Kislábnyomos életmód: elmélet

Miért Kislábnyom az oldal neve? Mit értünk kislábnyom és kislábnyomos életmód alatt?

A környezeti megközelítés: a kislábnyom elnevezés és cím az ökológiai lábnyom, valamint annak legnagyobb összetevője, a karbon-lábnyom szavakból származik, és alapvetően egy célt jelöl meg: kislábnyomra törekszünk, azaz akkora lábnyomra, amely tiszteletben tartja és nem lépi túl a bolygó biokapacitását. Azaz nem fogyasztunk több erőforrást, és nem termelünk több hulladékot (légneműt, folyékonyat, szilárdat...) mint amit az ökoszisztémák elő tudnak állítani és el tudnak nyelni vagy semlegesíteni. Kicsi ez a lábnyom, vagy legalábbis kisebb kellene, hogy legyen, mint amin ma egy átlagos magyar ember él, hiszen jelenleg túlhasználjuk az erőforrásokat és túlterheljük hulladékainkkal, kibocsátásainkkal az ökoszisztémák elnyelő- és semlegesítő-képességét (ld. bővebben pl. 99. hírlevél). A lábnyom-csökkentéshez igyekszik hát a Kislábnyom hírlevél példát, inspirációt és útmutatást adni - illetve bizonyos esetekben emlékeztetünk a kislábnyomosság időszerűségére, sürgető voltára is (ld. bővebben pl. 83. hírlevél). A kislábnyom azonban számunkra nem csak a környezeti tényezőt tartalmazza...

A társadalmi/szociális megközelítés: A kislábnyommal az erőforrások egyenlőbb elosztására és az erőforrásokért való felelősségvállalás megosztására is fel szeretnénk hívni a figyelmet. Ha kisebb a lábnyomunk, az egyben azt is jelenti, hogy hagyunk erőforrást másoknak is. A kislábnyomos életmód, életfilozófia része tehát az is, hogy egy mindenféle szempontból egyenlőbb élet és társadalom kialakításáért munkálkodnak követői.

És itt kell azt is megemlíteni, hogy a kislábnyomos életmódnak alsó korlátai is vannak: fontos, hogy az alapvető szükségletei mindenkinek kielégüljenek. Bár több szó esik manapság arról, hogy lábnyomunkat csökkenteni kell, hiszen a gazdag országokban - köztük Magyarországon is - többen vagyunk ebben a helyzetben, vannak olyanok is, akiknek bár kicsi a lábnyomuk, az nem fenntarthatóan kicsi, mert alapvető szükségleteik nem elégülnek ki, egy vagy több szempontból nélkülöznek (ld. még 93. hírlevél). Nélkülöznek, mert a jól-lét alapját jelentő szükségleteiket nem tudják kielégíteni, pl. nincs elegendő élelmük, tiszta vizük, lakásuk, energiaforrásuk, vagy nem megfelelőek higiéniai, oktatási, egészségügyi körülményeik, vagy valamilyen szempontból elnyomásban élnek (pl. sérül a demokrácia vagy a nemek egyenlő volta, stb.).

Összefoglalva tehát: Kate Raworth angol közgazdásztól kölcsönzött hasonlattal élve fontos, hogy a kislábnyomos életmód a fenti ábrán látható módon a "fánkban" helyezkedjen el. A fánk külső határa az ökológiai korlátokat jelképezi, a belső határa pedig a jól-lét alapját jelentő szükségleteket (részletesebben ld.: 96. hírlevél).

Végül pedig a sokszínűség: ahogy azt a jobb oldali ábrával igyekeztünk kifejezni, a kislábnyomos életmód megvalósítását sok irányból meg lehet közelíteni. Sokan a helyi közösség erősítésével, építésével kezdik és például helyi élelmiszer-hálózatot, cserebere kört, autómegosztó rendszert, vagy akár öko-lakóközösséget szerveznek. Mások először a lakóhelyüket, otthonukat alakítják át, és a kislábnyomos úton alacsony energiafelhasználású vagy akár energiát is termelő passzív, aktív vagy akár autonóm otthon kialakításával indulnak el. Ismét mások pedig a nulla-hulladékos háztartás és életmód kialakítását tűzik ki célul. Van olyan is, aki először a munkáját alakítja kislábnyomossá: biogazdaságot alapít, adományboltot indít vagy épp a kislábnyomos élethez szükséges készségeket, ismereteket adja át másoknak. Mindegyik jó irány, mindegyik elvezethet egy kislábnyomosabb élethez, sőt, ahogy ábránk is jelzi, kapcsolódnak, épülnek is egymásra. Fontos azonban, hogy keressük a kapcsolatot az összetevők között, építsük be életmódunkba egyiket a másik után! Ehhez szeretnénk a Kislábnyom hírlevélben a jövőben is inspirációt és útmutatást adni.

Szerző: Vadovics Edina, GreenDependent

A cikk forrása a Kislábnyom Hírlevél 100. száma

 

Megosztás Megosztás