Öt radikális lépés, amit mindenki megtehet a klímakatasztrófa ellen

Az IPCC (Kormányközi Panel a Klímaváltozásról) új jelentése nem hagy kétséget afelől, hogy egy termosztát beszerzése, az autózás és repülőutak számának csökkentése vagy a húsos ételekről való lemondás messze nem lesz elég változás az egyén szintjén ahhoz, hogy érdemben tegyünk a katasztrofális klímaváltozás megelőzése érdekében.

Az is világos, hogy az országok kormányai nem veszik komolyan a klímaváltozás kérdését (amit a kormányok ellen indított perek növekvő száma is jelez, ld. pl. Európában és az USA-ban), így nagyon valószínű, hogy a helyi közösségeken és az egyén döntésein múlik majd minden.

 

Világ Erőforrásai Intézet (World Resources Institute) listája szerint a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátásáért a közlekedés és az épületek a felelősek. Ezt követik a vegyszerek, leginkább a műanyagok, illetve a mezőgazdaság (hústermelés) által kibocsátott metán. Azaz lehetünk pl. vegánok, az is egy komoly döntés, de lennének ennél jóval komolyabbak is.

Íme öt radikális lépés, vagy inkább alapelv, amelyeket követve valódi változást érhetünk el a problémák felszínének kapargatása helyett.

 

1. RADIKÁLIS ENERGIAHATÉKONYSÁG 

Legyen minden épület olyan hatékony, mint egy passzívház

Ideje otthonaink és irodáink építésekor és felújításakor a maximális energiahatékonyságra törekedni. Európában egyre több helyen vezetik be a passzívház szabványt az építési szabályzatokban, és érvényben van az EU közel nulla nettó energiaigényű épületekkel kapcsolatos direktívája is[i]. Számos jó példa létezik Magyarországon, érdemes például nézelődni a Hatékony Ház Napok program oldalán vagy a Magyar Passzívház Szövetség és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete oldalain.

Az igazi cél az energiaszükségletünk csökkentése lenne, ezután ill. ezzel párhuzamosan pedig fontos a meglévő energiaigény megújuló energiaforrásokkal való kielégítése.

A régebbi épületek esetében energiahatékony berendezések használatával és felújítással korszerűsíthetünk - a holland Energiesprong kiváló modell a régebbi épületek átalakítására, és akár közel nulla energiás szintet is el lehet érni az általuk kínált technológiák alkalmazásával. Magyar vonatkozásban érdemes tanulmányozni a Fenntartható építészet útmutató c. kiadványt, amely több esettanulmányt is tartalmaz.

 

2. ENERGIA-MÉRTÉKLETESSÉG

Mennyire és mire van valójában szükségünk?

A legtöbb ember családi házról álmodik, de a világ legélhetőbbnek tartott városában, Bécsben majdnem mindenki lakásokban él, családostól, boldogan. Az ott élőknek ez elég, nincs szükségük többre, és számos előnyét élvezik a többlakásos házaknak. Például azt, hogy a lakások többségének egyetlen külső fala van, így a fűtési és hűtési energiaigény sokkal kisebb.

A városban minden könnyen elérhető biciklivel és tömegközlekedéssel. Arra lenne szükség, hogy amikor új városrész épül, azonnal kiépítsék az odavezető kerékpárutakat is, és megszervezzék a tömegközlekedést. Ha kicsit távolabbra kell menni, jöhet az elektromos bicikli.

Ragaszkodunk a családi házhoz? Ne építsünk/vásároljunk túl nagyot, és fontoljuk meg a sorházrészt vagy ikerházat (kevesebbet kell fűteni). Az is fontos, hogy úgy válasszunk lakhelyet, hogy házikónk olyan környéken legyen, ahol lehet gyalog és biciklivel is közlekedni. Ha túl nagy a házunk, válasszuk ketté, osszuk meg másokkal.

 

3. RADIKÁLIS EGYSZERŰSÉG 

A KISS (Keep it simple and stupid), vagyis „egyszerűen és nagyszerűen” elv mindenre érvényes

Az „okos otthonokba” való eszközök nagy része bár nagyszerű, semmiképp nem egyszerű: bonyolultak, könnyen elromlanak, nincs hozzájuk szerviz, és a felhasználók nem értenek megfelelően a használatukhoz. Milliárdokat ölünk az önjáró autókba is, ahelyett, hogy ezeket a milliárdokat a meglévő tömegközlekedés fejlesztésére szánnánk. Az új technológiák kifejlesztése időbe telik, de időnk sajnos már nincs.

Törekedjünk tehát az egyszerűségre. Lehet, hogy

 

4. RADIKÁLIS TAKARÉKOSSÁG

Vásároljunk kevesebbet!

Minden terméknek, amit megveszünk, van karbon-lábnyoma, akkor is, amikor újrahasznosított alapanyagból készült dolgot vásárolunk. A fogyasztás élteti a gazdaságot, de ennek nagyon komoly „karbon-ára” van, azaz hatalmas a fogyasztással járó szén-dioxid-kibocsátás. 

„A takarékosság, mértékletesség - azaz ha kevesebbet fogyasztunk, kevesebbet közlekedünk, csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, kevesebbet pazarlunk, és kevésbé vagyunk gondatlanok - környezetvédelmi állásfoglalás is egyben, amely erőteljesebb az üres szavaknál és lökhárítómatricáknál.” (Katherine Martinko)

 

5. RADIKÁLIS DEKARBONIZÁCIÓ

Álljunk át megújulókra!

A fosszilis tüzelőanyagok használatát olyan mértékben kell csökkentenünk, hogy az olaj- és gázipari vállalatoknak az alacsony kereslet miatt ne érje meg kitermelni ezeket az erőforrásokat. Ez azt jelenti, hogy le kéne állnunk otthonainkban a gáz (szén, lignit, olaj) használatáról, a konyhába indukciós tűzhelyet kéne vennünk, és pl. mini hőszivattyúval kéne fűtenünk és hűtenünk a lakást. Autó helyett váltanunk kell sétálásra, biciklire vagy elektromos biciklire, rollerre és robogóra, tömegközlekedésre, és elektromos autókra.

Az épületeket kevesebb betonnal és több fával kell megterveznünk. Újépítés helyett a régi épületek javítására, renoválására kell koncentrálnunk. Nem használhatunk többé szigeteléshez műanyaghabokat és a PVC-től is meg kell szabadulnunk.

 

Az egyéni döntések és választások fontosak, csökkenthetik a kibocsátásainkat, de egyedül nem tudjuk megoldani a helyzetet, ez egyértelmű.. Mondhatjuk, hogy „Kezdj el biciklizni!”, de ha nincs hozzá normális infrastruktúra, nehéz helyzetben vagyunk. Nincs értelme hirdetni a tiszta áramra áttérést, ha még mindig szénerőmű állítja elő az áramot. Nem mondhatjuk az embereknek, hogy házak helyett költözzenek lakásokba, ha nincs elérhető áron családoknak épülő ingatlan. Ezekre a változásokra csak akkor van esély, ha a szavazók nagy része követeli őket. Azaz miközben nekiállunk a fenti 5 alapelv megvalósításának saját életünkben, a legfontosabb tennivalónk, a legtöbb, amit egyénként megtehetünk, ha a szavazatainkkal nem támogatjuk tovább a hatékony megoldások ellen dolgozó „klímagyújtogató” politikusokat.

 

Fordítás és összefoglaló: Antal Orsolya és Vadovics Edina, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. novemberi (110.) számában.

 

 

Inspiráció és forrás: https://www.treehugger.com

Képek forrása:

https://www.treehugger.com, https://sbcanada.org/energiesprong/, https://www.wien.info

 

További olvasnivalók:

Az energia-mértékletességről

Az önkéntes egyszerűségről

Ajánljuk "Kislábnyomos életmód" gyűjteményünket is!


 

Megosztás Megosztás