Egyszer egy jól kereső apa elvitte vidékre 7 éves kisfiát azért, hogy megmutassa neki, élnek szegény emberek is, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, s felfogja, milyen szerencsés családban él. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát:
- Nos, mit gondolsz erről az útról? Láttad, hogy némelyek milyen szükségben élnek?
- Igen.
- És mit tudtál meg mindebből?
- Azt, apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig, amíg a szem ellát. És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek. Te és anyu viszont egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket.