Közösségi napkertek

Vajon lehetséges nagyobb léptékű, napenergiát hasznosító projektet működtetni háztartások összefogásával? A kérdés költői: az USA-ban már működnek, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a közösségi napkertek!

Az ötletgazda Joy Hughes, aki a Kolorádó állambeli Arizona egyik mozijában 2012 júliusában elkövetett merénylet után úgy érezte, valamit tennie kell az áldozatokért. Amíg mindenki más gyászolt és emlékhelyeket hozott létre, addig Hughes napkertekről szóló oldalakat böngészett a neten és elhatározta, hogy közösségi napkertek létrehozásával megújuló energiához juttatja a város lakóit.
„Úgy gondoltam, segíthet a gyógyulásban, ha az emberek valami pozitív dologra koncentrálnak” - mesélte Hughes, aki a Kolorádóban működő Napkert Intézet alapítója.
A napkert egy maximum 2 MW teljesítményű napelem-telep, amely tíz vagy több egymás szomszédságában élő fogyasztót lát el árammal.
Az egy vagy több sornyi, adott közösség által finanszírozott és felállított napelem olyasmi, mint a közösségi kert, csak nem élelmet, hanem megújuló energiát állít elő :) A kertet a közösség területén vagy ahhoz közel hozzák létre, olyan helyen, ahol szem előtt van. A napelemek felállítását és működtetését háztartások és helyi vállalkozások pénzelik, vagy úgy, hogy előfizetnek a szolgáltatásra, vagy projektrészvényeket birtokolnak vagy más módon fektetnek be a „naperőműbe”. A megtermelt áram elszámolására is többféle modell létezik, de általában vagy jóváírják az áramszámlán, vagy garantált közüzemi díjakat szabnak, esetleg egyéb pénzügyi kompenzációt alkalmaznak.
Egy napkert létrehozásának célja normál esetben nem egy traumát elszenvedett közösség segítése, de Hughes szerint a kertek számos közösségépítő és erősítő lehetőséget is kínálnak. „A napkert az emberek saját tulajdona, így saját felelősség lesz az áram előállítása is. A napkert minden közösség számára a fenntarthatóság szimbólumává válik.”
Napkertet cégek, non-profit szervezetek és áramszolgáltatók is építhetnek, de a kert működtetését csak olyan szervezet végezheti, amely kizárólag ezzel a feladattal foglalkozik.


A napkertek gyakran közterületen, használhatatlanná vált mezőgazdasági földeken, reptereken, iskolatetőkön és olyan olcsón igénybe vehető ingatlanokon épülnek, amelyek jól láthatóak a közösség tagjai számára. De nem csak a szomszédok és lakóközösségek járnak jól a napkertekkel; a koncepció jól jöhet a kiskereskedőknek, vagy az iskolák, tűzoltósági épületek, víztisztító telepek és egyéb létesítmények rezsijét fizető önkormányzatoknak is.


Míg az USA lakosságának 90%-a állítja, hogy szeretne napenergiát használni, valójában mindössze 25% az, aki hozzá is férhet. A maradék 75% nem jut napenergiához, és ennek számos oka lehet: fák árnyékolják a háztetőt, nem saját tulajdonú épületben laknak, nincs pénzük beruházni stb.
A közösségi modellben azonban nem számít, hogy árnyékos-e a háztető, albérletben vagy saját házban laknak-e a családok, ráadásul a háztartások és vállalkozások együtt és nagyobb tételben vásárolnak, ami tovább csökkenti az amúgy is egyre olcsóbb napelemek beszerzési árát és beüzemelési költségét.


A napkertek tehát:

  • Megoldják a napenergia politika egyik igen jelentős problémáját: azokat juttatják megújuló energiához, akik eddig napfényben fürdő háztető vagy anyagi háttér hiányában nem tudtak átállni erre az energiaforrásra.
  • Bárki által átvehető modellt kínálnak a közösségi napenergia-használathoz.
  • Jelentősen bővítik a tulajdonosok körét és a lakossági részvételt a napenergia-termelésben, és növelik a megújuló energiák felhasználói körét.
     

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2013. áprilisi (51.) számában.

 


Forrás és további információ:
http://www.renewableenergyworld.com/rea/news/article/2012/10/gardens-that-grow-gigawatts

Kép forrása: Renewable Energy Word és http://www.solargardens.org/


 

 

 

Megosztás Megosztás