Miben vagyunk már haladó zöldek?– a „Kell ennyi energia?!” kampány második kihívásának értékelése

Az idei „Kell ennyi energia?!” kampány második kihívása egy "haladó" zöld kérdéseket körüljáró teszt volt („Teszt haladó zöldeknek”),  amiben a kitöltőket többek között például mindennapi életmódjukról (pl.: utazás, étkezés, lakhatás); zöld aktivitásukról (pl.: civil szervezeti tagság, önkénteskedés);  és szabadidőhöz, nyaraláshoz fűződő szokásaikról (pl.: hol nyaralnak, mivel utaznak) kérdeztük.

Az első kihíváshoz hasonlóan ebben is igen sokan részt vettek, összesen 224-en töltötték ki a kérdőívet. A válaszadók közül 5-en már igazi tudatos, haladó zöldek; legnagyobb részük, 154 kitöltő jó úton jár a fenntarthatóbb életmódra törekvésben; 65 résztvevőnek pedig még van hová fejlődni. A kérdőívre adott válaszok alapján összegyűjtöttünk néhány érdekes következtetést azzal kapcsolatban, hogy mi az, amiben már igazán jók vagyunk, és mi az, amire több figyelmet kell fordítanunk, ha fenntartatóan akarunk élni.

Az általános kérdések közül pozitívumként ki kell emelni, hogy a kitöltők több mint háromnegyede (78%) nyomon követi energiafogyasztását, tehát rendszeresen leolvassa mérőóráit. Azonban érdemes megemlíteni, hogy rendkívül kevesen (6%) vannak tisztában háztartásuk karbon-lábnyomával, pedig ez teszi ki az emberiség ökológiai lábnyomának legnagyobb, és leginkább növekedő részét, így a fenntarthatóság szempontjából kiemelt kérdés a csökkentése.

Érdekes még, hogy alig a kitöltők harmada (36%) tagja vagy támogatója valamilyen módon (önkéntes munka, adomány) civil kezdeményezéseknek, pedig a klímaváltozás elleni harc és a hatásaihoz való alkalmazkodás egyik leghatásosabb módja, ha a helyi közösség szinten kezdeményezünk cselekvést, vagy vágunk bele egy alternatív energiahasználatot, például nap- vagy szélenergiát támogató projektbe.

A lakás, ház témakörében pozitív irányba mutat, hogy a kitöltők otthonainak több mint harmada (38%) teljesen, és közel még egy harmada (31%) nagyrészt szigetelt. Még jobb eredményt mutat az nyílászárók kérdése, ahol a válaszadók több mint fele (59%) mondta, hogy azok megfelelően szigetelnek, sehol sem húznak, illetve még közel harmaduk (31%) azt jelölte, hogy ugyan nyílászáróik nem szigetelnek megfelelően, de sajátos praktikákkal, például ablakpárnákkal, pokróccal igyekeznek kint tartani a hideget.

Azonban érdemes kiemelni, hogy a kitöltő háztartások háromnegyede (74%) nem használ semmilyen megújuló energiát otthonában, habár ötödük (21%) tervezi. Ez azért kiemelten fontos eleme a fenntarthatóságnak, hiszen a háztartások igazi nagyfogyasztók, a szektor 32 százalékban végfelhasználója a megtermelt energiának Magyarországon.

A háztartáshoz kapcsolódóan szintén érdemes említést tenni hulladék kérdéséről. A válaszadók ötödének (22%) háztartásában több, 2 db 20 literes zsák is megtelik szeméttel hetente, és szintén közel ötödüknél (19%) még ennél is több. Ez a kérdés pedig igencsak fontos, mivel hazánkban átlagosan évi 300 kg hulladékot termel egy állampolgár, ráadásul a háztartásokban termelődő szemétnek kb. 30 százaléka komposztálható lenne. Ami pozitív irányba mutat, hogy a kitöltők kicsit több mint fele komposztál, nagyrészt saját otthonában (48%), de olyan is akad (4%), akik közösségi komposztálásban vesznek részt.

A közlekedés témájában érdemes kiemelni, hogy a válaszadók ötöde (22%) ugyan rendelkezik autóval, de inkább a közösségi közlekedést preferálja a mindennapok során; kétötödüknek (41%) pedig nincs is autója. Az éghajlatváltozás szempontjából fontos és aktuális kérdés a repülések gyakorisága, ahhoz való hozzáállásunk is. Pozitív képet mutat, hogy a válaszadók több mint fele (60%) azt mondta, hogy soha nem repül, kétharmaduk (75%) pedig azt, hogy soha nem volt még tengerentúli úton.

A szabadidő eltöltése kapcsán érdemes kiemelni, hogy a válaszadók közel fele (48%) általában a belföldi nyaralást részesíti előnyben, ötödük (21%) pedig általában nem is utazik el, otthon pihen.

Pozitív, hogy a válaszadók több mint fele (53%) a nyaralás során is odafigyel a fenntarthatóságra, vagyis odafigyel, mivel utazik, hol lakik, mit eszik, és milyen programot választ az út során.

Azonban a tudatos, karbonmentes, kütyümentes napok nem igazán népszerűek a válaszadók között, kevesebb mint negyedük (24%) mondta, hogy heti rendszerességgel tartanak ilyen alkalmakat, pedig sok alternatív program lehetőséget találhatunk magunk körül, vagy a szabadban.

Az étkezés kapcsán fontos kiemelni, hogy a kitöltők közel harmada (30%) még jellemzően szupermarketben vásárol, és közel felük (48%) ugyan törekszik fenntarthatóbb forrásokat találni, de még mindig gyakran választja azt, pedig van néhány biztos tipp, ami segít, hogy fenntarthatóan és felelősen táplálkozzunk.

Szintén negatív kép rajzolódik ki az élelmiszerhulladék kérdésében: habár a válaszadók igen kis része (6%) mondta csak, hogy gyakran kell kidobniuk maradék ételt, több mint felük (52%) azt a választ jelölte, hogy bár odafigyelnek erre, még így is sokszor előfordul, hogy valami megromlik. Ez azért is kiemelt kérdés, mert az élelmiszerhulladék keletkezésének elkerülése az egyik leghatékonyabb mód, az étkezéshez kapcsolódó karbon-lábnyom csökkentésében. Pozitívum azonban, hogy a válaszadók több mint fele (61%) mindig visz magával szatyrot, dobozt vásárolni, vagy választ csomagolásmentes boltot. Illetve a saját maguknak termelésben is jól haladnak a válaszadók, szintén több mint felük (62%) termel valamilyen formában élelmiszert.

Habár a második kihívás már véget ért, haladó zöld kérdésekkel foglalkozó kérdőívünk továbbra is kitölthető, amit azért is ajánlunk, mert a végén minden kérdéshez kapcsolódóan érdekességeket, tényeket, tippeket is megosztunk a kitöltőkkel.

A „Kell ennyi energia?!” kampányról további részletek elérhetők honlapunkon, az érdeklődők számára pedig javasoljuk közösségi oldalunk követését.

 

Összefoglaló: Szőllőssy Anita, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. szeptemberi (115.) számában

 

 

Képek, grafikonok forrása: GreenDependent ©

 

 

Megosztás Megosztás