.
.
.
.
.
További részletek friss hírlevelünkben.
Még több hír és részletek 2022. augusztusi hírlevelünkben.
Friss hír: 2022. augusztus 9.
FONTOS! Ez nem egy politikai poszt, hanem klímavédelmi, energiatakarékossági, zöld életmód információkat tartalmaz.
A GreenDependent 15 éve segít háztartásoknak, családoknak, közösségeknek, különböző szervezeteknek a rezsicsökkentésben, elsősorban viselkedésváltozáson keresztül, azaz a mindennapi szokások, gyakorlatok megváltoztatásával, újra gondolásával. Ezek eredménye igazi rezsicsökkentés, ami kWh-okban, m3-ekben, literekben mérhető - beruházás nélkül, közösségben, viselkedésváltozással... hogy tegyünk együtt a klímáért ÉS az egészséges, minőségi, zöld életmódért, társadalomért.
Sok lehetőség volt, sok ingyenes programot szerveztünk:
Voltak sokan, akik jöttek és sikeresen csökkentettek, átlagban 7-10, a legügyesebbek 15-30%-kal! Igen, jól olvastátok, odafigyeléssel, karbantartással, napi energiás-vizes rutin változtatással ennyit is el lehet érni!
Hogyan?
Először jó felmérni, ki hol áll most, milyenek az adottságai, szokásai, mit tesz már most és mit tehetne még.
Egyszerű kérdőívvel: az Energiatakarékosság bajnoka vagy?!
https://www.surveymonkey.com/r/energiabajnok_2020
Komolyabb energia-felméréssel:
https://www.surveymonkey.com/r/energiafelmeres10
Aztán neki lehet vágni a változtatásnak, attól függően, hogy mi lett a felmérés eredménye.
Ehhez tippek itt sok-sok-sok háztartási, fogyasztási területen:
https://energiakozossegek.hu/klimabarat-tippek-a-mindennapokra
Vagy itt:
https://energiakozossegek.hu/tippek
Vagy ha egyben kiadványt szeretnétek:
http://energise.hu/sites/hungary/files/content/ENERGISE_EloLabor_Kell%20ennyi%20energia_kiadvany_honlapra.pdf
Ha valaki inkább már igazi rezsicsökkentőktől nézne videót, hogy hogy csinálták mások, mit tapasztaltak, nézzen körül itt:
https://bit.ly/3IL1hpD
Vagy itt:
https://bit.ly/3yLqvj7
Fontos, nem csak nagy, jómódú háztartások, családok takaríthatnak meg, íme a bizonyíték, 27%-os megtakarítás hátrányos helyzetű romatelep közösségében:
https://intezet.greendependent.org/hu/node/328
Itt pedig megnézhető egy kis videó az Európai Fenntartható Energia Díjat nyert EnergiaKözösségek programról (angolul):
https://bit.ly/3PyUBgx
Igazi, zöld, politikamentes, közösségi rezsicsökkentésre fel!
Poszt-kampányunk a témában a
Kislábnyom – Small footprint és
E.ON EnergiaKözösségek közösségi (Facebook) oldalakon követhető.
#Kislábnyom #EnergiaKözösségek #GreenDependent #rezsicsökkentés #átlagalatt
Lezárult az EnergiaKözösségek program 10. évada
Szakértőkkel és háztartásokkal készítettünk interjút az EU Másfélfokos életmód projektben
Tovább folytatódik a TreeDependent program - őshonos gyümölcsfa csemetékkel a kisebb karbon-lábnyomért
Energy Citizenship - fordítsuk magyarra!
Július 28-ra esik az idei Ökológiai Túllövés Napja
Kislábnyomos életmód tippek a nyárra
Még több hír és részletek 2022. júniusi hírlevelünkben:
https://mailchi.mp/a0b59b01cfb3/kislabnyom-hirek_2022jun
Ez derül ki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC - Intergovernmental Panel on Climate Change) egy kiszivárgott jelentéstervezetéből.
Kiszáradt terület a Penuelas tónál Chilében.
Az ENSZ szerint több tízmillió embert fenyeget az éhínség, szárazság és különböző betegségek a következő évtizedekben.
Fotó: Martin Bernetti/AFP/Getty Images
Ha az emberiség nem tesz sürgős lépéseket, a globális felmelegedés olyan öngerjesztő folyamatokat indít be a bolygó természetes rendszereiben, amelyek valószínűleg visszafordíthatatlan katasztrófához vezetnek. A hatások feltehetően sokkal hamarabb érezhetőek lesznek, mint azt a legtöbb ember gondolná, és alapjaiban alakítják át az életünket a következő évtizedekben, akkor is, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását valamilyen szinten sikerül kontrollálni – olvasható a világ vezető klímatudósai által írt jelentéstervezetben.
A dokumentum számos olyan küszöbre vagy fordulópontra (tipping point) figyelmeztet, amelyen átlépve nincs visszaút, és a bekövetkező klímakatasztrófából az emberiség nem biztos, hogy fel tud majd állni.
Ilyen öngerjesztő folyamat és fordulópont például, hogy az emelkedő hőmérséklet miatt olvad a sarkvidéki eddig állandóan fagyott terület (permafroszt) és a felengedő talajból az üvegházhatást fokozó metán kerül a légkörbe. Hasonlóan veszélyes a sarkvidéki jégtakarók olvadása, amely ha egyszer elkezdődött, szinte lehetetlen megállítani, és amely katasztrofális mértékű tengerszint-emelkedéshez vezet…
De szintén komoly gondot okozna az amazóniai esőerdők szavannává alakulása is, amely a tudósok szerint elég gyorsan bekövetkezhet már viszonylag kicsi hőmérsékletemelkedés mellett is.
A jelentés figyelmeztet: „A drasztikus éghajlatváltozás ellenére a természet képes megújulni: új fajok fejlődnek és új ökoszisztémák születnek… de az ember nem képes erre a megújulásra.”
Bob Ward, a London School of Economics klímaváltozással és környezettel foglalkozó Grantham Kutatóintézetének politikai és kommunikációs igazgatója szerint: „A tudósok több lehetséges regionális és globális küszöböt vagy fordulópontot azonosítottak a klímaváltozással kapcsolatban, amelyeket átlépve a hatások megállíthatatlanná, visszafordíthatatlanná válnak vagy felgyorsulnak. Ezek a „határátlépések” a klímaválság legnagyobb lehetséges kockázatai, mert hatalmas társadalmi és gazdasági változásokat indíthatnak el (ld. népességvándorlás, konfliktusok). A klímaválság hatásai közül pont ezek miatt a fordulópontok miatt kéne leginkább aggódniuk a döntéshozóknak, a téma mégis gyakran kimarad a tudósok és közgazdászok értékeléseiből, mert nehezen számszerűsíthető.”
Simon Lewis, a University College London globális változások tudományának professzora szerint: „Az IPCC jelentésében nincs semmi, ami meglepetésre adna okot, hiszen minden információ a meglévő tudományos irodalomból származik. De a sokféle információból összeáll egy kép, és egy igen erős IPCC üzenet, amely szerint a jövőben a hőhullámok, tüzek, áradások és szárazságok egyre súlyosabbá válnak, és sok ország számára ez szörnyű következményekkel jár majd. Ráadásul lesz több visszafordíthatatlan folyamat, fordulópont […], amelyek egymásra is hathatnak, és ettől borulhat minden. Hogy mikor érjük el a fordulópontokat és ezek hogyan hatnak egymásra, az még nem teljesen világos a tudósok számára, ezért sem foglalkoztak a témával behatóbban a korábbi IPCC értékelések. Üdvözlendő, hogy az új jelentésben az IPCC egyértelművé teszi ezeket a tényeket, mert az embereknek tudniuk kell, mennyi mindent kockáztatunk, ha nem állunk neki azonnal a kibocsátáscsökkentésnek.”
Myles Allen, az Oxfordi Egyetem professzora nem kívánt nyilatkozni a tervezettel kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy a legrosszabb forgatókönyveket szerinte még van esélyünk elkerülni. „Fontos, hogy az emberek ne azt szűrjék le az egészből, hogy „nekünk úgyis annyi, akkor miért foglalkozzunk ezzel?”. Ez egy megoldható probléma. […] Azt is tudjuk, hogyan fogjunk neki. Csak el kéne kezdeni.”*
A jelentés politikai döntéshozók számára készített összefoglalójából az derül ki, hogy az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest bekövetkezett 1,1°C-os globális hőmérsékletemelkedés már elég ahhoz, hogy befolyásolja a klímát, és a 1,5°C-ot meghaladó melegedés egyre súlyosbodó, évszázadokig tartó, és egyes esetekben helyrehozhatatlan következményekkel járhat.
A korábbi modellek még azt jósolták, hogy 2100 előtt nem lesznek a bolygó természeti rendszereiben visszafordíthatatlan változások, és egy évtizede a tudósok még úgy gondolták, hogy ha sikerül a XIX. század közepére jellemző átlaghőmérséklethez képest a globális hőmérsékletemelkedést 2°C-ban maximálni, akkor az emberiség jövője biztosítva van.
Ezt a célt rögzíti a 2015-ös Párizsi Megállapodás, amelyet közel 200 ország írt alá, elköteleződve a közös fellépés, és a melegedés „jóval” 2°C alatt tartása – de ha lehet inkább a maximum 1,5°C - mellett.
A jelenleg zajló folyamatokból már a 3°C-os melegedés látszik valószínűnek, és ez lenne még a jobbik eset…
* „…csak el kéne kezdeni”!!
Csatlakozva a Global Footprint Network „100 nap a cselekvésre” kezdeményezéshez augusztustól novemberig, a COP26 klímakonferenciáig, a GreenDependent heti lábnyomcsökkentő tippekkel, hazai közösségi megoldásokkal, nemzetközi jó gyakorlatokkal jelentkezik a Kislábnyom Facebook oldalán – várunk szeretettel minden tenni akarót az oldalon!
Fordította: Antal Orsolya, GreenDependent
Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2021. augusztusi (121.) számában
Előadás a témában:
HuPCC - Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia (2021.04.12-15.)
Bartholy Judit - Változó éghajlat: tények, okok, meglepetések, 3:15-től
A Hírlevél készítése közben megjelent friss hír az IPCC jelentéséről: https://444.hu
Forrás és további információ: https://www.theguardian.com
Képek forrása:
https://www.theguardian.com, https://climatescience.org, https://theconversation.com
2021. május 26-án egy hágai bíróság – a Föld Barátai szervezet (Friends of the Earth) és további 17000 társfelperes magánszemély által indított perben - arra kötelezte a Shell-t, hogy 2030-ig a 2019-es szinthez képest 45%-kal csökkentse olaj- és gázipari tevékenységének karbon-kibocsátását.
Az olajipari óriáscég klímastratégiája nem volt „kellően konkrét” a bíróság példátlannak számító döntése szerint, amely ítélet az energiaszektorra és a többi nagy szennyező vállalat működésére nézve is kihatással lehet.
Shell olajfinomító Texasban. Fotó: Gregory Bull/AP
A tárgyaláson elhangzott, hogy az angol-holland nagyvállalatnak gondossági kötelezettsége van, és ennek megfelelően kéne a tervezett vállalati, beszállítói és felhasználói kibocsátásait – a Párizsi Megállapodással összhangban - csökkentenie.
A Shell februárban bejelentette, hogy felgyorsítaná a nettó zéró kibocsátású működés megvalósítását célzó átalakulási folyamatot. Az energiatermékek szén-dioxid-intenzitását fokozatosan csökkentenék 6-8%-kal 2023-ig, 20%-kal 2030-ig, 45%-kal 2035-ig és 100%-kal 2050-ig. A felperesek ügyvédei azonban azzal érveltek, hogy a cég évtizedek óta tisztában van a kibocsátások negatív következményeivel, és a csökkentési céljai ennek ellenére nem tükrözik a helyzet komolyságát, azaz egyszerűen nem elegendőek.
A bíróság kimondta, hogy a vállalat „Shell-csoportra vonatkozó hosszú távú klímapolitikai szándékai és ambíciói nagyrészt megfoghatatlan, meghatározhatatlan és nem kötelező érvényű terveket jelentenek.” A Shell azzal érvelt, hogy az ügynek nincs jogalapja, és egyedül a kormányok felelősek a párizsi célok teljesítéséért, de a bíróság emlékeztetett, hogy „2012 óta széles körű nemzetközi konszenzus uralkodik a nem állami fellépés szükségességéről, mert a kormányok egyedül nem tudják kezelni a klímaválság problémáját”.
A Shell ügyével egy időben egy kisebb klímaaktivista befektetői csoport befolyást szerzett az ExxonMobil igazgatótanácsában és a Chevron vezetése is „vereséget szenvedett”, amikor a befektetőik megszavazták, hogy a cégcsoport csökkentse a kibocsátásait.
Az olajtársaságok klímastratégiáit befektetőik azért kritizálják, mert nem vonatkoznak az összes termékükre, túl lassan érnek el változást, és túl nagy hangsúlyt fektetnek a kibocsátás-semlegesítésre a csökkentés helyett.
A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint, ha a kormányok komolyan gondolják a klímaválságot, akkor az idei évtől nem indulhat új olaj-, gáz- és szénberuházás, ami ellentétes a legtöbb vállalat kutatási terveivel.
A Climate Accountability Institute által összeállítot gáz- és olajipari cégek listáján a kumulatív karbon-kibocsátást tekintve a Chevron jelenleg a második, az ExxonMobil a harmadik, és a Shell a hatodik helyen áll.
A „klímakritikára” természetesen mindegyik cégnek megvan a – kevéssé előremutató - válasza:
Míg a három nagy olajvállalat számára a befektetők klímaaggodalmai és a bíróság döntése „tragikus”, az aktivisták, befektetők, ügyvédek és tudósok szerint ezek a történelmi, bizakodásra okot adó döntések végre elhozták a fordulópontot a klímaválság kezelésére tett erőfeszítésekben.
Véleményük szerint:
„Ez az ítélet nagyon jó hír az éghajlat számára. Növeli a nagy szennyezőkre nehezedő nyomást, és segít nekünk, hogy itt Európában szigorítsuk számukra a rájuk vonatkozó éghajlatpolitikát. Többé nem menekülhetnek a klímaválság elől: a nemzetközi éghajlati célokat rájuk is alkalmazni kell.” (Bas Eickhout, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagja)
„Ha azt akarjuk, hogy a hőmérsékletemelkedés ne döntse romba a civilizációt, a szenet és az olajat a földben kell hagynunk. Tíz éve ez még radikálisnak hangzott. Mostanra ez a törvény.” (Bill McKibben, klímaaktivista)
„Utólag úgy tekintünk majd erre a napra, mint amikor minden megváltozott a nagy olajcégek számára. Hogy az iparág hogyan reagál erre a világos üzenetre az meghatározza majd, hogy mely cégek maradnak talpon az átmeneti időszakban és melyek tűnnek el.” (Andrew Logan, a befektetők éghajlatvédelmi fellépését koordináló Ceres képviseletében)
„Az ítélet mindenki számára egyértelművé tette, mekkora árat fizethet egy cég – kereskedelmi és tekintélyvesztési szempontból - a klímaválsággal kapcsolatos tétlenségért.” (Scott Addison, Infinite Global kommunikációs cég munkatársa)
Fordította: Antal Orsolya, GreenDependent
Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2021. augusztusi (121.) számában
Források:
https://www.theguardian.com/environment, https://www.theguardian.com/business
Képek forrása: https://www.theguardian.com/environment, https://www.bbc.com
„Mi a kert fa nélkül? S ha nincs madár benne? Nálok nélkül ez a világ de szomorú lenne!” (Benedek Elek)
Idén tavasszal és nyár elején folytatódott a faosztás a TreeDependent – Fákkal felelősen program keretében. A zalai Tündérkertből származó 46 féle őshonos gyümölcsfa - több fajta alma, körte, szilva, meggy, cseresznye, barack, berkenye, birs és naspolya - került elültetésre nyolc település 12 oktatási és szociális intézményének kertjében.
A fákat különböző szervezetek rendezvényeihez, illetve szervezetek/magánszemélyek egyéb tevékenységeihez köthető karbon-lábnyom kompenzálására ültetjük. A szervezetek és magánszemélyek, akik támogatták a mostani faültetési kört: ING Bank, Lébényi Anna (VUUV Works), TreeCircles angol-indiai-magyar faültetési együttműködés, továbbá a GreenDependent saját irodai működésének kompenzációjaként is osztottunk fákat.
A tavaszi ültetési helyszíneket az alábbi térképen tüntettük fel:
A TreeDependent program segíti a biodiverzitás megőrzését, idővel zamatos gyümölcsöt biztosít a közösségeknek, élőhelyet és táplálékot az állatoknak, és besegít a fákat ültető, gondozó, értük felelősséget vállaló kis és nagy diákok környezeti nevelésébe is.
Bővebben a TreeDependent programról: http://intezet.greendependent.org/hu/node/478
A csemetéket gyerekek és felnőttek sokszor közösen ültetik, és később is együtt gondoskodnak róla, hogy a fácskák növekedése zavartalan legyen.
A feladat nem könnyű, sok mindenre oda kell figyelni, különösen tavaszi, nyáreleji ültetéskor. Az eddigi tapasztalatok alapján összeszedtük a legfontosabb teendőket, ajánljuk szeretettel minden gyümölcsfaültető figyelmébe :-)
1. Már a szállításnál vigyázzunk, ne hagyjuk a csemetéket tűző napon az autóban, és vigyázzunk, hogy menetközben ne tudjanak felborulni.
2. Az ültetésig ne a tűző napon tároljuk őket, legyenek árnyékban, locsoljuk őket rendszeresen, és figyeljük, hogy kártevők, pl. csigák ne támadják meg őket.
3. Az ültetést szakszerűen végezzük, pl. a Tündérkert és TreeDependent ültetési útmutatója alapján (a gödör legyen elég nagy, használjunk trágyát vagy komposztot, az oltószalag a föld fölött legyen, alaposan öntözzük be a csemetét).
4. A négyzet alakú ültető gödör segíti a gyökérfejlődést, így inkább ilyen gödröt ássunk.
5. Gondoskodjunk megfelelő védelemről: legyen karó támasztéknak, kerítés a terület körül és védőháló a fa körül vadak/focilabda/véletlen fűnyírós baleset ellen…
6. Rendszeresen ellenőrizzük, hogy a fákat nem támadták-e meg kártevők, és a locsolni szándékozó kutyákat is tartsuk távol!
7. Nyáron, különösen száraz időszakokban hetente öntözzük a csemetét, de az ültetés utáni első évben ez az őszi és tavaszi hónapokra is érvényes.
8. Hatékonyabb a locsolás, ha mulcsozzuk a fa tövét, használhatunk fakérget, szalmát, fűnyesedéket, de komposztot is.
9. Az oltószalagot legkésőbb nyár végén, ősz elején el kell távolítani (őszi ültetés esetén következő tavasszal).
10. Őrizzük meg a fa nevét, kódját, mert információkat hordoz a származásáról, és arról is, hogy mire és miként használták az adott fajtát őseink.
Összeállította: Antal Orsolya, GreenDependent
Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2021. augusztusi (121.) számában
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2021. július 29. - Global Footprint Network
2021. július 29-én, az Ökológiai Túllövés Napján indul a Global Footprint Network, a skóciai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) és a Schneider Electric együttműködésében megvalósuló „100 nap a cselekvésre” (100 Days of Possibility) elnevezésű kezdeményezés, amely olyan gyakorlati megoldásokat kínál az országok, városok és vállalatok számára, amelyekkel késleltethetik a Túllövés Napját, azaz takarékoskodhatnak az erőforrásokkal, és egyúttal felkészülhetnek a túlfogyasztás és a természet túlhasználatának negatív következményeire is.
A világ még mindig nagyrészt felkészületlenül áll a klímaválság várható hatásai előtt, és egyre nő az aggodalom a közelmúlt szélsőséges időjárási eseményeivel kapcsolatban, ezért is rendezik meg november végén a közös cselekvés utolsó esélyének tartott globális csúcstalálkozót, az ENSZ 26. globális éghajlat-változási konferenciáját (COP26) Glasgow-ban.
Laurel Hanscom, a Global Footprint Network vezérigazgatója: „Az nem segít, ha ülünk ölbe tett kézzel, és halogatjuk a cselekvést, függetlenül attól, hogy mi történik majd a COP26-on. A pandémia megmutatta, hogy a társadalmak vészhelyzetben igenis képesek a gyors változásra, de a felkészületlenség nagy gazdasági és emberi veszteséggel jár. Tudjuk, hogy a jövőnk a klímaválságról és erőforrás-korlátokról szól majd, és azok az egyének, intézmények és kormányok, amelyek idejében felkészülnek, jobban járnak. Nem kell ahhoz globális konszenzus, hogy felismerjük a saját kockázatainkat, ezért tegyünk határozott lépéseket már most, bárhol is éljünk.”
Bár sokan hirdetik, a zöld megújulás lassan halad, továbbra is a megszokott, rövid távú politikai és pénzügyi célokat kielégítő gazdasági modell az uralkodó. Ez az irány azonban kezelhetetlen gazdasági kockázatokhoz vezet. A jólét és jóllét fenntartásához találékony megoldásokra van szükség, kezelni kell az emberiség legsürgetőbb problémáját: az ökológiai rendszerek túlhasználatát.
Szerencsére nagyon sok, a túlfogyasztást és túlhasználatot visszafordító és ökológiai megújulást segítő megoldás létezik. A 100DaysofPossibility.org oldalon mától 100 napon át, egészen a novemberi COP26 találkozó kezdetéig minden napra találunk a Túllövés Napját késleltető cselekvési lehetőséget. Az ötletek, megoldások között van az élelmiszerhulladék-csökkentés, az energiahatékonyság növelése (ld. hűtőközeg-kezelés), a rövid láncú élelmiszer rendszerek, az intelligens energiarendszerek, az alacsony széntartalmú betontermékek, a lábnyom-alapú önkormányzati fejlesztési stratégiák, a kis környezeti hatású ökoturizmus stb.
Olivier Blum, a Schneider Electric stratégiai és fenntarthatósági Vezetője: „3-5-ször többet kell tennünk a kibocsátások csökkentéséért ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban rögzítet 1,5 fokos hőmérsékletemelkedést ne lépjük túl. Hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak, a tényleges, rövidtávon hatást elérő cselekvésre kell fókuszálnunk, nevezetesen a digitális és elektromos technológia, és a ma létező megoldások alkalmazására.”
A gazdaság minden szektorában találunk lehetőséget, ld. ilyenek a kereskedelemben elérhető technológiák vagy szolgáltatások, a helyi önkormányzatok fejlesztési stratégiái, a nemzeti közpolitikák, vagy a civil társadalmi kezdeményezések és a kutatók, tudomány által támogatott jó gyakorlatok.
Terry A’Hearn, a skót Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) vezérigazgatója: „Amióta kijelöltük a helyes irányt a „Jólét a bolygó határain belül” (One Planet Prosperity) elnevezésű szabályozási stratégiánkkal, azóta megváltozott a szabályozási ügynökség kapcsolata a skót üzleti közösséggel és a támogatás módja is átalakult. A törvény betartatásán túl segítünk nekik megálmodni az üzleti sikert egy karbon-semleges és dematerializált gazdaságban, és ennek megfelelő stratégiai döntéseket hozni.”
Médiakapcsolat: ld. az eredeti sajtóközleményben
Idén az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) a tavalyi javuláshoz képest ismét július 29-ére esik – ahogy a pandémia előtt, 2019-ben is.
Ez az a nap, ameddig egy adott évben kimerítjük a természet biokapacitását – azaz az ökoszisztémák által biztosított és egy teljes év alatt megújított erőforrásokat. Így az év fennmaradó részében már túlhasználunk, kizsákmányolunk, és fokozatosan feléljük saját jövőnket. Jelen életvitelünk fenntartásához 1,7 Földre lenne szükségünk!
Tavaly a világjárvány miatt augusztus 22-re tolódott a Túllövés Napja. Elsősorban az erdőkhöz kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatásokból használtunk kevesebbet (-8,4%), és a fosszilis erőforrásokból is kevesebb fogyott (-14,5%) – de sajnos hamar visszazökkentünk a régi kerékvágásba…
Az ábrán zölddel az adott évben fogyasztható ökoszisztéma-szolgáltatások, pirossal a deficit:
Ha a bolygón mindenki úgy élne, mint egy átlag magyar állampolgár, már június 8-ig felélnénk az ezévben felhasználható erőforrásokat…
Mit tehet az emberiség, hogy minél későbbre toljuk a Túllövés Napját - azaz minél tovább tartsanak egy adott évben az életünkhöz szükséges ökoszisztéma-szolgáltatások, és legyen esélyük megújulni is?
8 napot nyernénk, ha 350 millió hektárnyi területet újraerdősítenénk.
13 napot jelentene, ha az élelmiszerhulladékot globálisan 50%-kal csökkentenénk.
17 napot jelentene, ha a húsfogyasztást sikerülne világszinten a felére csökkenteni.
További 32 nappal késleltetnék a túlfogyasztást, ha megelőznénk az élelmiszerpazarlást, ha az étrendünkben a növényeké lenne a főszerep, és ha az élelmet ökológiai gazdálkodással állítanánk elő.
És ha az ökológiai lábnyomunk legnagyobb részét kitevő karbon-lábnyomunkat redukálnánk a felére, 93 nappal, azaz 3 hónappal későbbre esne a Túllövés Napja!
Az ábrán az öt kulcsfontosságú terület, amely leginkább befolyásolja a hosszú távú hatásokat...
Konkrét cselekvési ötleteket találunk a Global Footprint Network #MoveTheDate térképén, amely a tudomány, természetvédelem, és oktatás területén kipróbált és alkalmazott, a túlfogyasztást és túlhasználatot mérséklő ötletek, gyakorlatok gyűjteménye.
Szerte a világból 675 megoldást találunk itt, ebből 8 magyarországi példát. A térképen szereplő hazai energiatakarékosságot, biodiverzitást segítő projektek közül több a GreenDependent közreműködésével valósult meg.
A térkép itt érhető el: https://movethedate.overshootday.org/
© Copyright GreenDependent 2024
