Hírek: 2022. november 8.

50, kutatáson alapuló lehetőség, amelyekkel csökkenthetjük a karbon-lábnyomunk!

Az EU Másfélfokos Életmód projekt nemzetközi kutatócsoportja a szakirodalom tanulmányozása és szakértői interjúk alapján összeállította a másfélfokos életmód megvalósítását elősegítő 50 életmód opció listáját. Ezek megvalósításával bárki hatékonyan csökkentheti saját karbon-lábnyomát a klímaválság mérséklése, és így a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos céljának elérése érdekében.

Nem elhanyagolható tény, hogy az életmód lehetőségek megvalósításának számos egyéb pozitív hatása is van, amelyeket a projekt keretében is tovább fogunk kutatni. Például több lehetőség jó hatással van egészségünkre és jól-létünkre, támogatja a helyi gazdaságot, csökkenti a légszennyezését és/vagy a vegyszerhasználatot, segít megőrizni a biodiverzitást stb.

Az életmód opciók 5 kategóriába sorolhatók:

• TÁPLÁLKOZÁS és ÉLELMISZERFOGYASZTÁS,
• MOBILITÁS,
• LAKHATÁS és ENERGIAFOGYASZTÁS,
• SZABADIDŐ,
• EGYÉB.

Ahogy már fentebb is utaltunk rá, egy háromlépcsős kvantitatív és kvalitatív kutatási folyamat során kerültek kiválasztásra. Először egy széleskörű, nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján 500 lehetőséget neveztünk meg, majd hatásuk mértéke szerint rangsoroltuk őket. Végül pedig a lehetőségeknek egy rövid, kivonatolt listáját állítottuk össze, amelyet szakértői interjúkkal hitelesítettünk. Aki szeretne többet megtudni a módszertanról, további információkért megtekintheti kapcsolódó angol nyelvű dokumentumunkat itt.

Ez az 50 életmód opció nem csak a további kutatási folyamat, hanem a jelenleg öt országban (Németország, Magyarország, Lettország, Spanyolország, Svédország) zajló Lakossági és Szakértői Másfélfokos Műhelyek alapját is képezik. Fontos figyelembe venni, hogy emiatt a lehetőségek listája a projekt során még változhat.

A jelenlegi lista a háztartások CO₂e-csökkentésére vonatkozó különböző hatásfokú lehetőségeit tartalmazza. A különböző opciók hatásának mértékéről az elkövetkező hónapokban teszünk majd közzé tájékoztatást. Továbbá kommunikációs csapatunk 13 kiválasztott lehetőségről hetente oszt majd meg részletesebb ismertetést a projekt közösségi média csatornáin, hogy minden érdeklődő számára információkkal szolgáljon és inspirációt nyújtson. Ha többet szeretne megtudni, kövesse weboldalunkat és közösségi oldalainkat is!

A másfélfokos életmódról és az életmód lehetőségekről magyar nyelvű előadás nézhető és hallgatható itt.

Aki pedig szeretné ellenőrizni, hogy jelenleg mely életmód opciókat alkalmazza már, illetve melyeket tervezi megvalósítani, és melyeket nem tudja egyelőre megvalósítani, itt talál egy online ellenőrző listát.

Az összes opció egy pdf dokumentumban megtekinthető itt.

Az EU Másfélfokos életmód projektje keretében különböző érintett csoportokkal (pl. kutatók, döntéshozók, állampolgárok) dolgozunk együtt és lépünk kapcsolatba, hogy többet tudjunk meg a másfélfokos életmódról, valamint azokról a tényezőkről, amelyek támogatják és akadályozzák az ilyen életmód megvalósítására irányuló erőfeszítéseket. E tanulási folyamat részeként interjúkat készítünk különböző európai országokban olyan polgárokkal, akik a másfélfokos életmód úttörőinek tekinthetők. Inspiráló történeteiket  a projekt honlapján található blogban, és magyarul a Kislábnyom oldalon osztjuk meg. Elsőként egy magyar család történetét tesszük közzé.

Egyre több ember próbál zöld életmódot folytatni, de nem mindenki látja át a fenntartható életmóddal kapcsolatos átfogóbb problémákat. Természetesen az mindig jó, ha kevesebb csomagolást használunk, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, vagy ha öko termékeket használunk, de ha autóval kell mennünk a hipermarketbe az öko mosószerért, akkor nem vagyunk sokkal előrébb az ökológiai és karbon-lábnyomunk csökkentése terén. Hogyan néz ki valójában a fenntartható és környezetbarát életmód? A Dőry házaspár példájából mindjárt kiderül.

Dr. Dőry István fizikus és felesége, Kéry Magdolna tanárnő a magyar fővárosból - több kanyar és kitérő után - az ország nyugati határához közeli Egyházasfalu nevű kis településre költözött, ahol 17 éve élnek egy felújított, lényegében autonóm vályogházban. Szerintük a ház akár űrállomásként (vagy földhajóként, ha a Földön akarunk maradni) is működhetne, hiszen külső energiaforrás nélkül is életképes, önfenntartó rendszer.

Mindig mindkettejükben nagyon erős volt a fenntarthatóságra való törekvés: olyan életet szerettek volna élni, amely lehetőleg kevesebbet vesz el az ökoszisztémáktól, mint amennyit visszaad, és kevesebb kárt okoz, mint amennyit az ökoszisztémák képesek helyreállítani.

Fenntarthatóak szeretnénk lenni? Kerüljük az alábbi négy dolgot

Dr. Dőry szerint négy fő alapelv van (struktúrák, intézmények stb. formájában), amelyek a jelenlegi városi életmódot fenntarthatatlanná teszik:

1. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés: A fosszilis erőforrások gyorsabban fogynak, mint ahogyan pótlódnak. Az olaj ötmilliószor gyorsabban fogy, mint a természetes "termelődési" ideje.
2. Az infrastruktúrákra (csővezetékek, csatornarendszer, villanyáram, utak, benzinkutak stb.) való támaszkodás: Ezek azok a struktúrák, amelyek miatt elsősorban fosszilis tüzelőanyagokat használunk.
3. A bankoktól való függésünk: hitelezési tevékenységükkel a bankok pénzelik az irracionális keresletet és a bolygó erőforrásainak túlhasználatát. Pénzteremtő mechanizmusaik fenntartják és tovább rontják az egész világ jelenlegi (fenntarthatatlan) állapotát.
4. A népsűrűség: a városokban magasabbak a fizetések és jobb az infrastruktúra, ezért az emberek ott akarnak élni. A városoknak azonban rengeteg hátrányuk van – például átlagosan 6 fokkal melegebb van, mint a falvakban, hogy egy dolgot említsünk...

A fent említett négy pontot szem előtt tartva Dőryék megfontolt és tudatos döntéssel olyan helyre akartak költözni, ahol végre valóra válthatták a fenntartható életről szőtt álmukat.

Olyan helyet kerestek vidéken, ahol:

• nincsenek főutak, így nincs a közlekedésből eredő légszennyezés sem, de a mobilitásukat tömegközlekedéssel (pl. vonat), kerékpárral vagy akár egy napenergiával működő járművel, a "napcsigával" is fenntarthatják;
• a házat a saját energiaerdejükből származó jó minőségű száraz fával fűthetik, amely több CO₂-t köt meg (nyáron), mint amennyi a fatüzelésű kályha kibocsátása (télen);
• használhatnak napelemeket, és együttműködhetnek az áramszolgáltatóval, hogy átvegye a többlet áramot vagy szigetüzemben is elfogyaszthatják a napenergiát;
• van kert az élelmiszertermesztéshez, állattartáshoz, valamint hely a szennyvíz tisztítására (gyökérzónás szennyvíztisztítóval);
• használhatnak komposzt WC-t, amely szintén függetlenít az infrastruktúrától, és trágyát biztosít a kert számára;
• saját kútjuk van a vízellátáshoz;
• egy közösség részeként élhetnek, ahol a problémák könnyebben kezelhetők, és a fenntarthatóság is egyszerűbb, mintha mindent egyedül kellene megoldani (pl. tetőfelújítás, helyi megoldások keresése a problémákra).

Miután megtalálták a megfelelő helyet és házat, Dőryéknek 6 évükbe telt, hogy minden elképzelésüket megvalósítsák, beleértve a ház szigetelését is. Minden szükséges felújítást abból a pénzből oldottak meg, amit tanárként és előadóként szerzett havi jövedelmükből nélkülözni tudtak.

Az áramellátást négy, tudatosan használt napelemmel oldották meg, ezek működtetik az összes háztartási készüléket, és télen a fatüzelésű kályhával való fűtést is kiegészítik. A család villanyszámlája 7%-a az átlagos magyar háztartásokénak (és nagyjából a huszadát használják az átlagos magyar fosszilis energiafogyasztásnak!), csak nagyon ritkán támaszkodnak az energiahálózatra. A melegvizet nyáron a napkollektor, télen a kályha biztosítja.

Dr. Dőry szerint akkor tudjuk kiiktatni a fosszilis tüzelőanyagokat az életünkből és sikeresen csökkenteni az energiafogyasztásunkat, ha...

• és ez a legfontosabb, elfogadjuk a mértékletességre törekvő gondolkodásmódot, azaz hogy megelégszünk az éppen elegendővel, fenntartható igényeink vannak, és nem fogyasztunk a szükségesnél többet;
• szigeteljük a házainkat;
• áttérünk a (hatékony) biomassza fűtésre és megfelelő mennyiségű biomasszát (energiaerdőt) ültetünk – Dr. Dőry véleménye és számításai szerint ezzel 90%-ban megoldhatnánk a fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenedésünket;
• és napelemeket telepítünk, ami az imént említett függetlenedés maradék 10%-át biztosítja.

Számításai szerint, ha megfelelően szigetelnénk minden házat (Dőryék esetében ez 14 cm-es szigetelést jelentett) és minden egyes embernek ültetnénk 2000 fát (körülbelül 2000 m²-en fejenként, ami néhány év alatt megduplázná a jelenlegi erdős területet) ténylegesen teljesítenénk a klímavédelmi célokat.

Amit még megtehetünk, hogy másokat - családtagokat, barátokat, szomszédokat - is motiválunk arra, hogy változtassanak gondolkodásmódjukon és cselekedjenek a fenntarthatóbb életmód érdekében.

A Dőry házaspár évtizedek óta elkötelezett környezetvédő. "Az egész életünket erre tettük fel, a zöld szemléletet szeretnénk minél több embernek átadni, különösen a fiataloknak." - mondja Magdolna. És ők tényleg nem csak beszélnek róla! Sok más tevékenység mellett - mint például a Magdolna által a faluban szervezett ökotábor iskolásoknak - Dőryék évek óta aktív és nagyon sikeres résztvevői, közösséget vezető klíma-koordinátorai is az E.ON EnergiaKözösségek programnak.

Az évente megrendezett ökotáborban azt próbálják megtanítani a gyerekeknek, amit mindannyiunknak meg kellene tanulnunk: hogy életünk 5 fő, legnagyobb környezeti hatással bíró területére - vízgazdálkodás, mezőgazdaság/élelmiszertermelés, energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodás, közlekedés - kell koncentrálnunk, és ezeken a "nagyhatású" területeken a lehető legzöldebbé kell válnunk. Magdolna ennek az életmódnak az „evolúciós környezeti erkölcsnek” nevezett ideológiai alapjait is kidolgozta, amely segít megérteni, hogy miért kell megosztanunk létfeltételeinket minden élőlénnyel.

"A klímabarát életmód hosszú távon olcsóbb. Keve-sebb energiát és vizet használunk, remélhetőleg kevesebbet vásárolunk, nem autózunk, több saját élelmiszert termesztünk, és újra felfedezzük az energiatakarékos szokásokat." - mondja Dr. Dőry. "Nincs akadálya annak, hogy szerényebb, egyszerűbb, átgondoltabb életet éljünk. [...] Igen, ez azt jelenti, hogy alkalmazkodnunk kell bizonyos korlátokhoz, de a mai világban sokkal több - csak más - korlát van, amelyek a pénzhez, a városi élethez, az infrastruktúrához stb. kötődnek. Ehhez a fajta élethez itt kell lenni, jelen kell lenni, együtt kell lélegezni a házzal. [...] A környezettudatos és fenntartható életnek van igazán értelme. Mi másnak lenne értelme?"

Antal Orsolya és Vadovics Edina, GreenDependent Intézet

Források:

• A világ összes problémáját érintettük és megoldottuk
• A H2020 kutatási projekt keretében készített interjú a polgárokkal Citizen Interview conducted in the H2020 research project EU 1.5 Degree Lifestyles
• UNEP Emissions Gap Report 2020

Képek forrása: Dr. Dőry István ©, GreenDependent ©, https://divany.hu

Május végén startolt az EU Másfélfokos életmód nevű nagyszabású projektje hét európai ország kutatóinak bevonásával. A projekt 4 éves kifutású, különlegessége, hogy alapvető célja a kutatás menetéről és eredményeiről folyamatosan tájékoztatni és bevonni a diskurzusba többek között a lakosságot is, így támogatva a Párizsi Egyezményben foglalt klímacélok megvalósítását. A kutatói csapat részeként a GreenDependent Intézet is folyamatosan cikkezni fog a projektről a Kislábnyom Hírlevélben.

Aki pedig szeret angolul olvasni, nézze meg az EU Másfélfokos életmód első hírlevelét, amire itt lehet feliratkozni.

Miért van szükség másfélfokos életmódra?

A háztartásokból származó kibocsátás felelős a globális üvegházhatású gázkibocsátás 72%-ért.[i] A megfelelő időben történő drasztikus csökkentéshez a technológiai megoldások önmagukban nem lesznek elegendőek. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) a globális felmelegedésről szóló különjelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a klímaválság kezelése keresletoldali cselekvéseket is igényel, így arra is gondolnunk kell, hogyan változtathatunk életmódunkon 1,5 fokos cél elérése érdekében.

Egy friss tanulmány is azt a következtetést erősíti meg, hogy fogyasztói szokásaink és életmódunk átalakítása lényeges és szerves része kell, hogy legyen a klímaváltozást célzó megoldáscsomagnak, azaz van értelme az egyének szintjén változtatnunk, mert a sok egyéni lépés előbb-utóbb jelentős változáshoz vezet globálisan is.

Életmódunkat azonban nem csak egyéni döntéseink alakítják, hanem az a komplex fizikai, társadalmi és politikai környezet is, amelyben élünk. Életmódunk alakítása sokkal többről szól, mint pusztán fogyasztási szokásokról és annak üvegházhatású gáz-kibocsátási következményeiről.

A rendszerszintű tényezők megváltoz-tatására is összpontosítanunk kell, mint pl. a kínálati oldal logikája és piaci struktúrák, a termelés, a reklám, a munkavégzés és a társadalmi normák szabályozása. Csak a rendszerszintű változtatásokkal együtt tudjuk lehetővé tenni a fenntartható életmódra való átállást a közösségek számára szerte a világon.

Ezen kívül, fontos, hogy odafigyeljünk és átalakítsuk életünk nem-gazdasági vonatkozásait is: például a barátokkal való időtöltést, a gyermekek vagy idős szülők gondozását, ahogyan játszunk, edzünk, és ahogy részt veszünk közösségeinkben. Mindezen tevékenységek hatással vannak jóllétünkre és karbon-lábnyomunkra is. Az új másfélfokos életmódról szóló jelentés szerint, amely a mindenki számára 

méltányos fogyasztási tér meghatározására összpontosít, „az életmód magába foglalja azt, hogyan fogyasztunk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, milyen szomszédok, barátok, állampolgárok és szülők vagyunk, milyen értékeket ápolunk, és ezek az értékek hogyan befolyásolják döntéseinket.

Az EU Másfélfokos életmód projekt összekapcsolja a háztartások szintjén kialakítható életmódok elemzését a kormányzás különböző szintjein megvalósuló releváns szakpolitikai és társadalmi-gazdasági struktúrák vizsgálatával. A projekt megközelítése egyedülálló abból a szempontból, hogy felismeri a változásokkal kapcsolatos politikai elfogadás fontosságát, bemutatja az egyének és a háztartások potenciális hozzájárulását, és világosan megfogalmazza, hol szükséges beavatkozni a politikai és más strukturális változások érdekében - például a jól-léti és ellátási rendszerekben. Mint Doris Fuchs professzor, a projekt koordinátora kiemeli: "Ha társadalmaink el akarják érni a másfélfokos klímacélt, jelentős életmódváltozásra és különösen életmódunk strukturális összefüggéseinek változására van szükség, hogy a jóllét a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások keretein belül is megvalósítható legyen."