Tudjuk, látjuk, mennyire abszurd tud lenni a városi létben elkényelmesedett ember: mozgólépcsőn és liften utazik lépcsőzés helyett, aztán siet az edzőterembe ledolgozni az ebédet a futógépen... (kényelem-függőségről cikkünket ld. ITT) Mennyivel hasznosabb lenne, ha az ebédnekvaló előállításával letudnánk az edzést is = mindennap kertészkednénk egy kiadósat! :) A kerti munkának ugyanis nem csak gyümölcse, de számos élettani előnye is van.

Mindenki, aki kertészkedett már életében, tudja, hogy kertet művelni nem láblógatás. Még akkor sem, ha ásás és kapálás helyett mulcsozunk, és gereblyézetlenül hagyjuk ősszel a leveleket. A kertészkedés rendes, igazi, minden porcikánkat átdolgoztató fizikai munka, akár permakultúrásan, akár hagyományosan műveljük, és nem csak kalóriát égetünk vele, de egyéb fizikai előnyökre is számíthatunk, ha magunknak termeljük a betevőt.

A brit AXA PPP által készített infografikákból kiderül, milyen pozitív hatással lehet a kertészkedés az egészségünkre nézve. A jobboldali grafikán azt látjuk, mennyi kalóriát égetünk el a különböző kerti ténykedésekkel egy óra leforgása alatt, (nagyjából) növekvő kalóriasorrendben:

Locsolás:               120 kcal
Ültetés:                 200-400 kcal
Pázsitgazolás:        200-400 kcal
Fűnyírás:               250-350 kcal
Kertrendezés:        400 kcal
Levélgereblyézés:  350-450 kcal
Tereprendezés:      400-600 kcal

A másik képről (amely teljes egészében itt látható) pedig az derül ki, hogy lényegében nincs olyan testrészünk, amelyre nézve ne lenne áldásos a kertészkedés, arról nem is beszélve, hogy az érzelmi és mentális állapotunkra is jótékony hatással van.

Fej: a kertészkedés csökkenti a kortizol nevű stresszhormon szintjét, amitől jobban alszunk, és mentálisan is jobban érezzük magunkat.
Szív: a szívünk erősödik a fizikai ténykedéstől, nő az állóképességünk, jobban bírjuk a megerőltetést, és mindezeknek köszönhetően csökken az infarktus és agyvérzés kockázata.
Hát: a gereblyézés, avarzsákolás, gazolás gyakori hajolást, emelést, törzsmozgatást igényel, ami erősíti a hátizmokat, de fontos, hogy ha emelünk, ne derékból tegyük, hanem egyenes háttal térdben guggolva!
Karok, kézfejek, lábak, fenék, hasizom: a guggolás, talicskázás, bozótvágás, ásás, gereblyézés, metszés és kapálás formába hozza a végtagok és fenék izmait, javul az egyensúlyérzék, és a rugalmasság.
Gyomor: a kertben az ember talajjal dolgozik – a talajbaktériumokkal való gyakori találkozás pedig erősíti az immunrendszert!

Ne feledjük a kertészkedés számos egyéb hasznát sem:

• Kevesebbet költünk zöldségre, gyümölcsre, fűszernövényekre stb.
• Mellőzhetjük az edzőtermet, ami az odautazásunkhoz és a gépek használatához köthető karbon-lábnyomunkat is csökkenti.
• Csökkentjük az erőforrás-felhasználásunkat, mert kevesebb termesztett, csomagolt és szállított terméket fogyasztunk.
• Egészséges, bio zöldséget és gyümölcsöt eszünk.
• A kertünkkel élőhelyet teremtünk számos állatfaj számára, és ami külön lényeges, a beporzó rovarok számára is!

Persze mindez csak akkor igaz, ha van saját kertünk.. Ha nincs, csatlakozhatunk egy közösségi kerthez, segíthetünk létrehozni egyet (ehhez segítség tippek formájában ITT), vagy dolgozhatunk terményért cserébe a barátainknál vagy helyi gazdáknál. De önkénteskedhetünk (ld. szemétszedés) is például a közeli parkban közösségi akciók keretében. Egy óra fizikai ténykedés a szabad levegőn, semmi több, és a fent leírtakat máris érezhetjük az izmainkon! :)

Forrás: https://www.treehugger.com/health/hour-garden-does-your-body.html

Az írás forrása a Kislábnyom Hírlevél 99. száma.

Megosztás