Önkormányzatok és klímaváltozás: akciótervek és végrehajtási helyzetük

A Wuppertal Institute for Climate, Environment and Energy kutatói a Fenntartható Fenntartó – Compete4SECAP projekt résztvevő országaiban vizsgálták a Fenntartható Energia (SEAP), valamint a Fenntartható Energia és Klíma Akciótervek (SECAP) végrehajtásának helyzetét, a kapcsolódó intézkedések ösztönzőit és akadályait.

A Fenntartható Energia Akciótervek (SEAP), majd 2016 óta a Fenntartható Energia és Klíma Akciótervek (SECAP) révén a Polgármesterek Szövetségéhez csatlakozó önkormányzatok határozzák meg, milyen intézkedésekkel kívánnak tenni energiafogyasztásuk és szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésének érdekében. A 2008-ban létrejött Polgármesterek Szövetségének célja az EU klímával és energiával kapcsolatos célkitűzéseinek támogatása helyi önkormányzatok mozgósítása. Az utóbbi években a kezdeményezés globális szintűvé vált, amelyhez a mai napig több világszerte több mint hétezer, Magyarországról pedig mintegy hatvan önkormányzat csatlakozott. A települések a SEAP-ok keretében azt vállalták, hogy CO2-kibocsátásukat 2020-ig 20%-kal csökkentik. 2015-ben azonban a szövetség emelte a tétet, így a 2016 után csatlakozóknak már SECAP-juk keretében legalább 40%-os csökkentést és kell vállalniuk 2030-ig amellett, hogy akciótervükben már az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással is foglalkozniuk kell.

A Fenntartható Fenntartó – Compete4SECAP projekt keretében a szakmai partnerek közreműködésével a nyolc résztvevő ország harmincként önkormányzatánál kerül sor a SEAP-ok SECAP-pá bővítése. A munka előkészítéseként a németországi Wuppertal Intézet kérdőíves vizsgálatával többek között a kibocsátás csökkentési célokról, az adatgyűjtést és a szükséges adatokhoz való hozzáférést illetően, a végrehajtással kapcsolatos menedzsment és adminisztrációs vetületekről, vagy épp az energiairányítási rendszerek elterjedtségéről gyűjtött információkat. A vizsgálathoz szükséges on-line kérdőívet a projekt nyolc európai célországából összesen hatvanegy (köztük tizenegy magyar) önkormányzat az akciótervek végrehajtásával megbízott munkatársa/szakértője töltötte ki 2018 nyarán és őszén.

A felmérés a válaszok alapján kimutatta, hogy jóllehet, az önkormányzatok valamennyien csatlakoztak a Polgármesterek Szövetségéhez, mégis, az akciótervek egyes vonatkozásainak – így a kibocsátási célok, a szén-dioxid és/vagy üvegházhatású gázok kibocsátási leltár hasznosságának megítélésének, a SEAP/SECAP megvalósításában részt vevő munkatársak száma, vagy épp az akciótervek végrehajtására fordítható költségvetési és egyéb források terén – nagy különbségek tapasztalhatóak közöttük.

Más vonatkozásokban a vizsgálat hasonló helyzetet tárt fel minden országban. Így például a saját energiafogyasztási adatok és a kapcsolódó energiaköltségek összegyűjtésének terén viszonylag kedvező a helyzet, ugyanakkor a magánszektorral kapcsolatban az önkormányzatok az elemzési és tervezési tevékenységek során sokszor csak becslésekre támaszkodhatnak. A választ benyújtó önkormányzatok szinte egybehangzóan arról számoltak be, hogy az akciótervek végrehajtása nagyfokú politikai támogatottságot élveznek, s hogy a különböző érintettek együttműködése ezen a téren jó. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy milyen további támogatásra lenne szükség a cselekvőképességük fokozásához, visszatérő válasz volt a más politikai szintek általi erősebb politikai támogatás és iránymutatás, a nagyobb humánerő kapacitás és a komolyabb költségvetési forrás igénye.

Az önkormányzatok természetesen változatos képet mutatnak és nagyon eltérő adottságokkal rendelkeznek (például demográfiai trendjeik vagy gazdasági szerkezetük alapján). A körülmények pontosabb ismerete nélkül a felmérés emiatt korlátokba is ütközött. Ugyanakkor a vizsgálat a mintavétel és a módszertani korlátok ellenére is alkalmasnak bizonyult arra, hogy képet alkosson az önkormányzatok akciótervekkel kapcsolatos helyzetéről és hogy miként tudnak hozzájárulni a Polgármesterek Szövetségének törekvéseinek előmozdításához.

A felmérésről készített angol nyelvű jelentés a projekt oldaláról tölthető le >>>.

 

 

Az összefoglalót írta: Horváth Gergő, GreenDependent Intézet

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. áprilisi (112.) számában.

 

 

 

Megosztás Megosztás