A szobanövények csodákat művelnek otthonunkkal és az irodával is: feldobják és színesítik a teret, javítják a közérzetünket, és az egészségünkre is vigyáznak azzal, hogy leveleikkel és gyökérzetükkel kivonják a mérgező illékony vegyületeket a levegőből.

A NASA évtizedekkel ezelőtt már végzett kutatásokat a témában, de a legújabb egyetemi kísérleteknek köszönhetően most megvannak a légtisztítás szempontjából legjobban teljesítő, ugyanakkor bármelyik virágboltban könnyen beszerezhető növények is!

A beltéri légszennyezés állandó problémát és egészségügyi kockázatot jelent, különösen úgy, hogy a kinti levegőnél akár háromszor-ötször is szennyezettebb lehet az épületek levegője!

Mik lehetnek a levegőben? Többek között triklóretilén, formaldehid, benzol, xilol, ammónia. A vegyületek forrásai lehetnek: nyomtatópatronok, festékek, lakkok, ragasztók, festéklemosók, textilfestékek, papírtermékek, furnérlemezek, forgácslapok, műszálas anyagok, tisztítószerek, padlófényezők stb.

„Az épületekben, legyenek régiek vagy újak, igen magas is lehet az illékony szerves vegyületek koncentrációja, néha még érezhető is, hogy a levegő szennyezett" – mondta Vadoud Niri, a tanulmány vezetője.

A vegyületek, mint például az aceton, a benzol, és a formaldehid rövid- és hosszútávon is okozhatnak egészségkárosodást. Szabad szemmel nem látható a szivárgásuk és olyan hétköznapi termékekből szabadulnak fel, amelyek mindannyiunk otthonában/irodájában előfordulnak, ld. bútorok, nyomtató- és fénymásológépek, tisztítószerek, vegytisztított ruhák stb.

A legtöbb eddigi kutatás azt vizsgálta, hogy az egyes vegyületeket egy-egy növény hogyan vonja ki a levegőből. Niri és csapata több vegyület jelenléte mellett tesztelte többféle növény együttes munkáját, és ennek hatékonyságát.

Az alábbi, forrásként megadott linken megtekinthető a kutatásról szóló kisfilm, amelyből kiderül, hogy a kutatók egy lezárt kamrában dolgoztak, ebben követték nyomon több órán keresztül a vegyületek koncentrációjának alakulását, úgy, hogy közben váltogatták a növények összetételét is. Megmérték, hogy melyik növény mennyi vegyületet vett fel és milyen gyorsan, és összesen mennyi vegyületet sikerült eltávolítani a légtérből. A képeken látható ötféle növénnyel és nyolcféle vegyülettel kísérleteztek.

Mind az öt növény jól teljesített aceton felvételében, de a sárkányfa nyelte el a legtöbbet, 94%-ot. A bromélia a nyolcból hat vegyülettel könnyedén megbirkózott, mindegyikből több, mint 80%-ot vett fel 12 óra alatt. A majomfa a toluol kivonásában jeleskedett.

Niri 11 éves lánya (és a kutatás eredményeiről tartott sajtótájékoztató néhány résztvevője) aggódott, hogy a kísérletben részt vevő növények nem sínylették-e meg a sok méreganyagot, nem lettek-e betegek. Niri – mindenki megnyugtatására – elmondta, hogy ugyan a kérdés jogos, de az alacsony vegyületkoncentráció nem ártott meg a növényeknek :-) Emlékeztetett ugyanakkor, hogy minden tiszteletünket megérdemlik az általunk okozott szennyezést eltüntető, bennünket is éltető levegő zöldlevelű tisztítói!

Infogram a NASA által javasolt 18 növényről, légszennyező anyagokról és hatásaikról: http://csglobe.com

Forrás: Kislábnyom Hírlevél 89. száma

Képek forrása: https://www.edenkert.hu, http://ankert.hu, https://insta-bear.com, https://www.amazon.com, https://floristrochesterny.com

Megosztás