- Friss Hírek
- A lábnyomról / kislábnyomról
- Rezsicsökkentés gyorstalpaló
- Erdő is, Energia is
- Másfélfokos életmód
- Másfélfokos blog
- Kislábnyomos életmód
- Kislábnyomos életmód - gyűjtemény
- Kislábnyomos életmód - videók
- Kislábnyom tippek
- Kislábnyom tippek - gyűjtemény
- Kislábnyom Hírek
- Érdemes rápillantani
- Szezonális szemezgető
- Igazságosság ökológiai korlátok közt
- EnergiaKözösségek
- Közösségi Energia - Gyűjtemény
- Hasznos eszközök
- Letölthető anyagok
- Kislábnyom Hírlevelek
Láthatáron az energetikai megújulás? Itt lenne az ideje!
Június közepén a megújuló energiaforrásokra, köztük az önfogyasztásra és a bioüzemanyagokra vonatkozó új célokban egyezett meg az Európai Parlament és az Európai Tanács. Ennek értelmében az Európai Unió teljes végső energiafogyasztásának a 32%-a megújuló energiaforrásokból kell, hogy származzon 2030-ra.
A Megújuló Energia Irányelv felülvizsgálatának keretében létrejött megállapodás szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell annak jogát, hogy az EU-s fogyasztók „önfogyasztóvá” (azaz önellátóvá) váljanak.
Azaz, hogy megtermeljék a saját maguk által felhasznált energiát, a felesleget tárolják és értékesítsék; hogy az ehhez szükséges eszközöket telepíthessék (2026-ig kevés kivétellel közterhek nélkül); hogy a hálózatba táplált feleslegért díjazásban részesüljenek – s hogy megújuló energiás közösségekhez csatlakozzanak annak érdekében, hogy az önfogyasztás a tisztább energiára való átállás része legyen.
Az üzemanyagokat a célkitűzések két fontos vonatkozásban is érintik. A közlekedési ágazat üzemanyag használatának legalább 14 százalékának kell 2030-ra megújuló forrásokból származnia, ugyanakkor az élelmezési célú növényekből nyert első generációs bioüzemanyagok csak korlátozott, maximum 7 százalékos mértékben lesznek használhatóak. Sőt, az olyan nagy „közvetett földhasználati változást” előidéző élelmezési célú növényekből előállított bioüzemanyagok használata, mint amilyen a pálmaolaj is, a jövőben nem lesz megengedett.
A tagállamoknak gondoskodniuk kell majd arról is, hogy a távfűtési és hűtési rendszerek energiateljesítményével és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos adatai a végfogyasztók számára elérhetőek legyenek. Abban az esetben pedig, ha nem elég hatékonyak, a fogyasztóknak lehetővé kell tenniük, hogy felmondhassák szerződéseiket és megújuló energiaforrásokból önállóan tudjanak fűtési vagy hűtési energiát előállítani.
Nemzetközi zöld szervezetek ugyanakkor, miközben üdvözlik az energiatermeléssel kapcsolatos egyéni és közösségi jogok biztosítását és a pálmaolaj visszaszorítását, a megállapodás céljait nem találják kellően ambiciózusnak. A Föld Barátai Európa közleményében hangsúlyozza, hogy a technológiai lehetőségek már most is adottak ahhoz, hogy az Unió energiafogyasztását teljes egészében megújuló energiaforrások fedezzék, s hogy 2050-re az energia felét háztartások és közösségek termeljék meg. A WWF és a Greenpeace európai irodáinak megállapítása szerint a 32 százalékos célkitűzés nem elegendő a klímaváltozás kellő szintű mérsékléséhez (így nem lesz teljesíthető például a Párizsi Klímaegyezményben tett, a hőmérsékletemelkedés 1,5°C-on tartására vonatkozó vállalás sem). A két szervezet rámutat továbbá, hogy a bioüzemanyagok és biomassza energetikai felhasználásának szabályozása sem kellően szigorú ahhoz, hogy valóban meggátolja a további erdőirtást.
Az év elején publikált adatok szerint az Európai Unió energiafogyasztásában 2004 és 2016 között megduplázódott a megújuló forrásokból nyert energia részaránya. Magyarország ugyan teljesítette ezzel kapcsolatos eredeti, 2009-es vállalását, hiszen a 2020-ig vállalt 13 százalékos mértéket már évekkel ezelőtt (valójában már a vállalás idején is) elérte, közelebbről nézve azonban a helyzet mégsem ennyire pozitív: a megújuló energia részaránya az utóbbi években, ha kis mértékben is, de folyamatosan csökkent: míg 2013-ban még 16,2 százalék volt, 2016-ra 14,2 százalékra csökkent.
A helyzet még kevésbé pozitív, ha azt is megnézzük, miből származik a Magyarországon felhasznált megújuló energia: amint arra az OECD egy friss jelentése megállapítja, a megújuló energiaforrások között döntő részben (93 százalékos mértékben) biomasszából. Ráadásul, amint arra szakértők már korábban is rámutattak, az ország megújulós statisztikájának közel 80 százalékát a lakossági szilárd tüzelés teszi ki, melynek hivatalos adatok szerint mintegy 60 százaléka lopott fa és pontosan nem kimutatott hányada hulladék.
Nagy szükség lenne tehát, hogy az új szabályok adta lehetőségeket kihasználva, a tiszta megújuló forrásokra származó energiatermelés sokkal nagyobb mértékben terjedjen a háztartásokban és közösségi szinten – Magyarországon is. Persze az ideiglenes megállapodást az uniós minisztereknek és az Európa Parlamentnek először jóvá is kell hagynia – ebben az esetben az új irányelv elemeit 2021. június 30-ig kell beépíteni a nemzeti jogszabályokba.
Az összefoglalót írta: Horváth Gergő, GreenDependent Intézet
Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júliusi (108.) számában.
Forrás: Európai Parlament, Európai Tanács, Friends of the Earth Europe, WWF Europe, Qubit
Képek forrása: Pixabay, Eurostat, Qubit
Megosztás