Kislábnyomos életmód

Háromoldalú együttműködés keretében 42 fát ültettek el Piliscsaba-Garancstetőn, ahol a helyi Érdekvédelmi Egyesület kezdeményezésére, a Daikin támogatásával 21 helyi család karbon-lábnyomát számította ki 2020 tavaszán a GreenDependent Intézet.


A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesülettel együttműködve 2020 tavaszán 21 háztartás életmódjának éves karbon-lábnyomát számította ki. A karbonlábnyom-számítás az első lépés annak tudatosításában, hogy életmód-változtatással csökkenteni lehet a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen a magyarok átlagos karbon-lábnyoma jelentősen meghaladja a fenntartható szintet.


Az E.ON EnergiaKözösségek verseny egyik utolsó feladata az volt, hogy a résztvevő közösségek írják össze a legérdekesebb zöldüléssel, energiamegtakarítással kapcsolatos ötleteiket, történeteiket a kényszerű otthonlét időszakából. Ezekből készült a következő válogatás.


Ahogy erősödik a koronavírus járvány kapcsán félelmünk és nő bizonytalanságunk, úgy üresednek meg a boltok polcai, főleg a tartós élelmiszer polcok - mégis, a válságra valószínűleg a kertészek, hobbi-kertészek lesznek a leginkább felkészültek.

Példájukat követve ideje mindannyiunknak elmozdulni kicsit az önellátás irányába, és afelé, hogy erős, ellenálló, helyi gazdasági rendszereket építsünk, vagy építsünk újjá. Az ilyen rendszerekben kevesebb a hulladék, olcsóbbak, segítségükkel csökkenthetjük környezeti hatásainkat, és segítenek túlélni a járványokat és egyéb, a meglévő rendszert fenyegető sokkokat.


A vegán étrend egyre nagyobb teret hódít, egyre többen szembesülnek az intenzív állattartás állati és emberi egészségre, illetve környezetre gyakorolt hatásával, és fordulnak el az állati eredetű termékektől.

Tudjuk, hogy az intenzív állattartás nem fenntartható – a probléma ott van, hogy a nagyüzemi szója- és kukoricatermesztés sem az! És nem csak azért nem lenne jó megoldás, ha mindenki átállna növényi alapú étrendre, mert azzal növelné a talajromboló növénytermesztési gyakorlat negatív hatásait, hanem mert fenntartható állattartás nélkül elveszítjük az élelmiszertermelés egyik legfontosabb láncszemét és eszközét: a legelő, bóklászó, talajgyógyító állatokat.


A hulladékcsökkentő, fogyasztásellenes életmód kialakítása nem megy egyik napról a másikra. Az alábbiakban egy olyan kanadai családról olvashatunk, akik lépésről lépésre haladnak a csomagolásmentes vásárlás és nulla hulladék felé vezető úton.


Több mint 11 ezer tudós figyelmeztetett arra, hogy "Az emberiségre eddig ismeretlen szenvedés vár a klímaválság következtében, ha nem történik nagy változás a globális társadalomban".

"Világosan és egyértelműen kijelentjük, hogy a Föld-bolygó klíma vészhelyzettel néz szembe. Annak érdekében, hogy fenntartható jövőnk lehessen, meg kell változtatnunk, ahogy élünk. Ez azt jelenti, hogy gyökeresen át kell alakítanunk a globális társadalom működését, és a természetes ökoszisztémákhoz való viszonyulását."


2019-ben a szeptemberi Európai Mobilitási Hét jelmondata a „Sétálj velünk!”, központi témája pedig a „Biztonságos séta és kerékpározás” volt, világosan kiemelve azt a közlekedési módot, melyet gyakran alábecsülünk: a gyaloglást.

Az idei kampány arra ösztönözte az embereket, hogy válasszanak alternatív közlekedési módot, illetve a sétát és kerékpározást kombinálják a tömegközlekedéssel. A különböző közlekedési módokat okosan megválasztva hamarabb eljuthatunk a célállomásra, és a gyaloglás testmozgásnak is kiváló.


Emily egy 6 gyerekes portlandi (USA) családanya, aki pár éve váltott életmódot: SUV vagy kisbusz helyett kizárólag biciklivel közlekedik 6 gyerekével: 3 elől utazik, 1 a csomagtartón, 1 a kapcsolódó biciklin, a legnagyobb pedig már saját maga teker utána (férje továbbra is autóval jár munkába). Emily huszas éveinek vége felé, édesapjának hatására gondolkodott el igazából életmódjuk környezeti hatásán. A kerékpáros életmódra ekkor tért át, ám először ő is megoldhatatlannak tartotta ennyi gyerekkel –de aztán rátalált a holland eredetű teherbiciklire (ld.


Aki egy kicsit is próbál energiatakarékosan élni, általában mindenhonnan ugyanezen hasznos tanácsokkal látják el: repülj kevesebbszer, éjszakára állítsd alacsonyabb hőfokra a fűtést, cseréld energiatakarékosra a villanykörtét stb. De mi a helyzet a többi dologgal?

Ebben lehet segítségünkre ez a könyv, amelynek írója utánajárt majdnem minden tevékenység vagy előállított termék karbon-lábnyomának egy csésze teától vagy egy üveg bortól kezdve a hétvégi síelésig és a vulkánkitörésig.