Kislábnyomos életmód

Régóta folyik a vita a kérdésben, hogy az egyéni cselekvés számít-e valamit a klímaváltozás elleni harcban vagy csak időpazarlás? Mert oké, hogy lelkesen újrahasznosítjuk a hulladékot, de nem lehet, hogy a lelkiismeretünk megnyugtatásán túl nincs az egésznek túl sok gyakorlati haszna? Hiszen a nagy cégek közben úgyis fékezhetetlenül szennyeznek tovább…

Egy friss tanulmány szerint fogyasztói szokásaink és életmódunk átalakítása lényeges és szerves része a klímaváltozást célzó megoldáscsomagnak, azaz van értelme az egyének szintjén változtatnunk, mert a sok egyéni lépés előbb-utóbb jelentős változáshoz vezet globálisan is.


A napokban elém került a Resurgence magazin legfrissebb száma, és benne Jonathan Neal írása. Mivel nagyon hasonló érzések, gondolatok kavarognak bennem is, most kisebb változtatásokkal és a magyar, valamint a GreenDependent helyzetre alakítva megosztom...


Régóta folyik a vita a kérdésben, hogy az egyéni cselekvés számít-e valamit a klímaváltozás elleni harcban vagy csak időpazarlás? Mert oké, hogy lelkesen újrahasznosítjuk a hulladékot, de nem lehet, hogy a lelkiismeretünk megnyugtatásán túl nincs az egésznek túl sok gyakorlati haszna? Hiszen a nagy cégek közben úgyis fékezhetetlenül szennyeznek tovább…

Egy friss tanulmány szerint fogyasztói szokásaink és életmódunk átalakítása lényeges és szerves része a klímaváltozást célzó megoldáscsomagnak, azaz van értelme az egyének szintjén változtatnunk, mert a sok egyéni lépés előbb-utóbb jelentős változáshoz vezet globálisan is.


Idén a globális túllövés - vagy egyesek szóhasználata szerint túlfogyasztás - napja július 29-re esik, a legkorábbra azóta, mióta számolják az emberiség ökológiai lábnyomát. Ez azt jelenti, hogy július 29-ig feléljük, amit idén a Föld ökoszisztémái fenntarthatóan előállítottak. Ezután tartalékainkat, és a jövő nemzedékeinek, azaz gyermekeink, unokáink tartalékait kezdjük felélni.

De mit tehetünk? A The Guardian cikke alapján azt mutatjuk be, hogy mit tesznek azok, akik ezeket a problémákat kutatják, és teljesen tisztában vannak azzal, hogy mit jelent most már nem is hosszú, de középtávon a nem-cselekvés.


Egyre több utazó fordít tudatosan hátat a légiközlekedésnek, hogy ezzel is csökkentse a repülés okozta környezetterhelést – akkor is, ha emiatt 14 napot kell ülnie a vonaton.


Sok hír szól mostanában arról, hogy nagyon sürgető lenne tenni azért, hogy a klímaváltozást és hatásait mérsékeljük. És nem is "csak" a klímaváltozás jelent óriási kihívást, számos más környezeti és szociális probléma veszélyezteti nem a Föld, hanem a mi fennmaradásunkat.

Elhisszük? Elfogadjuk? Felemeljük a hangunkat? Változtatunk?


Ezév áprilisában több, mint 1000 tüntetőt tartóztattak le Londonban a Kihalás Lázadás egy hétig tartó megmozdulásain: a hónap közepén a résztvevők forgalmas csomópontokat foglaltak el és erőszakmentes eszközökkel akadályozták a forgalmat. Kilencen mesélnek arról, hogy meddig hajlandóak elmenni a mai, számunkra egészséges ökosztisztémák megőrzése érdekében.


Európában és azon túl az utcák a ‘Rendszerváltozást, ne klímaváltozást!’ mottót visszhangozzák. Amikor Greta Thunberg környezetvédelmi aktivista az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel találkozott, azt ajánlotta neki, hogy kezdeményezzen dialógust a szakértőkkel. De mit kéne a szakértőknek mondania?


A diákok klímasztrájkjáról, tüntetéseiről és egyéb klímatüntetésekről szóló híreket és beszámolókat olvasva és képeket nézegetve felmerül az a kényelmetlen kérdés, hogy vajon mi Magyarországon miért nem vagyunk több tízezren a hasonló megmozdulásokon?

Míg  sok helyen több tízezres tömeg vonul az utcára és követeli kormányától a hatékonyabb klíma-cselekvést, és teszi ezt többször, több helyen rendszeresen, és például az Egyesült Királyságban jelenleg több hetes polgári engedetlenséget indítottak a hatékony klíma-cselekvés kikényszerítése céljából, addig nálunk a heti tüntetéseken alig van pár tíz lelkes és aggódó fiatalabb-idősebb, a március 15-i nagyobb, globálisan meghirdetett akción pedig pár száz…


Ezév márciusában diákok százezrei tüntettek kormányaik klímaváltozással szemben tanúsított tétlensége ellen - és tüntetnek azóta is folyamatosan, minden héten (ld. kapcsolódó cikkünket). De nem csak ők igyekeznek végre tenni valamit. A The Guardian angol lap 10 brit aktivistát kérdezett…