A légszennyezettség miatt bíróság elé kerül Magyarország

A súlyos légszennyezettség miatt per indul az Európai Bíróságon Magyarország kormánya ellen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb eredményei szerint világszerte 7 millió ember hal meg a légszennyezettség miatt évente. A fejlődő országok mellett hazánk is a világ legszennyezettebb levegőjű országai közé tartozik: évente több mint tízezer magyar hal meg idő előtt a rossz levegőre visszavezethető okok miatt.

A levegő szálló por (PM10) szennyezettsége ugyanis szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, légúti megbetegedéseket, valamint a magzatokban és gyermekekben fejlődési rendellenességet, nitrogén-dioxid (NO2) szennyezettsége pedig ugyancsak szív- és érrendszeri, illetve légúti megbetegedéseket okozhat.

Magyarország az egészségügyi határértéket a legsúlyosabban a szálló por esetében lépi túl, ami leginkább a szakszerűtlen lakossági fűtésből, valamint a dízeljárművekből származik. A szennyezés ebben a vonatkozásban az utóbbi években Budapesten, Pécsett, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Sajószentpéteren és Vácott volt a legrosszabb. Jelentős ugyanakkor az elsősorban a dízeljárművekből származó nitrogén-dioxid-szennyezés is: a NO2 koncentráció több mérési ponton rendszeresen meghaladta az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket – különösen Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Nyíregyházán.

Az Európai Bizottság által kezdeményezett bírósági eljárás hátterében a határértékek sorozatos átlépése miatt kilenc ország, köztük Magyarország ellen 2009-ben indított kötelezettségszegési eljárás áll. 2018 elején az EU környezetvédelmi biztosa azonnali lépések megtételére szólította fel az érintett kormányokat, azonban a megadott határidőig csupán Csehország, Szlovákia és Spanyolország tette meg a szükséges lépéseket, illetve dolgozott ki megfelelő cselekvési tervet, másik hat uniós tagállam – jelesül az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Románia és Magyarország – nem. Hazánk esetében a szálló por tartósan magas szintje miatt indul bírósági eljárás.

Amint arra a hír kapcsán kiadott közleményében a Greenpeace Magyarország rámutat, sokat javítana a PM10-kibocsátás mértékén a lakossági lignittüzelés és a tiltott hulladékégetés elleni hatékony fellépés, valamint az épületek energiahatékonyságának nagyarányú javítása mellett a fűtési rendszerek széleskörű cseréje, korszerűsítése. Olyan célzott támogatásokra lenne szükség, amelyek a rászorulók számára is lehetővé teszik a szakszerű fűtést, megelőzve így a nedves fa, szén, lignit, még rosszabb esetben az illegális építési hulladék, leselejtezett bútor, műanyag vagy bálás ruha fűtőanyagként való használatát – ezek égetése ugyanis különösen ártalmas az egészségre.

Fontos lenne a megújulókkal működő fűtési rendszerek minél hamarabbi kiépítése, ugyanis csak ez nyújt környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontból egyaránt elfogadható megoldást. Elengedhetetlen továbbá a szennyező dízeljárművek használatának korlátozása, települési szinten zöld zónák kijelölése és a szennyezés alapú dugódíj bevezetése.

A városi levegőminőség javítása érdekében egyes városokban nagyon fontos lépéseket tettek, vagy tesznek a közeljövőben. A Greenpeace egy friss tanulmányában értékelte tizenhárom európai nagyváros fenntartható közlekedéssel, levegőminőség javítással és közlekedésbiztonsággal kapcsolatos intézkedéseit.

A tanulmány megállapítása szerint azokban a városokban, ahol az autósok nagy számban váltottak kerékpárra vagy gyalogos közlekedésre, nemcsak biztonságosabbak lettek az utak, de a levegő is tisztább lett. Ezt elősegítendő számos európai város fontolgatja a közösségi közlekedés ingyenessé tételét – sőt, Észtország 2018 júliusától szinte egész területén ingyenes tömegközlekedést vezet beBrüsszelben hamarosan nem csak a tömegközlekedés lesz ingyenes azokon a napokon, amikor a légszennyezettség eléri a határértékeket, de az autók is csak alacsonyabb sebességgel közlekedhetnek és a fatüzelés is tilos lesz. A város emellett alacsony kibocsátású zónák bevezetését és buszállományának teljes villamosítását tervezi 2030-ig.

 

Az összefoglalót írta: Horváth Gergő, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júniusi (107.) számában.

 

 

Forrás: 24.huGreenpeace Magyarországhvg.huThe Guardian

Képek forrása: Frederic TacerKiwievCraig Hull

Levegő MunkacsoportGreenpeace Italy

 
Megosztás Megosztás