Szárnyas energiavámpír

Elsősorban a repüléseink számát kell drasztikusan lecsökkentsük ahhoz, hogy előrelépést tapasztaljunk a légiközlekedés káros környezeti hatásainak csökkentése terén. A legkörnyezetkímélőbb forgatókönyv az lenne, ha a helyváltoztatás, az utazás lehetséges módszerei közül teljesen mellőznénk a repülés lehetőségét.

Valljuk be őszintén, manapság sokunknak nem (csak) „pénzkérdés” a repülő használata. Különösebb kutatás nélkül kijelenthetjük, hogy a Kislábnyom Hírlevél olvasói néhány úticél elérése érdekében viszonylag könnyen igénybe vehetik a légitársaságok szolgáltatásait, világviszonylatban is egyre népszerűbb és elérhetőbb a légiközlekedés használata. Ez a végtelennek tűnő utasszám-növekedés az iparág egyik környezetromboló problémája.

Másik probléma a felhasznált nyersanyag elégetésének sajnálatos eredménye: a teljes szén-dioxid-kibocsátáshoz jelenleg 2,5%-kal járul hozza ez az iparág, viszont  2050-re elérheti a 22%-os hozzájárulást.

Ugyanakkor a gyakorlatban használható alternatív, ún. „zöld” megoldások, eszközök elterjedése egyelőre (például elektromos repülőgép) csak a tudományos-fantasztikus álmok szintjén léteznek.

 

 


Kivételes - egyelőre legalábbis -tudatosság: van arra példa, hogy valaki számolja

repülőútjának karbon-lábnyomát, és faültetéssel kompenzálja azt.

Vonatkozü cikkünk ITT olvasható.


 


Mindezen problémák mellett az iparág zöldülésének egyik akadálya, hogy az utazóban, repülőjegy-vásárlóban nem tudatosul eléggé a repülés környezetszennyező hatása, akarva vagy akaratlan figyelmen kívül hagyja ezt a (lelkiismereti) szempontot. Maguk a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek is hajlamosak elhallgatni a problémát, hiszen ez rávilágít arra, hogy a hangoztatott értékrendjük ellentétben áll a gyakorlattal.

Régimódi vélekedésnek tűnik, hogy ha a Természet/a Fennvaló azt szerette volna, hogy repüljünk, szárnyakat adott volna. Talán annál újszerűbb, ha kiszámoljuk saját karbonlábnyomunkat és azt figyelembe véve „adunk magunknak” szárnyakat.

A technika fejlődésének köszönhetően életünk üteme felgyorsult, a távolságok összezsugorodtak, elvárjuk magunktól és másoktól az azonnali reakciót, ezért is tartjuk nélkülözhetetlennek a repülést. De vajon mit nyerünk és mit veszítünk, ha lelassulunk és élvezzük magát az utazást, nemcsak a célt?

 

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, Eco-Trend Egyesület, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júnusi (107.) számában.

 

 

Forrás: https://theconversation.com/

Képek forrása: repülőtér és repülő

 

Megosztás Megosztás