Kislábnyomos tippek

…ne égesd el!! És a szomszédodat is beszéld le!

Itt az ősz, az óvodákban, iskolákban falevelek és gesztenyebábok kerülnek az ablakokba, a kert pedig kezd eltűnni a vastagodó levéltakaró alatt. Ha meguntuk a családi avarhalomban hempergőzést, avarrugdosást, levélcsokor gyártást és levélkép alkotást, valamit kezdenünk kell a nagy mennyiségű falevéllel.


Hogyan vásároljunk, mennyit szedjünk a tányérunkra, és hogyan hasznosítsunk minden maradékot?

Tíz hasznos (és érdekes) ötlet!


Még javában tart a nyár, de a szülők és az új iskolába készülő gyerekek gondolatai talán már el-elkalandoznak az őszi tanévkezdés felé. Az alábbiakban abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogyan is készüljünk fel a tanévre, és – ha érinti családtagunkat – a kollégiumi életre a fenntarthatóság jegyében.


A fák ÉLŐ lények. Éreznek, érzik és segítik egymást, és számtalan módon segítenek minket... Milliónyi okunk van szeretni és tisztelni őket.

Miért nem vesszük észre, miért nem „szólítjuk meg” őket soha, miért nincs kapcsolatunk velük azon túl, hogy leszedjük a gyümölcseiket, nyársat vágunk róluk a szalonnasütéshez, az árnyékukba húzzuk a nyugágyat vagy egy vastagabb águkra akasztjuk a hintát? Miért nem tanulunk tőlük - róluk, magunkról, a minket körülvevő világról, a helyről, ahol mi és a fa együtt létezünk?


Nyáron körülvesznek minket a finomabbnál finomabb, napérlelte zöldségek és gyümölcsök, melyeket sokféleképpen fogyaszthatunk; önmagukban, salátában, süteményekben, köretként stb. Ahhoz, hogy télen sem kelljen lemondanunk róluk, most van itt az ideje, hogy bespájzoljunk belőlük. Sokféle módszer közül választhatunk, alább az aszalásról, a zöldségek sóval történő tartósításáról, a nyers zöldségek tárolásáról, valamint a gyógy-és fűszernövények szárításáról olvashatunk.


Sokan vagyunk, akik igyekszünk otthon a minimumra csökkenteni a műanyaghasználatot, de utazáskor nehezebb elkerülni az egyszer használatos műanyagokat.

Az utazás és ismeretlen környezet eléggé megnehezíti a műanyagkerülők dolgát –sokkal kényelmesebb palackozott vizet inni, szupermarketben vásárolni és a keletkezett hulladékot a szelektív gyűjtőbe dobálni, mint megoldani a műanyagmentességet. Az alábbi tíz ötlet azoknak segít, akik nem a könnyebb utat választják.


Nem véletlenül szerepel a napi minimum 30 perces séta minden életmódváltó és egészségprogram legfontosabb lépései között! Nincs egészség mozgás nélkül, és ha másra nem futja az időnkből, energiánkból, a sétálás a legkézenfekvőbb mozgásforma. Különösen a városokban - feltéve, ha olyan helyen élünk, ahol a várostervezők gondoltak a gyalogosokra is, és élhető, „sétálható” környezetet alakítottak ki.


Az Életmód rovatban az állattartás klímaváltozásra gyakorolt hatásairól, és azok lehetséges csökkentési módjáról írtunk – a termelők oldaláról. A fogyasztók tudatossága nélkül azonban nincs esély a változásra! A mai húsfogyasztási szokások mellett a rendszer nem fenntartható.


A mai kamaszok életében jóval meghatározóbb a divat és az öltözködés, mint két-három évtizeddel ezelőtt. A fast fashion, azaz gyors(an változó) és olcsó idénydivat, évszakonként cserélteti a menő ruhatárra vágyó fiatalok szekrényének tartalmát, hatalmas terhet róva ezzel a környezetre, a ruhákat gyártó munkásokra… és a szülők pénztárcájára. A környezet-tudatossághoz, fenntartható életmódhoz hozzátartozik az is hogy, tudjuk, mit jelent az etikus divat; tisztában vagyunk vele, hogy mit hordunk; szembenézünk a ténnyel, hogy részesei vagyunk a divatfogyasztás okozta problémáknak és próbálunk ezen változtatni.


Vegyszermentes háztartást vezetni pénztárca kímélő módon is lehet, nem is túl bonyolult dolog, csak egy csepp odafigyelés és némi kitartás szükséges hozzá. Lássuk csak, mit mivel lehet kiváltani, hogy a konyhapénz se ússzon el és a környezetünk is zöldelljen.