Nemcsak családunk terített asztalára, hanem az összes, 9 milliárd földlakó ember számára elég bioélelmiszert lehetne termelni 2050-re két apró emberi szokásunk megváltoztatása mellett.

Az egyik kiiktatásra váró szokásunk az át nem gondolt bevásárlás, a meg nem tervezett főzés miatti élelmiszerpazarlás. Nem feltételezem a Kislábnyom hírlevél olvasójáról, hogy a komposztáló láda vagy a háztartási hulladéktároló lakóinak vásároljon vagy főzzön, én csak saját hűtőszekrényemből kidobott megromlott tejre, a fel nem használt főzőtejszínre vagy a vendéget hiába váró kolbászra gondolok.

A másik mérséklésre váró szokásunk a túlzott mértékű állati eredetű táplálékfogyasztás. Foglalkoznunk kell ezzel a témával, annak ellenére, hogy ellentmondásokkal „

panírozott” a felvetés: egyesek túlágosan ragaszkodnak a bőséges húsfogyasztáshoz, mások meg örvendenek egy rossz minőségű, adalékanyagokkal ehetővé tett kolbászdarabnak vagy velejéig szívott lerágott csontnak. Betokosodott rögeszménk, hogy nélkülözhetetlen az emberi tevékenységhez a húsfogyasztás, pedig számos sportoló életmódja bizonyítja, hogy a húsfogyasztás mértéke nem egyenesen arányos a fizikai teljesítményünk mértékével (példákat ld. itt vagy itt).

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO, megbízásából készült tanulmány támasztja alá a fenti feltételezést, amely november 14.-én jelent meg a Nature Communications szaklapban. A kutatók modellezték a FAO adatai alapján, hogy 2050-re mekkora földterület használatával lehet előállítani fejenként napi 2700 kalóriának megfelelő élelmiszert a klímaváltozás különböző hatásai mellett, ha változtatjuk a biogazdálkodás arányát.

A teljesen biogazdálkodásból előállított élelmezés számos pozitív környezeti hatást vonna maga után, 3-7%-al csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsájtását, valamint növényvédőszer- és műtrágyamentes környezetet ererményezne. Ugyanakkor kevesebb egészségügyi probléma merülne fel az emberi szervezetekben, amely hosszútávon költségcsökkenést jelentene az államháztarsás számára.

A konvencionális, nagyüzemi mezőgazdasái termelési módszerről a kisléptékű, fenntartható modellre való átállás politikai és gazdasági vonatkozásai első látásra-hallásra bonyolultnak tűnhetnek, de kellő akarattal és leleményességgel kivitelezhetőek.

A kisebb hozamú biogazdaság negatív hatásait a már fent említett pazarláscsökkentéssel és a húsfogyasztás csökkentésével lehetne ellensúlyozni, egyelőre ezt próbáljuk saját bevásárlólistánk és ebédreceptünk átgondolásával megvalósítani, majd aktív társadalmi részvételünkkel állást foglalni.

Szerkesztette: Péter Emőke, GreenDependent, Eco-Trend Egyesület

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2017. decemberi (103.) számában.

Forrás: https://merce.hu/2017/11/21/2050-re-az-egesz-emberiseg-szamara-elegendo-taplalekot-allithatna-elo-a-biogazdalkodas/

Képek forrása: Antal Orsolya/GreenDependent és ld. Forrás

Megosztás