A fák ÉLŐ lények. Éreznek, érzik és segítik egymást, és számtalan módon segítenek minket... Milliónyi okunk van szeretni és tisztelni őket.
Miért nem vesszük észre, miért nem „szólítjuk meg” őket soha, miért nincs kapcsolatunk velük azon túl, hogy leszedjük a gyümölcseiket, nyársat vágunk róluk a szalonnasütéshez, az árnyékukba húzzuk a nyugágyat vagy egy vastagabb águkra akasztjuk a hintát? Miért nem tanulunk tőlük - róluk, magunkról, a minket körülvevő világról, a helyről, ahol mi és a fa együtt létezünk?