Kislábnyomos életmód

Közel 10 éve, 2012-ben készült az a kutatás az Egyesült Államokban, amelyben két nagyon különböző városban, East Village-ben (New York City) és Portlandban vizsgálták a kerékpárosok, gyalogosok és közösségi közlekedést használók hatását a helyi gazdaságra.

A fő kérdés az volt, hogy vajon többet vagy kevesebbet költenek-e ezek a csoportok a helyi boltokban, kávézókban, éttermekben, mint az autósok?

Manapság, mikor folyamatosan nő az üzemanyag ára és egyre több gyerek túlsúlyos, a holland nevelők egy nagyon pozitív ötlettel álltak elő arra nézve, hogy hogyan jussanak el a gyerekek az iskolába: közösen tekerve-hajtva az iskolabuszt!

Idén az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) a tavalyi javuláshoz képest ismét július 29-ére esett – ahogy a pandémia előtt, 2019-ben is. Ez az a nap, ameddig egy adott évben kimerítjük a természet biokapacitását – azaz az ökoszisztémák által biztosított és egy teljes év alatt megújított erőforrásokat. Így az év fennmaradó részében már túlhasználunk, kizsákmányolunk, és fokozatosan feléljük saját jövőnket. Jelen életvitelünk fenntartásához 1,7 Földre lenne szükségünk!

Mit tudunk mi egyénileg, háztartásunk tagjaival, barátainkkal, munkatársainkkal stb. megtenni, akár már ma elkezdve a cselekvést, hogy egyrészt saját hozzájárulásunkat számszerűsítve karbon-lábnyomunkat csökkentsük, másrészt, hogy lépésre, döntésre, cselekvésre bírjuk a politikusokat?

Sok helyen nézhetünk megoldásokat, kereshetünk inspirációt, indulhatunk el - vagy léphetünk tovább - a tettek útján!

Az egyén szabadságára épülő modern életünk nehéz helyzetbe hozott és hoz minket többek között a klímaválság kapcsán, ami komolyan teszteli bizonyos választásaink és döntéseink szabadságát. Nagyon sokan abban a hitben élnek, hogy a klímaválságot meg lehet oldani úgy, hogy egyébként megszokott életmódunkon kis változtatásokat teszünk. Ezt a hitet azonban a klímaváltozás szakirodalma egyáltalán nem támasztja alá: nagyon kevés időnk és cselekvési terünk maradt arra, hogy közösen csökkentsük kibocsátásainkat. 

Szerencsére sok mindent tehetünk, amivel gyorsan javíthatnánk a helyzeten, de előtte tisztáznunk kell egy erkölcsi kérdést: feltételezve azt, hogy mindannyian egyenlőnek születünk, a kibocsátások tekintetében is a - fenntartható! - egyenlőségre kell törekednünk! De mit jelent az egyenlő "karbon (vagy szén-dioxid) jog"?

Hozzávalók a nut roasthoz

Hozzávalók a mártáshoz

Háromoldalú együttműködés keretében 42 fát ültettek el Piliscsaba-Garancstetőn, ahol a helyi Érdekvédelmi Egyesület kezdeményezésére, a Daikin támogatásával 21 helyi család karbon-lábnyomát számította ki 2020 tavaszán a GreenDependent Intézet.

A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesülettel együttműködve 2020 tavaszán 21 háztartás életmódjának éves karbon-lábnyomát számította ki. A karbonlábnyom-számítás az első lépés annak tudatosításában, hogy életmód-változtatással csökkenteni lehet a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen a magyarok átlagos karbon-lábnyoma jelentősen meghaladja a fenntartható szintet.

Az E.ON EnergiaKözösségek verseny egyik utolsó feladata az volt, hogy a résztvevő közösségek írják össze a legérdekesebb zöldüléssel, energiamegtakarítással kapcsolatos ötleteiket, történeteiket a kényszerű otthonlét időszakából. Ezekből készült a következő válogatás.

Ahogy erősödik a koronavírus járvány kapcsán félelmünk és nő bizonytalanságunk, úgy üresednek meg a boltok polcai, főleg a tartós élelmiszer polcok - mégis, a válságra valószínűleg a kertészek, hobbi-kertészek lesznek a leginkább felkészültek.

Példájukat követve ideje mindannyiunknak elmozdulni kicsit az önellátás irányába, és afelé, hogy erős, ellenálló, helyi gazdasági rendszereket építsünk, vagy építsünk újjá. Az ilyen rendszerekben kevesebb a hulladék, olcsóbbak, segítségükkel csökkenthetjük környezeti hatásainkat, és segítenek túlélni a járványokat és egyéb, a meglévő rendszert fenyegető sokkokat.

A vegán étrend egyre nagyobb teret hódít, egyre többen szembesülnek az intenzív állattartás állati és emberi egészségre, illetve környezetre gyakorolt hatásával, és fordulnak el az állati eredetű termékektől.

Tudjuk, hogy az intenzív állattartás nem fenntartható – a probléma ott van, hogy a nagyüzemi szója- és kukoricatermesztés sem az! És nem csak azért nem lenne jó megoldás, ha mindenki átállna növényi alapú étrendre, mert azzal növelné a talajromboló növénytermesztési gyakorlat negatív hatásait, hanem mert fenntartható állattartás nélkül elveszítjük az élelmiszertermelés egyik legfontosabb láncszemét és eszközét: a legelő, bóklászó, talajgyógyító állatokat.