Igazságosság ökológiai korlátok közt

Finnország nemrég nyilvánosságra hozta egyetemes alapjövedelem-kísérletének előzetes eredményeit.

A próbaprogram keretében a finn kormány két éven keresztül havi 560 eurós juttatást biztosított kétezer munkanélkülinek.

A szociális kísérletet nem jótékonyságból találták ki: a kormány azt szerette volna kideríteni, hogy a feltétel nélküli, azaz mindenféle kötelezettségek nélkül adott alapjövedelem növeli-e a munkavállalási kedvet.


A napenergia sokszor pont azoknak az életét nem könnyíti meg, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá: akik nem jutnak elegendő energiához, akik az egészségre és környezetre legkárosabb energiaforrásokat használják, és akiknek nincsen elég forrásuk ahhoz, hogy az energiát kifizessék, nem is beszélve arról, hogy megújuló forrásokba ruházzanak be.


Képzeljük el, hogy van egy ország, ahol minden lakos minden alapvető emberi szükséglete biztosítva van. Ebben az országban minden egyes ember várhatóan hosszan, egészségben, boldogságban és jólétben élhet.

Most képzeljük el, hogy mindeközben ez a bizonyos ország a természeti erőforrásaival úgy gazdálkodik, hogy ha minden más ország is ugyanannyi erőforrást használna, és így a Föld eltartóképességét (biokapacitását) fenntarthatóan használnánk. Sajnos, ekkor jön a feketeleves: ilyen ország nem létezik, sőt nincs jelenleg olyan sem, mely legalább megközelítené ezt a kettős elvárást.


A Kislábnyom hírlevélben igyekszünk a remény hangján írni, üzenni, bíztatni, jó példákat és történéseket bemutatni, már közel 10 éve.

A sok remény, nagyszerű kezdeményezés között azért előfordul, hogy elbizonytalanodunk, hogy kevésnek érezzük, ami történik, és főként, hogy türelmetlenek vagyunk.

Miért nem látják többen, hogy lépni kell? Miért nincs több elköteleződés a változás mellett? Hogy lehet, hogy bár sokan gondolják úgy, hogy szükséges, még sincs változás? Sokszor talán másra várunk, hogy történjen valami: a vezetőkre, politikusokra, cégekre, pénzesekre, feltalálókra, a technológiára, és sorolhatnánk.


Nap mint nap hallunk róla a hírekben, sőt saját bőrünkön is tapasztaljuk a klímaváltozás káros hatásait: kiszámíthatatlan viharok, rendkívül száraz nyarak, kaotikus havazási ciklusok, hurrikánok, áradások, eltűnő évszakok. A klímakutatók, mint modern Nostradamusok, leginkább világvégét, de legalábbis visszafordíthatatlan folyamatokat, tengerszint-emelkedést, élővilág-pusztulást, háborúkat, éhezést jövendölnek az évszázad közepére, végére. De vajon, mindez valóban elkerülhetetlen?


A kampány célja a természeti erőforrásokat felemésztő folyamatok visszafordítása, fenntartható irányba terelése. A nemzetközi kampány szervezői arra kérik a tudatos világpolgárokat, hogy válasszanak ők is kihívást, tegyenek vállalást, és csökkentsék közösen ökológiai lábnyomukat – azaz, hogy halasszuk későbbre, toljuk ki együtt az Ökológiai Túllövés Napjának időpontját!


A Heves megyei Szúcs-Bányatelepen egy maroknyi roma összefogott, hogy egy kicsit jobb legyen az élet a külvilágtól elzárt faluban. Megoldást kerestek, és találtak a munkanélküliségre: sütödét indítottak, ahol azok a falubeli nők dolgozhatnak, akik korábban a gyereknevelés mellett nem jutottak biztos jövedelemhez. Ebből lett a bagolykalács.


A méltányos kereskedelem (angolul Fairtrade) társadalmi hatásain túl jót tesz a környezetünknek is. Miközben a gazdálkodók mindennapi munkáját, így bevételét veszélyezteti a változó éghajlat, ők nap mint nap védik és javítják a talajt, a vizeket, elkerülik a környezetre káros szereket, megelőzik a szén-dioxid-kibocsátást és védik a biodiverzitást.


A fagyik, sütemények és a csokoládé esszenciáját adó vanília világpiaci ára az utóbbi öt évben több, mint tízszeresére nőtt, táptalajt biztosítva ezzel az erőszaknak és bűncselekményeknek. „Ma este eljövünk a zsákmányért!”, üzenték a vaníliatolvajok, akik annyira magabiztosak voltak, hogy nem féltek előre figyelmeztetni az elhagyatott kis tengerparti falucskát, Anjahanát a tervezett támadásukról. De nem számítottak a fogadtatásra.


A klímaváltozás hatása a nőkre sok szempontból nagyobb, mint a férfiakra – állapította meg a BBC több tanulmány összegzése alapján. A változó klíma számtalan nehézséget és változást hoz a nők életében, mindennapi tevékenységükben és felelősségükben.