Nagyon lassan, de tudatosul bennem és környezetemben, hogy hosszú távon nem lesz „kifizetődő” olcsó ruházati cikkeket vásárolni: embertársaink és környezetünk kizsákmányolásának „vére tapad” nagyon sok ruhadarabhoz. Természetesen nincs jogom nekem, a Kislábnyom hírlevél szerkesztőjének minősíteni más emberek választási lehetőségét, de tanácsot, felvilágosítást adhatok.

A földrajzilag tőlünk távol eső katasztrófák, rossz példák  valószínű nem tudnak mélyen lelkileg megérinteni. Banglades, India vagy Törökország embertelen varrodáin sajnálkozunk legfeljebb, de a közelünkben működő ruhagyárak munkásai közül még ismerhetünk is néhányat.

A Clean Clothes Company szervezet jelentéséből kiderült, hogy a Benetton, Esprit, Hugo Boss, Zara, GEOX, Vera Moda, H&M és más ismert divatmárkák menedzsmentje az olcsó, kiszolgáltatott, jövékép nélküli, kelet-európai munkaerőből is profitál. A szervezet által készített tanulmány szerint Kelet-Európában - Magyarországon, Szerbiában, Ukrajnában stb. - mintegy 3 millió munkás dolgozik létminimum alatti bérért nyugat-európai világmárkáknak.

A civilszervezet felmérése rácáfol arra a reményre, miszerint a ruhadarabokon olvasható „Made in Europe” azt jelentené, hogy a termék fenntartható, etikus és tisztességes körülmények közö

tt készült.

A “Stiched Up” jelentés szerint el kell felejtenünk, hogy ha többet fizetünk egy ruhadarabért  vagy ha az Európából származik, akkor az egyértelműen azt jelenti, hogy mindenképp etikus körülmények között készült.

Legyünk tehát körültekintőek, kutassunk! A választásban segítséget adhatnak például a nemzetközi Ethical Consumer nonprofit szervezet útmutatói, amelyek különböző termékkategóriákban értékelik a gyártókat. Vagy keressük a méltányos és környezettudatos kereskedelem emblémáit a ruhákon.

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, GreenDependent és Eco-Trend Egyesület

Forrás: https://cleanclothes.org/livingwage/europe/

Kép forrása: https://cleanclothes.org/livingwage/europe/

Megosztás