Másfélfokos életmód

Hírek: 2022. november 23.

Újabb kampányba kezdünk! A másfélfokos életmód megvalósítását segítő opciókat mutatunk be hétről-hétre, kövessétek, lépjetek a saját életetekben is!

Megállíthatja-e az éghajlati válságot az igazságos és fenntartható fogyasztás?

Ha még nem élünk másfélfokos életmódot, jelentősen csökkenthetjük kibocsátásainkat az otthoni élelmiszerpazarlás elkerülésével, ami a klímaválságban leginkább érintett és érte legkevésbé felelős emberek javát is szolgálja.

Az EU Másfélfokos életmód projekt keretében végzett kutatásunk azt is kimutatta, hogy a repülés, a személygépkocsi-használat és a húsfogyasztás csökkentése a nagy vagy nagyon nagy kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező életmódváltások közé tartozik, különösen, ha ezeket radikálisan gyorsan, földrajzi határokon átnyúlóan valósítja meg a „legnagyobb lábon élő” kibocsátók (kisebbségnek számító) csoportja.

További információ és a másfélfokos életmód megvalósítását elősegítő 50 életmód opció listája ITT található.

 

 

 

 

 

Hírek: 2022. november 8.

50, kutatáson alapuló lehetőség, amelyekkel csökkenthetjük a karbon-lábnyomunk!

Az EU Másfélfokos Életmód projekt nemzetközi kutatócsoportja a szakirodalom tanulmányozása és szakértői interjúk alapján összeállította a másfélfokos életmód megvalósítását elősegítő 50 életmód opció listáját. Ezek megvalósításával bárki hatékonyan csökkentheti saját karbon-lábnyomát a klímaválság mérséklése, és így a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos céljának elérése érdekében.

Nem elhanyagolható tény, hogy az életmód lehetőségek megvalósításának számos egyéb pozitív hatása is van, amelyeket a projekt keretében is tovább fogunk kutatni. Például több lehetőség jó hatással van egészségünkre és jól-létünkre, támogatja a helyi gazdaságot, csökkenti a légszennyezését és/vagy a vegyszerhasználatot, segít megőrizni a biodiverzitást stb.

Az életmód opciók 5 kategóriába sorolhatók:

  • TÁPLÁLKOZÁS és ÉLELMISZERFOGYASZTÁS,
  • MOBILITÁS,
  • LAKHATÁS és ENERGIAFOGYASZTÁS,
  • SZABADIDŐ,
  • EGYÉB.

Ahogy már fentebb is utaltunk rá, egy háromlépcsős kvantitatív és kvalitatív kutatási folyamat során kerültek kiválasztásra. Először egy széleskörű, nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján 500 lehetőséget neveztünk meg, majd hatásuk mértéke szerint rangsoroltuk őket. Végül pedig a lehetőségeknek egy rövid, kivonatolt listáját állítottuk össze, amelyet szakértői interjúkkal hitelesítettünk. Aki szeretne többet megtudni a módszertanról, további információkért megtekintheti kapcsolódó angol nyelvű dokumentumunkat itt.

Ez az 50 életmód opció nem csak a további kutatási folyamat, hanem a jelenleg öt országban (Németország, Magyarország, Lettország, Spanyolország, Svédország) zajló Lakossági és Szakértői Másfélfokos Műhelyek alapját is képezik. Fontos figyelembe venni, hogy emiatt a lehetőségek listája a projekt során még változhat.

A jelenlegi lista a háztartások CO2e-csökkentésére vonatkozó különböző hatásfokú lehetőségeit tartalmazza. A különböző opciók hatásának mértékéről az elkövetkező hónapokban teszünk majd közzé tájékoztatást. Továbbá kommunikációs csapatunk 13 kiválasztott lehetőségről hetente oszt majd meg részletesebb ismertetést a projekt közösségi média csatornáin, hogy minden érdeklődő számára információkkal szolgáljon és inspirációt nyújtson. Ha többet szeretne megtudni, kövesse weboldalunkat és közösségi oldalainkat is!

A másfélfokos életmódról és az életmód lehetőségekről magyar nyelvű előadás nézhető és hallgatható itt.

Aki pedig szeretné ellenőrizni, hogy jelenleg mely életmód opciókat alkalmazza már, illetve melyeket tervezi megvalósítani, és melyeket nem tudja egyelőre megvalósítani, itt talál egy online ellenőrző listát.

Az összes opció egy pdf dokumentumban megtekinthető itt.

 

 

 

 

 

Az "EU Másfélfokos életmód" című projektünk keretében 2022. október elején Budapesten megrendezett Másfélfokos Műhelyre nagy örömünkre rengeteg lelkes, a változásért tenni akaró ember jelentkezett.

Sajnos limitált volt a létszám, de semmi sincs veszve: a nagy érdeklődésre tekintettel egy online műhelyen várjuk mindazokat,

  • akiket érdekel, hogy hogyan tudnánk mi, egyének és háztartások, klímatudatosan, klímabarátan élni;
  • valamint azokat is, akik szívesen együtt gondolkodnának velünk azon, hogy az ilyen életmód megvalósításában mi segít, illetve mi akadályoz minket.

Amiről szó lesz:

  • Mi az a másfélfokos életmód?
  • Mekkora most az átlagos magyar karbon-lábnyom, milyen összetevőkből áll?
  • Mekkora lenne a fenntartható lábnyom és hogyan juthatunk el oda?
  • Milyen másfélfokos életmód lehetőségeink vannak?
  • Az EU Másfélfokos életmód projektjében összeállított 50 életmód lehetőség listája kapaszkodónak
  • Mi segít és akadályoz minket abban, hogy másfélfokos legyen mindennapi életünk?

Várunk mindenkit szeretettel október 26-án este fél 6-tól Zoomon egy másfél órás előadásra és eszmecserére!

A részvétel ingyenes, de jelentkezéshez kötött, regisztrálni itt lehet: 

https://www.surveymonkey.com/r/masfelfok_online

Az online műhely linkjét október 26-án az esemény Facebook oldalán tesszük majd közzé, ITT.

Az előadást és beszélgetést a GreenDependent Intézet munkatársai szervezik a 2021 májusában indult EU 1,5 fokos életmód projekt keretében. Az EU Másfélfokos életmód projekt az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja támogatásával jött létre, a 101003880. számú támogatási szerződés révén.

 

 

Az EU Másfélfokos életmód projektje keretében különböző érintett csoportokkal (pl. kutatók, döntéshozók, állampolgárok) dolgozunk együtt és lépünk kapcsolatba, hogy többet tudjunk meg a másfélfokos életmódról, valamint azokról a tényezőkről, amelyek támogatják és akadályozzák az ilyen életmód megvalósítására irányuló erőfeszítéseket. E tanulási folyamat részeként interjúkat készítünk különböző európai országokban olyan polgárokkal, akik a másfélfokos életmód úttörőinek tekinthetők. Inspiráló történeteiket  a projekt honlapján található blogban, és magyarul a Kislábnyom oldalon osztjuk meg. Elsőként egy magyar család történetét tesszük közzé.

Egyre több ember próbál zöld életmódot folytatni, de nem mindenki látja át a fenntartható életmóddal kapcsolatos átfogóbb problémákat. Természetesen az mindig jó, ha kevesebb csomagolást használunk, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, vagy ha öko termékeket használunk, de ha autóval kell mennünk a hipermarketbe az öko mosószerért, akkor nem vagyunk sokkal előrébb az ökológiai és karbon-lábnyomunk csökkentése terén. Hogyan néz ki valójában a fenntartható és környezetbarát életmód? A Dőry házaspár példájából mindjárt kiderül.

Dr. Dőry István fizikus és felesége, Kéry Magdolna tanárnő a magyar fővárosból - több kanyar és kitérő után - az ország nyugati határához közeli Egyházasfalu nevű kis településre költözött, ahol 17 éve élnek egy felújított, lényegében autonóm vályogházban. Szerintük a ház akár űrállomásként (vagy földhajóként, ha a Földön akarunk maradni) is működhetne, hiszen külső energiaforrás nélkül is életképes, önfenntartó rendszer.

Mindig mindkettejükben nagyon erős volt a fenntarthatóságra való törekvés: olyan életet szerettek volna élni, amely lehetőleg kevesebbet vesz el az ökoszisztémáktól, mint amennyit visszaad, és kevesebb kárt okoz, mint amennyit az ökoszisztémák képesek helyreállítani.

Fenntarthatóak szeretnénk lenni? Kerüljük az alábbi négy dolgot

Dr. Dőry szerint négy fő alapelv van (struktúrák, intézmények stb. formájában), amelyek a jelenlegi városi életmódot fenntarthatatlanná teszik:

  1. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés: A fosszilis erőforrások gyorsabban fogynak, mint ahogyan pótlódnak. Az olaj ötmilliószor gyorsabban fogy, mint a természetes "termelődési" ideje.
  2. Az infrastruktúrákra (csővezetékek, csatornarendszer, villanyáram, utak, benzinkutak stb.) való támaszkodás: Ezek azok a struktúrák, amelyek miatt elsősorban fosszilis tüzelőanyagokat használunk.
  3. A bankoktól való függésünk: hitelezési tevékenységükkel a bankok pénzelik az irracionális keresletet és a bolygó erőforrásainak túlhasználatát. Pénzteremtő mechanizmusaik fenntartják és tovább rontják az egész világ jelenlegi (fenntarthatatlan) állapotát.
  4. A népsűrűség: a városokban magasabbak a fizetések és jobb az infrastruktúra, ezért az emberek ott akarnak élni. A városoknak azonban rengeteg hátrányuk van – például átlagosan 6 fokkal melegebb van, mint a falvakban, hogy egy dolgot említsünk...

A fent említett négy pontot szem előtt tartva Dőryék megfontolt és tudatos döntéssel olyan helyre akartak költözni, ahol végre valóra válthatták a fenntartható életről szőtt álmukat.

Olyan helyet kerestek vidéken, ahol:

  • nincsenek főutak, így nincs a közlekedésből eredő légszennyezés sem, de a mobilitásukat tömegközlekedéssel (pl. vonat), kerékpárral vagy akár egy napenergiával működő járművel, a "napcsigával" is fenntarthatják;
  • a házat a saját energiaerdejükből származó jó minőségű száraz fával fűthetik, amely több CO2-t köt meg (nyáron), mint amennyi a fatüzelésű kályha kibocsátása (télen);
  • használhatnak napelemeket, és együttműködhetnek az áramszolgáltatóval, hogy átvegye a többlet áramot vagy szigetüzemben is elfogyaszthatják a napenergiát;
  • van kert az élelmiszertermesztéshez, állattartáshoz, valamint hely a szennyvíz tisztítására (gyökérzónás szennyvíztisztítóval);
  • használhatnak komposzt WC-t, amely szintén függetlenít az infrastruktúrától, és trágyát biztosít a kert számára;
  • saját kútjuk van a vízellátáshoz;
  • egy közösség részeként élhetnek, ahol a problémák könnyebben kezelhetők, és a fenntarthatóság is egyszerűbb, mintha mindent egyedül kellene megoldani (pl. tetőfelújítás, helyi megoldások keresése a problémákra).

 

Miután megtalálták a megfelelő helyet és házat, Dőryéknek 6 évükbe telt, hogy minden elképzelésüket megvalósítsák, beleértve a ház szigetelését is. Minden szükséges felújítást abból a pénzből oldottak meg, amit tanárként és előadóként szerzett havi jövedelmükből nélkülözni tudtak.

Az áramellátást négy, tudatosan használt napelemmel oldották meg, ezek működtetik az összes háztartási készüléket, és télen a fatüzelésű kályhával való fűtést is kiegészítik. A család villanyszámlája 7%-a az átlagos magyar háztartásokénak (és nagyjából a huszadát használják az átlagos magyar fosszilis energiafogyasztásnak!), csak nagyon ritkán támaszkodnak az energiahálózatra. A melegvizet nyáron a napkollektor, télen a kályha biztosítja.

Dr. Dőry szerint akkor tudjuk kiiktatni a fosszilis tüzelőanyagokat az életünkből és sikeresen csökkenteni az energiafogyasztásunkat, ha...

  • és ez a legfontosabb, elfogadjuk a mértékletességre törekvő gondolkodásmódot, azaz hogy megelégszünk az éppen elegendővel, fenntartható igényeink vannak, és nem fogyasztunk a szükségesnél többet;
  • szigeteljük a házainkat;
  • áttérünk a (hatékony) biomassza fűtésre és megfelelő mennyiségű biomasszát (energiaerdőt) ültetünk – Dr. Dőry véleménye és számításai szerint ezzel 90%-ban megoldhatnánk a fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenedésünket;
  • és napelemeket telepítünk, ami az imént említett függetlenedés maradék 10%-át biztosítja.

Számításai szerint, ha megfelelően szigetelnénk minden házat (Dőryék esetében ez 14 cm-es szigetelést jelentett) és minden egyes embernek ültetnénk 2000 fát (körülbelül 2000 m2-en fejenként, ami néhány év alatt megduplázná a jelenlegi erdős területet) ténylegesen teljesítenénk a klímavédelmi célokat.

Amit még megtehetünk, hogy másokat - családtagokat, barátokat, szomszédokat - is motiválunk arra, hogy változtassanak gondolkodásmódjukon és cselekedjenek a fenntarthatóbb életmód érdekében.

A Dőry házaspár évtizedek óta elkötelezett környezetvédő. "Az egész életünket erre tettük fel, a zöld szemléletet szeretnénk minél több embernek átadni, különösen a fiataloknak." - mondja Magdolna. És ők tényleg nem csak beszélnek róla! Sok más tevékenység mellett - mint például a Magdolna által a faluban szervezett ökotábor iskolásoknak - Dőryék évek óta aktív és nagyon sikeres résztvevői, közösséget vezető klíma-koordinátorai is az E.ON EnergiaKözösségek programnak.

Az évente megrendezett ökotáborban azt próbálják megtanítani a gyerekeknek, amit mindannyiunknak meg kellene tanulnunk: hogy életünk 5 fő, legnagyobb környezeti hatással bíró területére - vízgazdálkodás, mezőgazdaság/élelmiszertermelés, energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodás, közlekedés - kell koncentrálnunk, és ezeken a "nagyhatású" területeken a lehető legzöldebbé kell válnunk. Magdolna ennek az életmódnak az „evolúciós környezeti erkölcsnek” nevezett ideológiai alapjait is kidolgozta, amely segít megérteni, hogy miért kell megosztanunk létfeltételeinket minden élőlénnyel.

"A klímabarát életmód hosszú távon olcsóbb. Keve-sebb energiát és vizet használunk, remélhetőleg kevesebbet vásárolunk, nem autózunk, több saját élelmiszert termesztünk, és újra felfedezzük az energiatakarékos szokásokat." - mondja Dr. Dőry. "Nincs akadálya annak, hogy szerényebb, egyszerűbb, átgondoltabb életet éljünk. [...] Igen, ez azt jelenti, hogy alkalmazkodnunk kell bizonyos korlátokhoz, de a mai világban sokkal több - csak más - korlát van, amelyek a pénzhez, a városi élethez, az infrastruktúrához stb. kötődnek. Ehhez a fajta élethez itt kell lenni, jelen kell lenni, együtt kell lélegezni a házzal. [...] A környezettudatos és fenntartható életnek van igazán értelme. Mi másnak lenne értelme?"

 

Antal Orsolya és Vadovics Edina, GreenDependent Intézet

 

 

 

Források:

 

Képek forrása: Dr. Dőry István ©, GreenDependent ©, https://divany.hu

 

 

 

 

A GreenDependent Intézet 2022 januárjában indított, másfélfokos életmóddal foglalkozó online előadás-sorozatának második témája a lakhatás és otthoni energiafogyasztás lesz, azaz:

  • otthonunk elhelyezkedése, mérete, kialakítása;
  • megtakarítás beruházással és viselkedésváltozással;
  • energiatakarékos életmód, viselkedés.

Meghívott vendégeink Dr. Dőry István, fizikus és Dr. Sáfián Fanni, környezetkutató geográfus, akikkel arról beszélgetünk majd, hogy hogyan valósítják meg energiatakarékos életmódjukat vidéken, illetve a városban.

Várunk mindenkit szeretettel március 9-én este fél 6-tól Zoomon egy másfél órás előadásra és eszmecserére! :-)

A részvétel ingyenes, de jelentkezéshez kötött, regisztrálni itt lehet: 

https://www.surveymonkey.com/r/masfelfok_otthon2

A regisztráció után emailben küldjük el a részvételhez szükséges linket.

Az előadást és beszélgetést a GreenDependent Intézet munkatársai szervezik többek között az E.ON EnergiaKözösségek program és a 2021 májusában indult EU 1,5 fokos életmód projekt keretében. Az alkalom egy tervezett eseménysorozat második része lesz, amelynek keretében havi egy alkalommal a másfélfokos életmód különböző területeit járjuk körbe az érdeklődőkkel, konkrét tippeket adva a cselekvéshez, változtatáshoz

Az EU Másfélfokos életmód projekt az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja támogatásával jött létre, a 101003880. számú támogatási szerződés révén.

 

Másfélfokos életmód

Olyan életmód megvalósítása, amely a Párizsi Klímamegállapodásban vállalt másfél fokos cél elérését segíti. A másfélfokos életmód konkrétan meghatározza, hogy mekkora átlagos karbon-lábnyomon kellene élnie minden egyes embernek a Földön ahhoz, hogy az iparosodás előttihez képest a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 1,5 foknál többel, és el tudjuk kerülni, hogy a klímaváltozás visszafordíthatatlan folyamatokat indítson be a bolygón. 2030-ig a 2-2,5 tCO2/fő, 2050-ig a 0,7tCO2/fő-re csökkentett karbon-lábnyomot kéne elérnünk, hogy a másfélfokos célt tartani tudjuk.

 

 

 

 

Május végén startolt az EU Másfélfokos életmód nevű nagyszabású projektje hét európai ország kutatóinak bevonásával. A projekt 4 éves kifutású, különlegessége, hogy alapvető célja a kutatás menetéről és eredményeiről folyamatosan tájékoztatni és bevonni a diskurzusba többek között a lakosságot is, így támogatva a Párizsi Egyezményben foglalt klímacélok megvalósítását. A kutatói csapat részeként a GreenDependent Intézet is folyamatosan cikkezni fog a projektről a Kislábnyom Hírlevélben.

Aki pedig szeret angolul olvasni, nézze meg az EU Másfélfokos életmód első hírlevelét, amire itt lehet feliratkozni.

 

Miért van szükség másfélfokos életmódra?

A háztartásokból származó kibocsátás felelős a globális üvegházhatású gázkibocsátás 72%-ért.[i] A megfelelő időben történő drasztikus csökkentéshez a technológiai megoldások önmagukban nem lesznek elegendőek. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) a globális felmelegedésről szóló különjelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a klímaválság kezelése keresletoldali cselekvéseket is igényel, így arra is gondolnunk kell, hogyan változtathatunk életmódunkon 1,5 fokos cél elérése érdekében.

Egy friss tanulmány is azt a következtetést erősíti meg, hogy fogyasztói szokásaink és életmódunk átalakítása lényeges és szerves része kell, hogy legyen a klímaváltozást célzó megoldáscsomagnak, azaz van értelme az egyének szintjén változtatnunk, mert a sok egyéni lépés előbb-utóbb jelentős változáshoz vezet globálisan is.

Életmódunkat azonban nem csak egyéni döntéseink alakítják, hanem az a komplex fizikai, társadalmi és politikai környezet is, amelyben élünk. Életmódunk alakítása sokkal többről szól, mint pusztán fogyasztási szokásokról és annak üvegházhatású gáz-kibocsátási következményeiről.

A rendszerszintű tényezők megváltoz-tatására is összpontosítanunk kell, mint pl. a kínálati oldal logikája és piaci struktúrák, a termelés, a reklám, a munkavégzés és a társadalmi normák szabályozása. Csak a rendszerszintű változtatásokkal együtt tudjuk lehetővé tenni a fenntartható életmódra való átállást a közösségek számára szerte a világon.

Ezen kívül, fontos, hogy odafigyeljünk és átalakítsuk életünk nem-gazdasági vonatkozásait is: például a barátokkal való időtöltést, a gyermekek vagy idős szülők gondozását, ahogyan játszunk, edzünk, és ahogy részt veszünk közösségeinkben. Mindezen tevékenységek hatással vannak jóllétünkre és karbon-lábnyomunkra is. Az új másfélfokos életmódról szóló jelentés szerint, amely a mindenki számára 

méltányos fogyasztási tér meghatározására összpontosít, „az életmód magába foglalja azt, hogyan fogyasztunk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, milyen szomszédok, barátok, állampolgárok és szülők vagyunk, milyen értékeket ápolunk, és ezek az értékek hogyan befolyásolják döntéseinket.

Az EU Másfélfokos életmód projekt összekapcsolja a háztartások szintjén kialakítható életmódok elemzését a kormányzás különböző szintjein megvalósuló releváns szakpolitikai és társadalmi-gazdasági struktúrák vizsgálatával. A projekt megközelítése egyedülálló abból a szempontból, hogy felismeri a változásokkal kapcsolatos politikai elfogadás fontosságát, bemutatja az egyének és a háztartások potenciális hozzájárulását, és világosan megfogalmazza, hol szükséges beavatkozni a politikai és más strukturális változások érdekében - például a jól-léti és ellátási rendszerekben. Mint Doris Fuchs professzor, a projekt koordinátora kiemeli: "Ha társadalmaink el akarják érni a másfélfokos klímacélt, jelentős életmódváltozásra és különösen életmódunk strukturális összefüggéseinek változására van szükség, hogy a jóllét a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások keretein belül is megvalósítható legyen."

 

Hogyan tudunk elmozdulni a másfélfokos életmód felé?

A másfélfokos életmód elérése soha nem látott rendszerszintű átalakulásokat tesz szükségessé szerte a világon, különösen azokban az országokban, amelyek aránytalanul nagy mértékben járulnak hozzá a globális kibocsátáshoz. A másfélfokos cél érdekében történő életmódbeli változtatások ugyanakkor hozzájárulnak az életminőségünk javításához is. Kimutatták, hogy a bolygó számára kedvező életmódváltoztatások javítják a fizikai és mentális egészséget, a közösségekbe vetett bizalmat és elkötelezettséget, valamint a társas kapcsolatok minőségét. A változtatás olyan előnyökkel is jár, mint az egészségesebb életmód, a társadalmi egyenlőség, erősebb kapcsolat a természettel, valamint az emberi és ökológiai jóllét.

Az étkezés, a mobilitás és otthonunk (energetikai) kialakítása kulcsfontosságú területek, ahol az életmódbeli változtatások a legnagyobb hatással lehetnek a kibocsátás csökkentésére, miközben javítják életminőségünket. Például a kevesebb húst és tejterméket tartalmazó, fenntartható étrend felé való elmozdulás csökkenti a kibocsátást és egészségügyi szempontból is kedvező hatással bír.

Hasonlóképpen, utazási normáink megváltoztatása pozitív hatással van mentális és fizikai egészségünkre, miközben csökken a kibocsátás és a légszennyezés. Amikor csak lehetséges, válasszuk a kerékpározást, gyaloglást vagy tömegközlekedést. Ha gyakrabban tudunk otthonról dolgozni, tegyük meg, mert ez is kulcsfontosságú lehet a kibocsátás csökkentése szempontjából.

Otthonunkban fontos átgondolnunk, hogy valójában mekkora helyre van szükségünk, és olyan infrastruktúra felé kell elmozdulni, amely képes megújuló villamosenergiát és alacsonyabb CO2-kibocsátású fűtési és hűtési módokat biztosítani.

Ahhoz azonban, hogy ezeket a változtatásokat globális szinten megfelelő, elegendő mértékben vihessük végbe, rendszerszintű változtatásokra is szükség van, azaz jóval többre, mint egyéni döntésekre. Ha el akarjuk érni a másfélfokos célt, ahhoz elkötelezett politikai változtatásra, jelentős infrastrukturális beruházásokra és mindannyiunk elkötelezettségére szükség lesz.

Kövesd a projekt útját az EU Másfélfokos Életmód projekt honlapján, a Twitter, LinkedIn és Facebook csatornákon!  A hírlevélre pedig itt lehet feliratkozni.

Ha magyar nyelvű információkat szeretnél inkább, praktikus, mindennapi életre kiterjedő tippekkel, olvasnivalókkal, érdemes megnézned a Kislábnyom honlapot, vagy követned a Kislábnyom közösségi oldalt.

 

Fordítás és összefoglaló: Farády Anna, GreenDependent

 

Források:

Dana Vigran, Dr. Luca Coscieme, Hot or Cool Institute:

WHY DO WE NEED 1.5° LIFESTYLES?

Életmódváltozással a klímaválság ellen

 

Kapcsolódó cikkünk a Kislábnyom oldalon:

Készüljünk a "1,5 fokos" életmódra

 

Kép(ek) forrása:

1. Fotó: Curridabat Önkormányzata

2. WHY DO WE NEED 1.5° LIFESTYLES?

 

A projekt hivatalos elnevezése: EU 1.5° Lifestyles: Policies and Tools for Mainstreaming 1.5° Lifestyles

 

Ez a projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjából részesül támogatásban az 101003880 sz. támogatási megállapodás alapján.

 

A kiadvány tartalmára vonatkozó kizárólagos felelősség a kiadvány szerkesztőjét és kiadóját terheli. A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió által képviselt álláspontot. Sem a CINEA-t, sem az Európai Bizottságot nem terheli felelősség a kiadványban foglalt információ bárminemű felhasználásáért.

 

 

 

 

 

Régóta folyik a vita a kérdésben, hogy az egyéni cselekvés számít-e valamit a klímaváltozás elleni harcban vagy csak időpazarlás? Mert oké, hogy lelkesen újrahasznosítjuk a hulladékot, de nem lehet, hogy a lelkiismeretünk megnyugtatásán túl nincs az egésznek túl sok gyakorlati haszna? Hiszen a nagy cégek közben úgyis fékezhetetlenül szennyeznek tovább…

A japán Institute for Global Environmental Strategies (Globális Környezeti Stratégiák Intézet) és a finnországi Aalto Egyetem új tanulmánya szerint igenis van értelme az egyének szintjén változtatnunk, mert a sok kis „magánakció” összeadódik és valódi, nagy horderejű változást tudunk elérni. A tanulmány a 1.5-Degree Lifestyles: Targets and options for reducing lifestyle carbon footprints, azaz „1,5 fokos életmódok: célok és lehetőségek életmódunk karbon-lábnyomának csökkentésére” címet kapta. Írói kijelentik, hogy lényegében nincs is választásunk: „Fogyasztói szokásaink és életmódunk átalakítása lényeges és szerves része a klímaváltozást célzó megoldáscsomagnak."

Több ország lakóinak életmódját tanulmányozva a kutatók rámutatnak életünk azon területeire, ahol az egyén szintjén megvalósuló változások a legnagyobb kibocsátás-csökkenést érhetik el: ezek az étkezés (különösen a hús- és tejtermékfogyasztás visszafogása), a lakhatás (a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése), és a mobilitás (az átgondolt autóhasználat és légi közlekedés). Ez a három említett terület életmódunk karbon-lábnyomának nagyjából 75%-át teszi ki.

Nos, igen… Amit eszünk, ahol lakunk, és ahogy közlekedünk, nagyjából az egész életünket meghatározza. De hol kezdjük a változtatást? Mennyivel kell csökkentetnünk a kibocsátásainkat?

A tanulmányban szereplő legelső elemzés meghatározza azt a fejenkénti karbon-kibocsátási célt, amit ha időben elérünk, sikerülhet a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5°C fokban maximalizálni. A célértékek kiszámításához a kutatók a népesedési előrejelzéseket és a háztartások karbon-lábnyomának megoszlását vették figyelembe.

Jelenleg egy átlag finn kibocsátása 10,4 tCO2e[1], az átlag japáné 7,6, egy kínai polgár karbon-lábnyoma pedig 4,2 tonna. A cél az, hogy 2030-ig elérjük a fejenkénti 2,5-3,2 tonnát (majd tovább csökkentsük a lábnyomunkat 1,4 tonnára 2040-ig, és 0,7 tonnára 2050-ig, annak érdekében, hogy a 1,5 fokon belül maradjunk..)

3,2 tonna nem sok. A finneknél csak az élelmiszer lábnyoma 1,75 t, főleg a húsfogyasztás miatt. A lakhatás 0,62 t, nagy része a fűtés következménye. De a fejlődő országokban a közlekedésé a fő szelet, negyede a teljes lábnyomnak. A tanulmány szerint a finnek sokat repülnek, és sokat vezetnek is. A sort a fogyasztási cikkek, a ruhavásárlás és a szolgáltatások zárják, ami 1,3 tonna kibocsátás a finneknél és 1,03 tonna a japánoknál.

Mit tehetünk tehát? A tanulmány szerint „drasztikus csökkentésekre van szükség 2030-ig és 2050-ig."

Az alábbi – finn háztartásokat alapul vevő - grafikonokból kiderül, mely területen milyen lépések csökkentik leginkább a kibocsátásainkat.

A táplálkozás terén a legnagyobb lábnyom-csökkentő hatást akkor tudjuk elérni, ha áttérünk vegán vagy vegetáriánus étrendre:

 

Forrás: IGES et. al., 2019; fordítás: GreenDependent

 

A lakhatás esetében a megújuló erőforrásokra való áttérés a leghatékonyabb, bár a szobakiadás meglepően szoros versenyben van a hőszivattyú beszerzésével vagy az energiahatékonyság növelésével - azoknál, akik üres szobával vagy szobákkal rendelkeznek.

 

Forrás: IGES et. al., 2019; fordítás: GreenDependent

 

A mobilitásnál egyértelműen az a legésszerűbb, ha letesszük az autót. (A listában furcsa mód nem szerepel a bicikli, és az is kérdés, hogy a járművek hatékonyságnövelése miért jobb vajon, mint ha elektromos biciklivel járunk…) Érdemes azon is elgondolkoznunk, hogy közelebb költözzünk munkahelyünkhöz, vagy lakhelyünkhöz közelebbi munkahelyet válasszunk, hiszen így is jelentősen csökkenthetjük lábnyomunk, és ami nem elhanyagolható, saját jól-létünket is.

Forrás: IGES et. al., 2019; fordítás: GreenDependent

 

Ami tehát biztos, hogy számottevően csökkenti a karbon-lábnyomunkat:

  • ha autó nélkül közlekedünk,
  • elektromos vagy hibrid autóval járunk,
  • növeljük a járművek üzemanyaghatékonyságát (pl. gondosabb vezetéssel),
  • csatlakozunk autómegosztó közösségekhez,
  • a munkahelyünkhöz közelebb költözünk (vagy a lakhelyünkhöz közel keresünk munkát),
  • kisebb lakóteret választunk,
  • megújuló energiaforrásból vesszük az áramot,
  • vagy hálózaton kívül magunknak termelünk megújuló energiát,
  • hőszivattyút használunk,
  • vegetáriánus vagy vegán étrendet tartunk,
  • és csökkentjük a tejtermékek és a vörös hús fogyasztását, sőt, akár le is mondunk róluk.

Vannak, akik nagyon komolyan veszik a fentieket: a londoni polgármesteri székre is pályázó Rosalind Readhead például megpróbál olyan életmódot kialakítani, amelyben az éves karbon-lábnyoma egy tonna kibocsátás alatt marad. Ne feledjük: egy London-Párizs oda-vissza repülőút kibocsátása 1 tonna, az átlag brit állampolgár kibocsátása 11,7 tonna, egy átlag amerikaié 21 tonna. Ennek fényében 1 tonna kibocsátás körül maradni szinte lehetetlennek tűnik. Nagyon kis területű lakóhely, séta vagy biciklizés mindenhova, ebédre helyi bab, és zéró vásárolgatás – lehet, hogy ez túlzás, de mindenképpen nagyon kemény vállalás és célkitűzés.

Viszont, ha a tanulmánynak igaza van, és az egyén szintjén megtett lépések előbb-utóbb jelentős változáshoz vezetnek globálisan, akkor ideje mindannyiunknak közelebbi pillantást vetnünk a karbon-lábnyomunkra, és kitűzni hasonlóan ambiciózus célokat. Inspirációként ajánljuk a Kislábnyom programban részt vett magyar családok esettanulmányait, akik nagyon kicsi lábnyomon minőségi életet élnek és példát mutatnak abban, mi lehetséges.

Ha szeretnénk felmérni, hol tartunk ma, és hogyan léphetnénk tovább, ajánljuk a GreenDependent kérdőívét és a kérdőív kitöltése után elérhető olvasmányt, illetve életmód tipp-gyűjteményt. Ha ezt nem töltjük ki is érdemes átgondolnunk, összeírnunk, számolgatnunk, hogy mit tehetnénk még...

 

Fordította és szerkesztette: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. szeptemberi (115.) számában

 

További olvasnivalók:

IGES, Aalto University, and D-mat ltd. 2019. 1.5-Degree Lifestyles: Targets and Options for Reducing Lifestyle Carbon Footprints. Technical Report. Institute for Global Environmental Strategies, Hayama, Japan.

Klímaválság – ki mit tehet?

A világ összes problémáját érintettük – interjú Dr. Dőry István fizikussal

 

Kislábnyomos életmód-tippek:

http://kislabnyom.hu/kislabnyom-tippek-gyujtemenye

 

 

Forrás: https://www.treehugger.com,

IGES, Aalto University, and D-mat ltd. 2019. 1.5-Degree Lifestyles: Targets and Options for Reducing Lifestyle Carbon Footprints. Technical Report. Institute for Global Environmental Strategies, Hayama, Japan.

 



[1] A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátást jelenti, minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékben (t CO2e) számolunk, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysége is. (Wikipédia)