés hatásait már mi, magyarok is a bőrünkön érezzük, és álláspontunk szerint a magyar kormánynak uniós szinten is van még mit tennie a szigorúbb éghajlatvédelmi szabályok elfogadásáért” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A pert folytató családokat civil szervezetek, tudósok és állampolgárok széles köre támogatja. Tevékenységüket az Európai Éghajlatvédelmi Szövetség (CAN) hangolja össze.

Veszélyben a levendula

Maurice Feschet, 72 éves francia gazda levendulát termeszt Provence-ban. Ő azért csatlakozott az EU elleni perhez, mert hat év alatt 44%-kal csökkent a földjeiken betakarított levendula mennyisége az időjárás megváltozása miatt. A család az 1800-as évek óta gazdálkodik itt, és három generáció óta termesztik a levendulát. A régióban az ’50-es évek óta tízévenként fél fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, ami nagyon megviseli a növényeket.

„Az elmúlt 15 évben olyan időjárási jelenségeket láttunk, amiket azelőtt soha - mikro tornádók, két óra alatt 120mm csapadék viharos esőzések eredményeként, tavaszi fagyok, tavaly pedig öt hónapig tartó szárazság sújtotta az ültetvényeket. […] A helyzet kezd tarthatatlan lenni. A fiam már nem biztos benne, hogy meg tud élni a levendulaültetvényekből, az pedig fel sem merül, hogy az unokáim folytatni tudnák levendulatermesztést..”

A melegtől a kecske és a pásztor is szenved

A kenyai Guyo család északon, az etióp határhoz közel legelteti a kecskéit. A térséget sújtó egyre gyakoribb és melegebb hőhullámok hatással vannak nemcsak a kecskék ellátására, de gyermekeik egészségére és taníttatására is.

A környéken egyre többször kúszik 40°C fölé a hőmérő higanyszála – olyan meleg van, hogy a négy legnagyobb gyerek neki se vág az iskoláig tartó 1,5km-es útnak. De nem csak az iskolába járás nehéz. „Nincs elég ivóvíz, se nekünk, se a nyájnak. És aggódunk a gyerekeink egészsége miatt." – mondja a családfő. A kisebbeknek gyakran vannak kiütései, fáj a fejük, és fáradtak is, mert a nagy melegben nem lehet aludni.

Éhesek a rénszarvasok

A rének zuzmón és mohán élnek, amelyet a hó alól kaparnak ki maguknak. A sarkköri hőmérséklet emelkedésével azonban a hó nappal megolvad, éjjel visszafagy, így kemény réteget képez a talajon, és az állatok nem érik el a táplálékukat.

1989 óta szinte mindegyik tél melegebb volt az átlagosnál. A generációk óta rénszarvasokat tartó lappok hagyományos életmódja ezzel komoly veszélybe került. „Ha elveszítjük a rénszarvasokat, a lappi kultúra is elvész." – mondja a 22 éves Sanna Vannar, aki a svéd Saminuorra, vagy Fiatal Lappok elnevezésű csoport vezetője.

„Sokan a fiatalok közül szeretnék folytatni a rénszarvastartást, de nem látnak benne jövőt."

Túl meleg van a méhészkedéshez

Ildebrando Conceicao családja évtizedek óta méhészkedik Portugália középső részén. Mézet, propoliszt és méhviaszt árulnak. A melegebb telek miatt azonban meggyűlik a bajuk a kártevőkkel, akik ahelyett, hogy valahol éppen békésen áttelelnének, megtámadják a méhkasokat a legsebezhetőbb időszakban. Nyáron viszont a 40°C fölötti hőmérséklet tesz kárt a lépekben – a lép ugyanis megolvad ekkora melegben.

„Már csak két évszak van egy évben, tél és nyár, és ez komoly hatással van a méhek munkájára. Kevesebb a méz, és így kevesebb a bevételünk is."

2017-ben közel 60%-kal csökkent a családi vállalkozás által előállított termékek mennyisége, ami hamarosan a csőd szélére juttathatja a céget.

Olvad a jég

Az olasz Alpokban található Gran Paradiso Nemzeti Parkban él az Elter család, akik gazdálkodnak, bogyós gyümölcsöket termesztenek, és házukban panzió is működik a hegycsoport gleccsereit messzeföldről felkereső hegymászók számára.

A gleccserek nem csak fontos édesvíztartalékok, de „télen az egyetlen bevételi forrásaink is” – magyarázza Giorgio Elter. Az emelkedő hőmérséklet miatt a jégmászás egyre veszélyesebb, így a sport szerelmesei más úticélok után néznek.

Nincs elég víz

Petru Vlad, a háromgyermekes, 50 éves gazda, 100juhot és több tucat marhát tart Románia középső részén a hegyekben. Neki a megváltozott csapadékeloszlás okoz gondokat.

„Egyre kevesebb a víz, és a nyájak se ugyanazt a füvet legelik, mint rég.”

Erdőtüzek

„Nem azt várom ettől az ügytől, hogy térítsék meg a káromat. Azt szeretném, hogy az EU tisztában legyen a helyzettel" - mondja Armando Carvalho, egy portugál erdész, aki tavaly végignézte, hogyan égnek le az erdői egy futótűzben. Az emelkedő hőmérséklettel a pusztító erdőtüzek előfordulása egyre nő. „A világ egyik vezető hatalmaként az EU-nak felelősséget kell vállalnia ezekben a kérdésekben."

Ön is elégedetlen az EU erőfeszítéseivel, és aggódik a jövő miatt? Csatlakozzon, és írja alá a 138 000 támogatónál (2018.szept.17.) járó petícióthttps://peoplesclimatecase.caneurope.org/petition/

 

Fordítás és összefoglaló: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. szeptemberi (109.) számában.

 

 

Források:

EU-s kezdeményezés oldala: https://peoplesclimatecase.caneurope.org/

https://www.theguardian.com, https://www.levego.hu, https://phys.org

Képek forrása: https://www.desmogblog.com, https://sverigesradio.se, https://peoplesclimatecase.caneurope.org

 

Megosztás Megosztás