Kislábnyomos életmód

 

A minőségi jól-lét lehet kislábnyomos, lehet Föld-barát - ennek megvalósítását segítik alábbi zöld életmód tippjeink. Hazai fenntartható életmódos jó példák, érdekes beszélgetések, olvasnivalók a Föld Napjára, jó böngészést mindenkinek! :-)

https://mailchi.mp/8179aa5db353/ek2022_apr22

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha kertes házban élünk, tökéletes kikapcsolódást, feltöltődést nyújthat egy kis veteményeskert gondozása. Ha nincs kertünk, a balkonra, erkélyre, körfolyosóra is nyugodtan ültethetünk néhány palántát, virágot, garantáltan örömünket leljük majd a gondozásukban (ehhez ITT találunk tippeket).

A kertészkedés, növénygondozás jótékony hatására már sok helyen felfigyeltek a világban; egyes országokban terápiás célra is használják, elsősorban különféle mentális problémák, betegségek (pl. depresszió) esetén.

London déli részén, egy sűrűn lakott negyedben található egy alapítványi kezelés alatt álló közösségi kert (Sydenham Garden), ahol hetente több alkalommal tartanak terápiás kertészeti alkalmakat szakképzett kertészek és önkéntesek részvételével.

A legtöbben azért vesznek részt ezeken a kertészkedős alkalmakon, mert a háziorvosuk szó szerint receptre írta fel ezt a fajta terápiás módszert. Általában 6-12 hónapig tart egy-egy „kezelés”, vagyis elég  hosszú ideig ahhoz, hogy a páciensek megtapasztalják az évszakok változását. Az egyik korábbi páciens, aki ma már önkéntesként segíti a kertterápiában résztvevőket, úgy fogalmazott, hogy a kezelés során olyan volt számára a kertben tevékenykedni, mintha egy oázisba, a béke szigetére csöppent volna. A Sydenham Garden vezetője elmondta, hogy a statisztikák alapján a kertterápiában résztvevő betegek számára annyira hasznosnak bizonyult ez a fajta „kezelés”, mintha pszichológushoz jártak volna. A kertterápiának azonban a mentális problémákra gyakorolt kedvező hatása mellett számos egyéb, fizikai, társadalmi és pszichológiai előnye is van.

Angliában egyre népszerűbbek a fenti kertterápiához hasonló „zöld” terápiák, ugyanis ezek nagyon hatékonynak bizonyulnak a betegek gyógyulása és rehabilitációja során. Szerencsére egyre több a városokban a közösségi kert, az emberek ösztönösen érzik, hogy mennyire előnyös számukra egy veteményesben való ténykedés.

Egy nyugdíjas táncos, Mikloth Bond a depresszióból gyógyult ki egy közösségi kert önkénteseként.  

Elmondása szerint csodálatos volt megtapasztalni a kertben az évszakok váltakozását, remek embereket ismerhetett meg, és a kertészkedés során az ember egyszerűen jelen van, végzi a dolgát, képes kizárni a külvilágot. Azt is megtanulta a növények gondozása során, hogy nem mindig rajtunk múlnak a dolgok; ha egy növény nem hoz megfelelő termést, az nem feltétlenül az adott növényen múlik, hanem befolyásolhatja az időjárás, a csapadék.

A mentális hatásokon túl a kertészkedésnek számos pozitív egészségügyi hatása van, és talán nem is gondolnánk, hogy szinte felér egy fitnesz edzéssel; erről ITT olvashatunk bővebben. Ha pedig nincsen saját kertünk, csatlakozhatunk egy közösségi kerthez, vagy segíthetünk létrehozni egyet (utóbbihoz ITT találunk tippeket).

 

Fordítás és összefoglaló: Király Andrea, GreenDependent

 

 

 

Forrás: https://www.theguardian.com

 

További érdekes olvasnivalók kertészkedés témában:

Mire figyeljünk, ha a házunk mögé erdőkertet szeretnénk?

Egy korrupt politikai rendszerrel szemben a leghatásosabb, amit tehetünk, ha megtermeljük, amit eszünk

 

 

 

 

 

Egyre több egyén, közösség, ország, kutató, tudós, vezető és nemzetközi szervezet gondolja úgy, hogy gazdasági és társadalmi döntéseink alapjául nem jó mérőszámokat használunk, ha célunk, hogy boldogabbak és elégedettebbek legyünk, egészséges közösségekben, a mainál egyenlőbb társadalomban éljünk, és ne tegyük tönkre az ezek fenntartásához szükséges természeti erőforrásokat sem.

Bizonyos gazdasági szint felett a jóllétet már nem a növekvő vagyon, hanem a fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság, a szociális kapcsolatok és a szabadidő minőségi eltöltése jelenti. Tim Kasser amerikai pszichológus kutatásai szerint személyes boldogságunk és jólétünk növelése teljes mértékben összeegyeztethető a környezetbarát – kislábnyomos – életmóddal, azaz a kislábnyomos életmód segíthet abban, hogy boldogabbak legyünk. Ahogy kutatásokból már azt is régóta tudjuk, hogy az együttműködés és a társadalmi támogatás alapvetően meghatározzák a boldogságszintünket.
 
Milyen mérőszámok foglalják magukba a fenti szempontokat, és segíthetnek a fenntartható jövőért és a klímaválság hatásainak mérsékléséért tett társadalmi és globális erőfeszítéseket a megfelelő mederbe terelni? Milyen kezdeményezések, jó példák adhatnak bátorítást az egyének szintjén a változásra?
 
Mérőszámok
 
Bruttó Nemzeti Boldogság
 
Bhután 1971 óta visszautasítja, hogy kizárólag a GDP-t használja a fejlődés mérésére. A GDP mellett és helyett a fejlődés új megközelítésmódját és indikátorát alakították ki: a jólétet a bruttó nemzeti boldogság (gross national happiness vagy GNH) formálisan lefektetett alapelvei szerint mérik.
 
Az elképzelés, hogy a jól-lét fontosabb, mint az anyagi növekedés, három évtizeden át furcsa különlegességnek számított a világban. Aztán ahogy erősödtek a pénzügyi rendszerekkel kapcsolatos problémák, fokozódott a környezet pusztítása, és egyre nőtt a különbség a gazdagok és szegények között, a kis buddhista állam példája egyre több vezető, közösség és kutató érdeklődését keltette fel.
 
2012-ben, miután 68 ország csatlakozott hozzá, az ENSZ elfogadta Bhután felhívását egy átfogóbb, holisztikusabb fejlődési modell kialakítására.
 
Az ENSZ 2012 óta adja ki évente a Világboldogsági Jelentést (World Happiness Report), amely az állampolgárok általános közérzete alapján rangsorolja a világ országait.
 
Az emberek boldogságának felmérésében a következő szempontokat veszik figyelembe az egyes országoknál:
  • az anyagi jólét az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) alapján;
  • az egyének mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek (szociális ellátás);
  • a születéskor várható élettartam hossza;
  • az egyének mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben;
  • az egyének mennyire nagylelkűek;
  • a korrupció mértéke a társadalomban.

2021-ben Magyarország a 2019-es 62. és 2020-as 53. hely után 2021-ben továbbra is az 53.

A 2020-as jelentésben található „Városok és boldogság” (Cities and Happiness) globális rangsorban Budapest a 103. helyen van.

Boldog Bolygó Index

A bruttó nemzeti boldogság mellett az angliai New Economics Foundation (Új Közgazdaságtan Alapítvány) kidolgozta a Boldog Bolygó Indexet (Happy Planet Index vagy HPI), szintén annak érdekében, hogy a GDP-nél hitelesebb mutatószámmal legyen mérhető a fejlődés. Az Alapítvány többször jelentette már meg ezzel kapcsolatos, országokat összehasonlító jelentését.

Egy reprezentatív felmérés elvégzése után az angol statisztikai hivatal (ONS) 2012-ben és 2014-ben készített egy Egyesült Királyságra vonatkozó boldogság és jóllét interaktív térképet, amely segítségével a britek megnézhetik, hol laknak országukban boldogabb, és kevésbé boldog emberek.

Ugyanez a térkép Magyarországra is elkészült 2019-ben:

Mi az az öt pozitív dolog - a New Economics Foundation felmérése alapján - amivel növelhetjük a boldogságot az életünkben, és nem tesszük vele tönkre a Földet?

  • Kapcsolódj… más emberekkel, barátokkal, családtagokkal, a közösséged tagjaival. Építsd ezeket a kapcsolatokat.
  • Légy aktív… élj aktív életet, mozogj, sportolj, legyél sokat szabad levegőn.
  • Vedd észre a világot magad körül… mennyire figyelsz az évszakok változására, a körülötted lévő emberekre? Értékeld a természetet, a környezetedet!
  • Tanulj folyamatosan… fedezz fel új dolgokat, és új érdeklődési területeket.
  • Adj… adakozz, segíts valakinek vagy mondj köszönetet. 

Közösségi kezdeményezések

Találunk számos olyan közösségi kezdeményezést is, amelyekben a résztvevők pont a materiális szemlélet és rendszerfüggőség elől, és a természetközeliség, egyszerűség irányába menekülve kezdtek fenntarthatóbb, önellátásra törekvő életet: ld. az önfenntartásra törekvő élő- és ökofalvakat (Magyar Élőfalu Hálózat), a világ szinte minden szögletében és itthon is megtalálható ún. átalakuló közösségeket vagy a különböző energiaközösségeket.

Egyéni példák

Egyéni, családi szinten is egyre többen választják az önkéntes egyszerűség útját, döntenek különböző okok miatt öko-lábnyomuk csökkentése mellett, vagy kezdenek el pénz nélkül élni. A valóságshow-k egyelőre még nem róluk szólnak, de ha kicsit nyitottak vagyunk, sok jó példát és inspiráló megoldást találunk vidéken új életet kezdőkről; gyermekeiket jurtában, a természetben nevelő családokról; kihalóban lévő falvakat újjáélesztő városi gyüttmentekről


 

Vannak extrémebb példák is, például Heidemarie Schwermeré, aki 1996-tól haláláig, 21 évig élt pénz nélkül Németországban. Kisfilm a történetéről ITT.

 

 

 

Önkéntes egyszerűség - egy a kislábnyomos életfilozófiák közül

Az önkéntes egyszerűség (vagy tudatosan egyszerű életmód) legfőbb jellemzője, hogy csak annyit fogyasztunk, amennyi életünk fenntartásához szükséges. Azok, akik ezt az életmódot választják, különböző személyes okok miatt teszik ezt:

  • mert növelni szeretnék a családjukkal, barátaikkal, szeretteikkel eltöltött ún. “minőségi” időt;
  • hogy csökkentsék öko-lábnyomukat;
  • hogy tegyenek a világban létező egyenlőtlenség ellen;
  • hogy stressz-mentesebb életet tudjanak élni;
  • hogy egészségesebben éljenek;
  • mert vallásuk, politikai és/vagy személyes meggyőződésük erre ösztönzi őket...

Az egyszerű életmódot választók tipikusan arra törekednek, hogy megszabaduljanak és megtisztítsák életüket a materialista, fogyasztói társadalom elvárásaitól. Fontosabb számukra a személyes függetlenség (és sok esetben a közösségépítés), mint az anyagi növekedés, amely meggyőződésük szerint gyakran akadályozza személyi fejlődésünket és elégedetlenné tesz minket.

Fontos, hogy az önkéntes egyszerűség nem aszkétizmust, vagy szegénységet jelent, hanem tudatos, aktív döntést arról, hogy mi és mennyi „elegendő” számunkra. Ennek megfelelően az életmód követői nagyon sokféle megoldást választanak életük egyszerűbbé tételéhez – ami közös bennük, hogy kevesebb anyagi fogyasztásra és magasabb életminőségre törekszenek:

  • elhatározás, hogy kevesebbet dolgoznak, és így kevesebb bevételük (de több idejük!) lesz;
  • kevésbé jól fizető, de nagyobb személyes elégedettséget jelentő munkát, hivatást választanak;
  • úgy döntenek, hogy kisebb otthonba és/vagy vidékre költöznek;
  • elkezdenek kertészkedni, földet művelni;
  • áttérnek az autó-mentes életmódra;
  • több önkéntes munkát és tevékenységet vállalnak, aktívabbá válnak közösségükben;
  • tudatosan törekednek arra, hogy csökkentsék fogyasztásukat, újrahasználjanak és megjavítsák az elromlott dolgaikat ahelyett, hogy újakat vásárolnának.

 

A tudatosan egyszerű életmódnak ismert követői voltak és vannak: például Epikurosz, Assziszi Szt. Ferenc, Leo Tolstoy, Rabindranath Tagore, Albert Sweitzer, Gandhi, Henry David Thoreau, és E.F. Schumacher.

Elgondolkodtató, hogy különböző felmérések szerint egyre többen választják a tudatosan egyszerűbb életmódot: Ausztráliában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a lakosság kb. 25%-a egyszerűsíti életmódját.

 

További olvasnivaló az önkéntes egyszerűségről:

Virágzik az önkéntes egyszerűség mozgalom

 

Olvasnivalók:

A fenntarthatóság boldoggá tesz, és mérhető is

A boldogság is fertőző

Nic Marks (New Economic Foundation) TEDGlobal előadása a Boldog Bolygó Indexről (magyar felirattal)

Többet kellene osztoznunk?

Élőfalvak, ahol a saját bőrén érezheti az ember a természet luxusát

 

Könyvek a témában:

A kicsi szép - Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról

Ernst F. Schumacher korszakalkotó műve először 1973-ban jelent meg (1991-ben magyarul), és új színt vitt a közgazdaságtanba az etikai és ökológiai megfontolások előtérbe helyezésével, valamint a neoklasszikus közgazdaságtan elméleteinek éles kritikájával. Az esszé-sorozat a nyugati értelemben vett alternatív, azaz ökológiai és humán személetű közgazdaságtan bibliájává vált.

Az anyagiasság súlyos ára - Könyvében Tim Kasser kimutatja, hogy csak a humánus, emberiességen alapuló értékek jelölhetik ki a tartós megelégedettség útját. Ha az emberek már a szegénységi küszöb felett élnek, a gazdagságuk növekedése vagy csak kicsit, vagy egyáltalán nem befolyásolja a boldogságérzetüket vagy jól-létüket. Hiába keresnek többet, és hiába növekednek az anyagi javaik, nem válnak elégedettebbé az életükkel, és nem lesznek ezektől lelkileg egészségesebbek.

 

 

Forrás: Kislábnyom hírlevél 49. száma

Képek forrása: www.demotivalo.net, https://www.bhutan.traveltinyhouseelistings.com, www.nobelprize.org, calcuttaherald.wordpress.com, www.worstedwitch.com , https://bcsdh.hu, https://nlc.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

Az osztozás mindenkinek jó:

  • pénzt és erőforrást takarítunk meg;
  • fenntarthatóbb lesz az életmódunk;
  • ellenállóbb és összetartóbb lesz a közösségünk;
  • boldogabbak vagyunk, ha osztozunk;
  • a földet pedig kevesebb negatív és romboló hatás éri.

Egy 1000 főt megkérdező angol jelentés szerint Nagy-Britanniában az emberek kevesebbet osztoznak ma, mint egy évtizeddel ezelőtt, ugyanakkor több tulajdonuk van, mint bármikor korábban, és, érdekes módon, szeretnék, ha több lehetőségük lenne mind idejüket, mind javaikat megosztani. A megkérdezettek között 10 emberből 8 azt mondta, hogy az osztozás boldogabbá teszi őket, és 75%-uk szerint az osztozás a környezet szempontjából is hasznos.

Osztozás és boldogság - hét pozitív hatás:

  1. Az osztozás lényegében „kölcsönös adakozás”, és mint ilyen számos előnnyel bír, a jobb egészségtől kezdve a személyes boldogságig.
  2. Az osztozás oxitocin hormont szabadíthat fel, amely növeli a jó közérzetet.
  3. Az osztozás bizalmat épít, és a bizalom szorosan összefügg a boldogsággal.
  4. Az osztozás növeli a pozitív szociális interakciót másokkal, ami meghosszabbíthatja az élettartamot.
  5. Az osztozás hálát vált ki, márpedig a hálaérzet és boldogság kéz-a-kézben járnak.
  6. Az osztozás csökkentheti az „akiknek van” és az „akiknek nincs” embercsoportok közötti különbséget, ami növeli a jóllétet.
  7. Az osztozás együttműködést jelent, és az együttműködés elengedhetetlen az emberiség túléléséhez.

Kanadában Vancouver az egyik legaktívabb „megosztó” város: a vancouveriek autómegosztó rendszerek tagjai, szerszámos kamráikat szerszámkölcsönzővé alakítják, udvarukban parcellákat hoznak létre, ahol mások kertészkedhetnek, közösségi irodában dolgoznak, kihasználatlan autóbeállójukról hirdetést adnak fel, üres lakásukat vagy szobáikat pedig turistáknak, nyaralóknak kiadják. Az emberek egyre inkább elgondolkodnak azon, hogy vajon szükséges-e, hogy minden a sajátjuk legyen. Azaz, például, saját fúrót szeretnének, vagy azt, hogy a falban legyen lyuk?

Miért nem osztjuk meg akkor dolgainkat gyakrabban? Miért nem használunk dolgokat közösen? Vagy, ugyanakkor, miért nem kérünk kölcsön szomszédainktól, barátainktól dolgokat gyakrabban? Hiszen ezzel még akár jelentős pénzügyi megtakarításokat is elérhetnénk!

Global Footprint Network: A baráti, családi, közösségi szerszám- és/vagy gépkölcsönzők használatával a tartós háztartási cikkek fogyasztása harmadával csökkenthető lenne, ami 3 nappal késleltetné a Túllövés Napját, azt a napot, ameddig egy adott évben kimerítjük a természet biokapacitását – azaz az ökoszisztémák által biztosított és egy teljes év alatt megújított erőforrásokat.

A cél, hogy elterjedjen és népszerűvé váljon az egymástól való szerszám-, kisgép-, sporteszköz stb. kölcsönzés, amellyel – közösen elfogadott szabályok mentén! - egy adott eszköz vagy berendezés több háztartást is kiszolgál, így csökkentve az erőforrás-felhasználást.

Osztozni nem csak berendezéseken, szerszámokon és könyveken lehet – be lehet lakni közösen az utcát/társasházudvart is, ahol szervezhetünk szabadtéri nappalit, közös kávézást, közösségi csereberét, létrehozhatunk közösségi kertet stb.

Osztozás lehet pl.:

  • szerszámkölcsönző barátokkal, szomszédokkal a meglévő szerszámokból;
  • közös beszerzés és használat (pl. több háztartás együtt);
  • kisebb településeken a helyi Facebook csoport (nincs olyan kérés, amire valakinek ne lenne válasza!);
  • szerszámbérlés, gépkölcsönzés cégektől (ritkán használt eszközök esetében).

Kipróbálhatjuk kicsiben, a karácsonyi ajándékok és újévi fogadalmak idején erre nagyszerű lehetőségünk adódik: adjunk karácsonyi ajándékként valakinek, akiről tudjuk, hogy nincs neki, de szüksége lenne rá, például

  • fúrógépünkhöz használati jogot;
  • "hozzáférést", azaz kölcsönzési lehetőséget a könyveinkhez vagy filmgyűjteményünkhöz;
  • ha van kertünk, de nem érünk rá művelni, megoszthatjuk kertészkedni vágyó ismerősünkkel;
  • és kipróbálhatjuk autónk megosztását is...

 

Olvasnivalók

Érdekes Kislábnyom cikkek a témában:

A megosztás és közös használat forradalma zajlik?!

Szomszédolós szabadtéri nappali

Hogyan szervezzünk közösségi csereberét?

 

Jószomszédságot szorgalmazó hazai kezdeményezés: https://miutcank.hu/#/csatlakozz

Viszlát saját autó, ideje másét használnom!

Közösségi autómegosztás itthon: AutoPal - Összeköti azokat, akiknek autóra van szüksége azokkal, akik bérbeadják saját autójukat. https://autopal.hu/hu

 

Források: http://www.treehugger.com, https://www.shareable.net

Képek forrása: https://www.tutortime.com, https://www.pps.org/places/benches-collective, https://www.wehatetowaste.com, https://miutcank.hu

 

 

 

 

 

Közel 10 éve, 2012-ben készült az a kutatás az Egyesült Államokban, amelyben két nagyon különböző városban, East Village-ben (New York City) és Portlandban vizsgálták a kerékpárosok, gyalogosok és közösségi közlekedést használók hatását a helyi gazdaságra.

A fő kérdés az volt, hogy vajon többet vagy kevesebbet költenek-e ezek a csoportok a helyi boltokban, kávézókban, éttermekben, mint az autósok?

Az új kerékpáros sávok kialakítása East Village-ben növelte a kerékpárosok számát, a lakosok negyede közlekedett elsősorban így. A helyi kiskereskedelemben elköltött pénz 95%-a származott kerékpárosoktól, gyalogosoktól, és azoktól, akik a közösségi közlekedést használják.

Portlandban 89 helyszínen végeztek felmérést azzal kapcsolatban, hogy az emberek mivel és milyen messziről érkeztek, valamint, hogy mennyit költöttek egy-egy helyen. A legtöbben sajnos autóval közlekedtek mindenhova. Ha az 1 látogatás alkalmával elköltött pénzösszeget nézzük, akkor az autósok költöttek a legtöbbet, ha azonban az egy havi költekezést vizsgáljuk az tapasztalható, hogy a kerékpárosok és gyalogosok többször tértek be ugyanarra a helyre, és összességében több pénzt hagytak ott – azaz többet fektettek a helyi gazdaságba.

„Azok az utcák, amelyek népszerűsítik és lehetővé teszik a kerékpáros és gyalogos közlekedést, több embert vonzzanak az ott található üzletekbe és éttermekbe, kávézókba. A kerékpáros sávok hatását vizsgálva elmondható, hogy ha kialakítjuk, használni is fogják őket!”

 

Forrás és képhttps://bikeportland.org/2012/07/06/study-shows-biking-customers-spend-more-74357

 

 

 

Az életben a legfontosabb dolgokat nem az iskolafalak között tanuljuk meg - talán mindennél jobban igaz ez a mondás Hollandiában, ahol már maga az iskolába jutás is számos élményt rejt. Manapság, mikor folyamatosan nő az üzemanyag ára és egyre több gyerek túlsúlyos, a holland nevelők egy nagyon pozitív ötlettel álltak elő arra nézve, hogy hogyan jussanak el a gyerekek az iskolába: közösen tekerve-hajtva az iskolabuszt!

Minden buszon 11, maximum 12 éves gyerek fér el egy felnőtt sofőrrel együtt, aki segít tekerni és biztosítja, hogy a gyerekek biztonságosan eljussanak az iskolába, majd a tanítás végén haza. A busz maximális sebessége 30km/h, és szükség esetén egy beépített elektromos motor is tud extra hajtóerőt adni.

Franciaországba a S’Cool Bus nevű nonprofit szervezet hozta be a bringabuszokat. Az alapító Amaury Piquiot célja az volt, hogy a reggeli közös pedálozással „a gyerekeknek öröm legyen az iskolába járás”. A szervezet teljeskörű szolgáltatást nyújt az érdeklődő iskoláknak, azaz biztosítja a buszokat, a sofőröket, a karbantartást, kidolgozza a járatok útvonalát, sőt, közlekedésbiztonsági oktatást tart a gyerekeknek és a szülőkkel történő kommunikáció is az ő feladatuk.

A busz ára 11 000$ körül van (kb. 3,3 millió Ft), és egyre népszerűbb, már belga, német, svájci, sőt madagaszkári iskolától is érkezett megrendelés.

 

Forrás:

https://www.treehugger.com/netherlands-kids-take-bicycle-bus-school-4857337

A bringabusz gyártója: https://www.metaalspecials.nl/

A busz használat közben Franciaországban:

https://www.youtube.com/watch?v=8EMQqggQ-po

 

Kép forrása: https://www.metaalspecials.nl/bicco-bike-2/ 

 

Idén az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) a tavalyi javuláshoz képest ismét július 29-ére esett – ahogy a pandémia előtt, 2019-ben is.

Ez az a nap, ameddig egy adott évben kimerítjük a természet biokapacitását – azaz az ökoszisztémák által biztosított és egy teljes év alatt megújított erőforrásokat. Így az év fennmaradó részében már túlhasználunk, kizsákmányolunk, és fokozatosan feléljük saját jövőnket. Jelen életvitelünk fenntartásához 1,7 Földre lenne szükségünk!

Tavaly a világjárvány miatt augusztus 22-re tolódott a Túllövés Napja. Elsősorban az erdőkhöz kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatásokból használtunk kevesebbet (-8,4%), és a fosszilis erőforrásokból is kevesebb fogyott (-14,5%) – de sajnos hamar visszazökkentünk a régi kerékvágásba…

Ráadásul, ha a bolygón mindenki úgy élne, mint egy átlag magyar állampolgár, már a globális júliusi dátumnál korábban, június 8-ig felélnénk az ezévben felhasználható erőforrásokat…

 

És ezeknek a tényeknek az ismeretében jelent meg az IPCC legújabb jelentése a klímaváltozás, vagy inkább a klímaválság helyzetéről. A HVG erről történő tudósításának címe sokatmondó: Megállítható még a klímakatasztrófa, de politikusok nélkül nem fog menni.

Mit tudunk azonban mi egyénileg, háztartásunk tagjaival, barátainkkal, munkatársainkkal stb. is megtenni, akár már ma elkezdve a cselekvést, hogy

  • egyrészt saját hozzájárulásunkat számszerűsítve karbon-lábnyomunkat csökkentsük,
  • másrészt, hogy lépésre, döntésre, cselekvésre bírjuk a politikusokat?

Ez utóbbi kapcsán is fontos minden tett, hogy minél előbb társadalmi változás legyen azon a téren, hogy milyen az elfogadott viselkedés, mire törekedjen mindenki, és mi az, ami nem kívánatos, sőt, a közérdeket - jelen esetben az élhető klíma megtartását - sérti, és így akár büntetendő, de semmiképp sem követendő.

A GreenDependent csapat tagjai egy 2019-ben tartott klímatüntetésen

(forrás: GreenDependent ©)

 

Sok helyen nézhetünk megoldásokat, kereshetünk inspirációt, indulhatunk el - vagy léphetünk tovább - a tettek útján:

  • Mérjük fel, hol tartunk, és mit csinálunk már most is!

Karbon-lábnyom számláló (vigyázat, adatfelkutatással jár :)): http://www.karbonkalkulator.hu

Teszt energiamegtakarítóknak és klímavédőknek: https://www.surveymonkey.com/r/karbonlabnyomcsokkentes2021

Vagy fogjunk össze másokkal, és kérjünk meg szakembereket, hogy segítsenek lábnyomunkat kiszámolni!

  • Nézzük meg, mit tehetünk még otthon, keressünk épp nekünk aktuálisat, tovább lépést jelentőt kislábnyomos tippek között:

Kezdjük a karbon-lábnyom csökkentőkkel: 1. rész // 2. rész

Kislábnyom oldalon: http://www.kislabnyom.hu/kislabnyom-tippek-gyujtemenye

EnergiaKözösségek oldalon:

https://energiakozossegek.hu/klimarat-tippek-mindennapokra

Célzottan irodában: https://sporolunk.org/letoltheto-anyagok

  • Olvassuk el, mit csinálnak mások, a GreenDependent csapat tagjai vagy életmódváltó kutatók - mi vajon hol tartunk? van, amit még nem teszünk, de lehetne?
  • Vegyünk részt a döntéshozók, politikusok meggyőzésében: támogassunk kezdeményezéseket a témában, menjünk el kapcsolódó fórumokra, vegyünk részt tüntetéseken... vagy szervezzünk beszélgetéseket, klubot stb. barátainkkal, kollégáinkkal, településünkön a témában!

Végül, küldjük tovább ismerőseinknek, barátainknak a Kislábnyom hírlevelet... :)

 

Összeállította: Vadovics Edina és Antal Orsolya

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2021. augusztusi (121.) számában

 

 

További olvasnivalók:

 

 

Az egyén szabadságára épülő modern életünk nehéz helyzetbe hozott és hoz minket többek között a klímaválság kapcsán, ami komolyan teszteli és tesztelni fogja bizonyos választásaink és döntéseink szabadságát.

Nagyon sokan abban a hitben élnek, hogy a klímaválságot meg lehet oldani úgy, hogy egyébként megszokott életmódunkon kis változtatásokat teszünk.

Ezt a hitet azonban a klímaváltozás szakirodalma egyáltalán nem támasztja alá: nagyon kevés időnk és cselekvési terünk maradt arra, hogy közösen csökkentsük kibocsátásainkat. Ellenkező esetben a Föld éghajlata destabilizálódik, olyan mértékben változik, amely az életet a legtöbb élőlény - köztük az ember - számára veszélyessé és kiszámíthatatlanná teszi.

Szerencsére sok mindent tehetünk, amivel gyorsan javíthatnánk a helyzeten (ld. pl. Drawdown projekt). De előtte tisztáznunk kell egy erkölcsi kérdést: feltételezve azt, hogy mindannyian egyenlőnek születünk, a kibocsátások tekintetében is a - fenntartható! - egyenlőségre kell törekednünk! De mit jelent az egyenlő "karbon (vagy szén-dioxid) jog"?

A válasz részben rendelkezésünkre áll. A UNEP legfrissebb jelentése a témában (Emissions Gap Report) tartalmazza az alábbi grafikont, amely megmutatja, hogy ahhoz, hogy ne lépjük túl a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 C°-os célt, egy ember karbon-lábnyoma 2030-ra maximum 2,1 t CO2e/év lehet.[i] (A jelentés szerint, ha a kibocsátások a jelen ütemben haladnak, akkor 3 C°-os globális hőmérséklet-emelkedéssel kell számolnunk az évszázad végére.)

Az ábra forrása: UNEP Emissions Gap Report 2020

Minden hőmérséklet-emelkedési célhoz tartozik egy "karbon-büdzsé" (carbon budget), amely azt a maximum, CO2-egyenértékben kifejezett üvegházgáz mennyiséget jelenti, amelyet az emberiség és a természetes rendszerek kibocsáthatnak. A karbon-körforgás ismeretében ennek alapján lehet kiszámítani az igazságos, egy főre jutó CO2-egyenértékben megadott karbon-lábnyomot, ami 2030-ra fejenként 2,1 t CO2e/év értékre kell, hogy csökkenjen. A UNEP jelentése nem nevezi ezt explicit módon az egyenlő vagy igazságos egy főre jutó mennyiségnek, de az ábrán a lila vonal és figura lényegében ezt mutatja.

A grafikon tanulsága, hogy a világon élő "gazdagoknak" nagyon nagymértékben kell karbon-kibocsátásaikat, azaz karbon-lábnyomukat csökkenteniük. Ezt mutatja az alábbi táblázat is:

Táblázat és adatok forrása:

https://www.vox.com/22291568/climate-change-carbon-footprint,

UNEP Emissions Gap Report 2020

Gondoljunk ebbe bele. A világ leggazdagabb embereinek több mint 90%-kal kell karbon-kibocsátásaikat csökkenteniük annak érdekében, hogy az igazságos - környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható - szintre kerüljenek. Annyira torz és igazságtalan ma a helyzet, hogy a leggazdagabb 1% karbon-terhelése kétszerese annak a terhelésnek, amit az emberiség legszegényebb 50%-a okoz (ami egyébként 3,5 milliárd embert jelent).[iii]

A legtöbb "középosztálybeli" észak-amerikai a leggazdagabb 1%, de mindenképp a 10% tagja. Magyarország is a gazdagabb országok közé tartozik, sokan sorolódnak nálunk is már a felső 10%-ba. [iv]

Ahogy egyértelműen szembesülünk az adatokkal, nyilvánvalóvá válik, hogy mélyreható egyéni és rendszerszintű változásokra van szükség, beleértve azt is, hogy hogyan értelmezzük a boldogság megvalósítására való jogunkat, és azt, hogy mindez közben milyen felelősséggel jár. Megelégszünk csupán azzal, hogy ajándékba kapott jogunk van egyéni boldogságunk megteremtésére, vagy vesszük a fáradságot arra, hogy mindezt fenntarthatóan valósítsuk meg, azaz a jövő generációinak is legyen joga és lehetősége boldogságuk megteremtésére?

Hol tart bolygórablásunk?

Valahogy a tudomány már nem új keletű, de 2020-ban, a Nature Communication publikációban újra megfogalmazott következtetése eddig elkerülte figyelmünket: “Bármilyen fenntarthatóság felé való átmenet csak akkor lehet hatékony, ha a technológiai fejlesztéseket mélyreható életmódbeli változtatások egészítik ki.[v] A UNEP jelentése is egyetért ezzel a megállapítással és felszólít arra, hogy a jólét jelentését értelmezzük újra: el kell mozdulnunk az intenzív erőforrás-felhasználáson alapuló jóléttől a bioszféra korlátain belül megvalósuló jól-lét és magasabb életminőség elérése felé.

A viszonylagos jó hír a jelenlegi erősen torzított erőforrás-használatunk kapcsán, hogy a legfelső 1%, de még az utána következő 10% fogyasztásában rejlő csökkentési lehetőségek is hatalmasak, és a csökkentés ezeken a szinteken aránylag fájdalommentes, azaz nem veszélyezteti az alapszükségletek kielégítését. Jelenlegi életmódunk a magas fogyasztás (ld. hatalmas otthonok, tengerentúli utak, magas fogyasztású személyautók stb.) fitogtatására biztat. De nem lenne nagyszerű, ha sikerülne megváltoztatnunk ezt, és a jómódúak között az válna trendivé, hogy ki tud kizárólag igazságos karbon-lábnyom részesedésének használatával minőségi életet élni? Az elit azon tagjai, akik az elsők között valósítják meg ezt az életmódot válhatnának a jövőbarát életmód példaképeivé, és bemutatnák, hogyan lehet mértékletesen, alacsony erőforrás-használattal élni.

(Mindez naivnak és álomszerűnek tűnhet, de jól illusztrálja, hogy mennyire mélyreható változásokra lenne szükség.)

Számít, hogy mit veszünk: matematikailag és morális szempontból is

Ellentétben azzal a hittel, hogy egyéni fogyasztási döntéseink nem igazán számítanak, a UNEP jelentése szerint a globális üvegházhatású kibocsátások 70%-a közvetlenül személyes vásárlási döntéseink eredménye, pl. azé, hogy mit eszünk és hogyan, hová utazunk. Nézzünk meg néhány érdekes adatot.

Élelmiszertermelési és -fogyasztási rendszerünk felelős a globális üvegházhatású gázkibocsátás 30%-áért. Azaz ha sikerülne is minden egyéb kibocsátást megszüntetni, a 1,5, sőt 2°C-os célt épphogy csak elérnénk.

Az élelmiszerellátó rendszer karbon-kibocsátásait vizsgálva meglepő adatokkal is találkozunk. Például, hogy a sajt klíma-hatása magasabb, mint a disznó- vagy csirkehúsé![vi]

 

Az információ forrása: Berners-Lee, M. (2010) How bad are bananas?

Az előadás megtekinthető a GreenDependent youtube csatornáján

Ugyanakkor mindössze egy közepes távolságú repülőúttal elégetjük éves igazságos karbonlábnyom-részünk 30%-át (egy hosszú távúval 90%-át).[vii] És bár az elektromos autók klíma-hatása fele a benzineseknek, valójában az autó-alapú társadalmi berendezkedés megváltoztatására van szükség Greg Mardsen, a Leeds-i Egyetem professzora szerint. Hozzáteszi, hogy a tudományos eredmények alapján "alapvető társadalmi változás szükséges. És ezért beszélünk klíma-vészhelyzetről és nem klíma-kellemetlenségről." Az elektromos autózás önmagában nem fogja megoldani ezt a problémát. Különösen, hogy ez ismét csak a felső 10% privilégiuma lehet.

 

Fordította és kiegészítette: Vadovics Edina, GreenDependent

 

 

Az írás az alábbi cikk részbeni fordításával és kiegészítésével készült:

https://www.vox.com/22291568/climate-change-carbon-footprint-greta-thunberg-un-emissions-gap-report

 

Képek, ábrák forrása, ahol nincs jelölve: https://www.vox.comGreenDependent ©

 

Kapcsolód Kislábnyomos olvasmányok, tippek és videók:

Kell ennyi energia?! Az energiamértékletesség felé

Készüljünk a "másfél fokos életmódra"

Lehet, hogy ideje elgondolkodni karbon kvóta bevezetésén? A finn Lahtiban kipróbálták

Zölden minőségi életet - tippek

Kell ennyi energia?! Energiaigényünk- és fogyasztásunk csökkentése, első lépések

Klímabarát háztartások- útmutató családoknak

Csökkentsük karbon-lábnyomunkat

Csökkentsük karbon-lábnyomunkat 2

 

Beszélgetések, videók a karbon-lábnyom csökkentésről, kislábnyomos életmódról: http://kislabnyom.hu/kislabnyomos-eletmod-videok

 



[i] A GreenDependent Intézet részt vesz egy 2021 májusában kezdődő 4 éves EU-s kutatási projektben, amelynek célja az ún. "másfél fokos életmód" részletesebb megismerése, kialakítása, elterjesztése. A projekt részeként részletesen meg fogjuk határozni a magyar lakosság jelenlegi karbon-lábnyomát és összetevőit, és a lakossággal, szakértőkkel, döntéshozókkal közösen meghatározzuk a leghatékonyabb csökkentési módszereket, tennivalókat. Addig is, ajánljuk fenti anyagainkat!

[ii] 2015-ös $ árfolyammal számolva: http://www.mnbkozeparfolyam.hu/arfolyam-2015.html

[iv] Forrás:*

[v] Nature Communications, Scientists’ warning on affluence (2020)

[vi] Részletes ábrát az élelmiszerek karbon-lábnyomáról ld. az angol cikkben: https://www.vox.com/22291568/climate-change-carbon-footprint-greta-thunberg-un-emissions-gap-report

 

 

 

 

Hozzávalók a nut roasthoz

Hozzávalók a mártáshoz

  • 220g dió, mogyoró vegyesen
  • 220g zsemlemorzsa
  • 1 közepes hagyma, apróra vágva
  • 3 evőkanál olíva olaj
  • 2 tojás
  • só és bors
  • 2 gerezd fokhagyma, finomra vágva
  • 1 teáskanál friss oregánó vagy kakukkfű
  • 1 evőkanál apróra vágott petrezselyem
  • 100g reszelt Cheddar sajt
  • 1 közepes hagyma kockára vágva
  • 2 evőkanál olíva olaj
  • 1 evőkanál liszt
  • 2 paradicsom, kockára vágva
  • 125g gomba, finomra vágva
  • 300ml zöldség alaplé
  • 1/2 teáskanál oregánó vagy kakukkfű
  • 1 babérlevél
  • 1 nagy löttyintésnyi vörös bor
  • só és bors ízlés szerint

Elkészítés

A sütőt 180 °C-ra előmelegítjük. Egy tepsit kikenünk.

A diót és mogyorót aprítógépben finomra őröljük, a zsemlemorzsával összekeverjük, majd félretesszük.

Az olajat egy nagy serpenyőben felhevítjük, a hagymát üvegesre pirítjuk, majd hozzáaadjuk a zsemlemorzsához.

Egy másik tálban összekeverjük a tojásokat, a fokhagymát, az oregánót, a petrezselymet, a Cheddar sajtot, a sót és a borsot. Összegyúrjuk a diós-mogyorós keverékkel. 15 percig állni hagyjuk.

Cipót formázunk a keverékből, mait az előkészített tepsire helyeztünk, és 30-45 perc alatt aranybarnára sütjük.

Amíg sül, elkészítjük a mártást. Egy serpenyőben közepes lángon melegítsük fel az olajat. majd pirítsuk üvegesre a hagymát. Hozzáadjuk a paradicsomot, és addig főzzük, kevergetjük, amíg elpárolog a víz és barnulni kezdenek a paradicsomok.

Hozzáadjuk a lisztet, összekeverjük, majd hozzáadjuk a zöldség alaplevet. Forraljuk fel, és keverjük addig, amíg a szósz besűrűsödik.

Hozzáadjuk a gombát, fűszereket, vörösbort. 20 percig időnként megkeverve pároljuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

A roastot szeletelve, a mártással megöntözve tálaljuk.

Háromoldalú együttműködés keretében 42 fát ültettek el Piliscsaba-Garancstetőn, ahol a helyi Érdekvédelmi Egyesület kezdeményezésére, a Daikin támogatásával 21 helyi család karbon-lábnyomát számította ki 2020 tavaszán a GreenDependent Intézet. A felmérés eredménye szerint a kutatásba bekapcsolódó családok átlagos karbon-lábnyoma körülbelül kétszerese a fenntartható szintnek. A példaértékű közösségi kezdeményezés záróprogramján került sor a faültetésre, így jelképezve a fák karbontudatos életvitelben betöltött szerepét.  A Daikin és a GreenDependent jövőre is folytatni kívánja magyar lakóközösségek karbon-lábnyomának önkéntes mérését – hangzott el az idei projektet záró közös faültetésen Piliscsabán.

Az idei év tavaszán 21 család fogott össze Piliscsabán, hogy a fenntartható jövő érdekében, a GreenDependent Intézettel együttműködve kiszámítsák karbon-lábnyomukat. A számítások szerint az egyes családok eredményei között jelentős különbség mutatkozott. A legalacsonyabb szint évi 1,99 tonna CO2/fő volt, míg a legmagasabb érték meghaladta a 7,51 tonna CO2/főt. A vizsgálatba bekapcsolódó közel kéttucat család átlagos éves karbon-lábnyoma 4,27 tonna CO2/fő volt, ami körülbelül kétszerese a ma fenntartható szintnek, és még úgy is megközelíti a magyar egy főre számított, évi 5 tonna körüli átlagot, hogy két összetevő, a termékek és közszolgáltatások nem szerepelnek a számításban.[i] A vizsgált háztartások karbon-lábnyomának egyharmadát az energiafogyasztás tette ki, ennek mennyiségében kulcsszerepet játszik az ingatlanok gyenge energetikai állapota, valamint a nem körültekintő energiafelhasználás. A másik legmeghatározóbb tényező a közlekedés, amelyet több kategóriára bontva vizsgáltak (ld. ábra): mindennapi közlekedés, rendszeres egyéb utazás és a szabadidőhöz, nyaraláshoz köthető utazás. A harmadik legfontosabb tényező pedig az étkezés, amely a családok karbon-lábnyomának körülbelül egyötödéért felelős.

A projekt elsődleges célja az volt, hogy a résztvevő háztartások és a tágabb, piliscsabai lakóközösség tagjai is megismerjék a mindennapi életmódjukkal járó karbon-lábnyom méretet, a legfontosabb összetevőit, hogy a jövőben ennek ismeretében tudatosan csökkentsék azt, elérve a klímaválság és a további környezeti problémák megoldása miatt szükséges és fenntartható lábnyomméretet.

Ez az együttműködés azért fontos a résztvevők és a társadalom számára, mert jelenleg nincsenek részletes adatok arról, hogy a magyar lakosság karbon-lábnyoma milyen összetevőkből áll, és azok a lábnyom mekkora részét képezik. Ahhoz, hogy a lakosság tudatosan és sikeresen változtathasson életmódján, sokkal jobban meg kell ismerni a szokásokat, és ez alapján kell segíteni javaslatokkal az egyéni vállalásokat.

November 7-én a program zárásaként Garancstetőn a piliscsabai egyesület tagjai, illetve a GreenDependent és a Daikin képviselői 42 fát ültettek el, ebből több vörös tölgyet, kislevelű hársfát és galagonyát, illetve azt a 21 őshonos magyar gyümölcsfát, amit a projektben résztvevő családok kaptak a részvételért. A rendezvényen a GreenDependent képviselői szemléltették, hogy lehet hatékonyan csökkenteni életmódunkból fakadó karbon-lábnyomot, majd a résztvevő családokkal közösen elültették a fákat.

A Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesület elsődleges célja – az itt élők érdekképviseletén túl – a terület és a közösség fejlesztése. Tagjai már számos olyan kisebb-nagyobb projektet valósítottak már meg, amely életük, életterük javítására szolgál. Szemétszedési akciókat, játszótér-kialakítást hajtottak végre, és számos közösségi rendezvényt, összejövetelt is szerveztek. Az egyesület, munkájának folytatásaként, a fenntarthatóbb és zöldebb életmódra törekvés részeként, szerette volna megismerni a helyi családok karbon-lábnyomát.

A GreenDependent Intézet küldetése a fenntartható életformák, termelési módszerek és fogyasztási szokások kutatása, kialakítása és terjesztése, az egyik legfontosabb célcsoportja pedig a lakosság. Az Intézet már eddig is számos nemzetközi projektben vett részt, amelyek szinte mindegyikében a magyar lakosság egy-egy csoportját vonta be: energiamegtakarításra, életmódváltásra fókuszálva, élő laboron, részvételi konzultáción, közösségi alapú változáson keresztül. Az elmúlt években pedig egyre nagyobb teret nyert a saját rendezvényeiken túlmutató karbon-lábnyom-számítás, és az annak ellentételezéséhez kapcsolódó faültetés.

A Daikin elkötelezett híve a fenntartható fejlődésnek: egyrészt nagy hangsúlyt fektet saját károsanyag-kibocsátásának csökkentésére, másrészt az általa kínált környezettudatos épületgépészeti megoldások segítik ügyfeleiket az épületek energiafelhasználásának jelentős csökkentésében. Éppen ezért a Daikin örömmel támogat szemléletformáló programokat, amelyek környezetünk és klímánk védelme érdekében is ráirányítják a figyelmet egyéni döntéseink fontosságára.

A GreenDependent és a Daikin büszke a megvalósult együttműködésre, de elsősorban a piliscsabai közösségre és az ő munkájukra. A közösségre, amelynek tagjai nemcsak összetartóak, de előremutatóan tudatosak is, törekszenek a fenntartható életmódra, mindezzel jó példát mutatva más közösségeknek is.

Az idei projekt ugyan lezárult, de az együttműködés jövőre folytatódik, a Daikin és a GreenDependent Intézet is úgy véli, fontos folytatni a projektet, a már meglévő tapasztalatokat újabbakkal bővíteni. Éppen ezért keresik azokat a lakóközösségeket, amelyek szeretnének ebben a felmérésben együttműködni, és a karbon-lábnyomuk felmérését követően – az adatok ismeretében – egy fenntarthatóbb életformát képviselni, megmutatni a saját közösségük számára, hogyan lehet a megfelelő szintre szorítani az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását.

A projektben való részvételre 2021. január végétől lehet majd jelentkezni, a GreenDependent Intézetnél.

 

A sajtóközlemény innen letölthető.

 

További információk, sajtókapcsolat:

GreenDependent Intézet

Vadovics Edina info@greendependent.org
20/512 1887

Daikin Hungary

Szalai Gabriella szalai.g@daikin.hu
 

Piliscsaba-Garancstető

Feith Attila
egyesulet@garancsteto.hu
20/560 9828

Fotók: Kiss Péter (D1 Fotóstúdió)



[i] További részletek és információk: http://intezet.greendependent.org/hu/node/566