Sétáljunk! Előnyök lépten-nyomon :-)

Nem véletlenül szerepel a napi minimum 30 perces séta minden életmódváltó és egészségprogram legfontosabb lépései között! Nincs egészség mozgás nélkül, és ha másra nem futja az időnkből, energiánkból, a sétálás a legkézenfekvőbb mozgásforma. Különösen a városokban - feltéve, ha olyan helyen élünk, ahol a várostervezők gondoltak a gyalogosokra is, és élhető, „sétálható” környezetet alakítottak ki.

A járókelőké az utca Brightonban (Fotó: Alamy)

 

Egy 22 brit nagyvárost felölelő kutatásban a szakértők 430 000 (38 és 73 év közötti) ember életmódját vizsgálták, és más, szintén a témában végzett kutatásokhoz hasonlóan ők is azt találták, hogy a sétálható utcákkal és terekkel rendelkező városokban alacsonyabb az ott élők vérnyomása, és csökken a magas vérnyomással járó kockázat, azaz komoly összefüggés van a sétálható élettér és a vérnyomás között. Akinek kétségei voltak, ebből is láthatja, milyen fontos a várostervezés, hiszen egyértelműen hosszú távú egészségügyi hatásai vannak!

„Az egyre gyorsabb tempójú városiasodással és a népesség elöregedésével arányosan nő a krónikus betegségek előfordulása” - mondta Dr. Chinmoy Sarkar, a Hong-Kong-i Egyetem adjunktusa, és a tanulmány egyik szerzője. „A közegészségügyi célok kialakításakor figyelembe kell venni a várostervezés és városépítészet hozzáadott értékeit is. Milliárdokat költünk a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére – ha ehelyett egészséges városok kialakításába fektetnénk, ha a lakókörnyezetünket úgy terveznénk meg, hogy sétára és szabadtéri tevékenységekre csábítson, akkor valószínű, hogy komoly megtakarításokat érhetnénk el a jövőben az egészségügyi kiadások csökkentése terén. Ha a városainkat úgy tervezzük meg és alakítjuk át, hogy aktív életmódot élhessünk, az visszahat az egészségünkre és a kormányzati kiadásokra az egész világon. A jól megtervezett városok lesznek a jövő egészséges városai.”

 

A treehugger.com oldal 10 pontos listája szerint a sétálásnak köszönhetően..

  1.    …több energiánk és kedvünk lesz egyéb tevékenységekbe is belefogni, azaz fáradtság helyett inkább feltöltődünk,
  2.    …egészségesebben étkezünk,
  3.    …megerősödnek az izmaink,
  4.    …távol tartjuk a szívbetegségeket,
  5.    …boldogabbak és jobb kedvűek leszünk,
  6.    …jobban alszunk,
  7.    …kevesebbet költünk (az autónkra, és a konditeremre),
  8.    …csökken a karbon-lábnyomunk,
  9.    …javul a párkapcsolatunk (amennyiben a párunkkal sétálunk, és végre van időnk együtt lenni)
  10.    …és élvezhetjük magát a sétát, örülhetünk a szabad levegőnek, és a magunkra fordított időnek :-)

 

Míg a sétálással – mint láthatjuk - számtalan módon javítjuk és karbantartjuk egészségünket, az autózás szó szerint az „agyunkra mehet”. A briteknek természetesen erre a kérdésre is van tanulmányuk, amely megállapítja, hogy a vezetés lett az új dohányzás. A NIHR Leicester Biomedical Research Centre tanulmánya szerint, ha sokat ülünk a volán mögött, csökken az intelligenciaszintünk, sőt, minél hosszabb távra megyünk, annál rosszabb. A kutatásban fél millió 37 és 73 év közötti brit életmódját követték nyomon öt éven át, és az intelligenciájukat, illetve a memóriájukat tesztelték. A projekt elején 93 000 ember volt, aki napi több, mint 2-3 órát vezetett. Durván hangzik, de ők jellemzően gyengébb szellemi képességekkel rendelkeztek a többieknél, és az öt év során további, gyorsabb hanyatlás mutatkozott azokhoz képest, akik keveset vagy egyáltalán nem vezettek.

A tanulmány a sokat tévézőket és számítógépezőket is vizsgálta. Érdekes, hogy a tévézés legalább olyan rossz hatásúnak bizonyult, mint a vezetés, de a számítógépezők intelligenciája nem romlott, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a számítógép stimulálóan hat az agyunkra.

„Ha szellemileg és fizikailag aktívak vagyunk, az agyunk is egészségesebb. Nem meglepő, hogy azok, akik hosszú órákat töltenek ülve minden nap, nagyobb valószínűséggel szenvednek a memóriát és a döntési képességet érintő kognitív készségek hanyatlásától.” (Rosa Sancho, kutatásvezető, Alzheimer’s Research UK)

A lényeg tehát, hogy minél többet biciklizzünk, sétáljunk. És ha igazán jót akarunk magunknak és a családnak, sétáljunk az ERDŐBEN!

„A természeti környezet, magyarul a fák jó hatással vannak a gyerek koncentrációs képességére, tanulmányi eredményére, és csökkentik az agresszivitást is. Mindez részben felnőttekre is igaz, Japánban ezért évtizedek óta terápiás módszerként alkalmazzák az erdei tartózkodást – ők „forest-bathing”-nak nevezik, ami nagyjából erdőben fürdőzést jelent, de nem vízben fürdőznek, „csak” a fák közelségében.” – írja a divany.hu.

Qing Li tokiói professzor azt is bebizonyította, hogy létezik kapcsolat az erdő és az emberi immunrendszer között. A professzor és kutatócsoportja megmérték a résztvevők ún. NK-sejteinek aktivitását erdőlátogatás előtt és után. Az NK-sejt (natural killer-sejt) az emberi fehérvérsejtek egy típusa, konkrétan a vírusok elleni védekezésben kulcsszerepet játszó fehérvérsejt-fajta. Ezek a sejtek azok, akik azonnal reagálnak a vírusfertőzésre, de más szerepük is van, ők reagálnak elsőként a tumoros sejtekre is. Az erdőlátogatás pedig aktivizálja ezeket a sejteket: a kutatás szerint már egyetlen, erdőben töltött nap után mérhető a változás és ez nagyjából egy hétig kimutatható, ha pedig rendszeresen elmegyünk hétvégén az erdőbe, akkor egy-egy hétvégét követően kb. egy hónapig fennáll a hatás.

Ami a gyerekeket illeti: az erdőben töltött idő javítani képes az ADHD, azaz a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktív zavar tüneteit. A tanulmányok szerint a természetben töltött idő a figyelem fáradtságából eredő koncentrációzavart, és az intellektuális kapacitást is javítja.

 

 

Fordította és szerkesztette: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. áprilisi (106.) számában.

 

 

Forrás: https://www.theguardian.com/, http://www.treehugger.com/health, https://www.treehugger.com/cars, https://divany.hu/szuloseg

Képek forrása: 

https://www.theguardian.com/, https://www.treehugger.com/cars, Antal Orsolya ©

 

Megosztás Megosztás