Kislábnyomos életmód

A hulladékcsökkentő, fogyasztásellenes életmód kialakítása nem megy egyik napról a másikra. Az alábbiakban egy olyan kanadai családról olvashatunk, akik lépésről lépésre haladnak a csomagolásmentes vásárlás és nulla hulladék felé vezető úton.


Több mint 11 ezer tudós figyelmeztetett arra, hogy "Az emberiségre eddig ismeretlen szenvedés vár a klímaválság következtében, ha nem történik nagy változás a globális társadalomban".

"Világosan és egyértelműen kijelentjük, hogy a Föld-bolygó klíma vészhelyzettel néz szembe. Annak érdekében, hogy fenntartható jövőnk lehessen, meg kell változtatnunk, ahogy élünk. Ez azt jelenti, hogy gyökeresen át kell alakítanunk a globális társadalom működését, és a természetes ökoszisztémákhoz való viszonyulását."


2019-ben a szeptemberi Európai Mobilitási Hét jelmondata a „Sétálj velünk!”, központi témája pedig a „Biztonságos séta és kerékpározás” volt, világosan kiemelve azt a közlekedési módot, melyet gyakran alábecsülünk: a gyaloglást.

Az idei kampány arra ösztönözte az embereket, hogy válasszanak alternatív közlekedési módot, illetve a sétát és kerékpározást kombinálják a tömegközlekedéssel. A különböző közlekedési módokat okosan megválasztva hamarabb eljuthatunk a célállomásra, és a gyaloglás testmozgásnak is kiváló.


Emily egy 6 gyerekes portlandi (USA) családanya, aki pár éve váltott életmódot: SUV vagy kisbusz helyett kizárólag biciklivel közlekedik 6 gyerekével: 3 elől utazik, 1 a csomagtartón, 1 a kapcsolódó biciklin, a legnagyobb pedig már saját maga teker utána (férje továbbra is autóval jár munkába). Emily huszas éveinek vége felé, édesapjának hatására gondolkodott el igazából életmódjuk környezeti hatásán. A kerékpáros életmódra ekkor tért át, ám először ő is megoldhatatlannak tartotta ennyi gyerekkel –de aztán rátalált a holland eredetű teherbiciklire (ld.


Aki egy kicsit is próbál energiatakarékosan élni, általában mindenhonnan ugyanezen hasznos tanácsokkal látják el: repülj kevesebbszer, éjszakára állítsd alacsonyabb hőfokra a fűtést, cseréld energiatakarékosra a villanykörtét stb. De mi a helyzet a többi dologgal?

Ebben lehet segítségünkre ez a könyv, amelynek írója utánajárt majdnem minden tevékenység vagy előállított termék karbon-lábnyomának egy csésze teától vagy egy üveg bortól kezdve a hétvégi síelésig és a vulkánkitörésig.


Régóta folyik a vita a kérdésben, hogy az egyéni cselekvés számít-e valamit a klímaváltozás elleni harcban vagy csak időpazarlás? Mert oké, hogy lelkesen újrahasznosítjuk a hulladékot, de nem lehet, hogy a lelkiismeretünk megnyugtatásán túl nincs az egésznek túl sok gyakorlati haszna? Hiszen a nagy cégek közben úgyis fékezhetetlenül szennyeznek tovább…

Egy friss tanulmány szerint fogyasztói szokásaink és életmódunk átalakítása lényeges és szerves része a klímaváltozást célzó megoldáscsomagnak, azaz van értelme az egyének szintjén változtatnunk, mert a sok egyéni lépés előbb-utóbb jelentős változáshoz vezet globálisan is.


A napokban elém került a Resurgence magazin legfrissebb száma, és benne Jonathan Neal írása. Mivel nagyon hasonló érzések, gondolatok kavarognak bennem is, most kisebb változtatásokkal és a magyar, valamint a GreenDependent helyzetre alakítva megosztom...


Régóta folyik a vita a kérdésben, hogy az egyéni cselekvés számít-e valamit a klímaváltozás elleni harcban vagy csak időpazarlás? Mert oké, hogy lelkesen újrahasznosítjuk a hulladékot, de nem lehet, hogy a lelkiismeretünk megnyugtatásán túl nincs az egésznek túl sok gyakorlati haszna? Hiszen a nagy cégek közben úgyis fékezhetetlenül szennyeznek tovább…

Egy friss tanulmány szerint fogyasztói szokásaink és életmódunk átalakítása lényeges és szerves része a klímaváltozást célzó megoldáscsomagnak, azaz van értelme az egyének szintjén változtatnunk, mert a sok egyéni lépés előbb-utóbb jelentős változáshoz vezet globálisan is.


Idén a globális túllövés - vagy egyesek szóhasználata szerint túlfogyasztás - napja július 29-re esik, a legkorábbra azóta, mióta számolják az emberiség ökológiai lábnyomát. Ez azt jelenti, hogy július 29-ig feléljük, amit idén a Föld ökoszisztémái fenntarthatóan előállítottak. Ezután tartalékainkat, és a jövő nemzedékeinek, azaz gyermekeink, unokáink tartalékait kezdjük felélni.

De mit tehetünk? A The Guardian cikke alapján azt mutatjuk be, hogy mit tesznek azok, akik ezeket a problémákat kutatják, és teljesen tisztában vannak azzal, hogy mit jelent most már nem is hosszú, de középtávon a nem-cselekvés.


Egyre több utazó fordít tudatosan hátat a légiközlekedésnek, hogy ezzel is csökkentse a repülés okozta környezetterhelést – akkor is, ha emiatt 14 napot kell ülnie a vonaton.