Kislábnyomos hírek

Elmaradt településből világhírű példa – helyi gazdaságfejlesztés megújulókkal

Az Ausztriában található Németújvár (Güssing) néhány kilométerre fekszik a magyar határtól. Elszigetelt, elmaradott település volt néhány évtizeddel ezelőtt, és a fiatalok elvándorlása jellemezte a térséget. A problémákra válaszul egy újszerű ötlettel állt elő a későbbi polgármester, Peter Vadasz és egy fiatal mérnök, Reinhard Koch az 1980-as évek végén.

 Mivel a település legnagyobb kiadását minden évben a hő- és villamosenergia-szolgáltatás díja jelentette, az ötletgazdák azt találták ki, hogy fosszilis energiaforrásokból előállított energia helyett saját helyi megújuló forrásaikból maguk igyekeznek majd ellátni a helyi energiaigényeket, az így keletkező nyereséget helyi vállalkozásokba és új munkahelyekbe forgatva vissza.
Első lépésként az önkormányzat energiafogyasztás-csökkentési lehetőségeit mérték fel, majd szigetelték a közületek épületeit, kicserélték a nyílászárókat, és átvizsgáltatták az összes energetikai berendezést, csővezetéket, illesztéseket stb. Ennek hatására a közületi energiacélú kiadások 2 év alatt 40-50%-kal csökkentek, míg például magánszemélyként a polgármester negyedére (!) tudta csökkenteni háztartása energiafogyasztását.

Ezután következett a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások leltározása. Mivel a terület alapvetően agrárrégió, mezőgazdasági melléktermékekkel, valamint a térség területének 45%-át kitevő erdők biomasszájával számolhattak. Mivel a területre jellemző az apró birtokméret, létrejött egy 5200 erdőtulajdonosból álló összefogás, amely hosszú távú megállapodást kötött az önkormányzattal arról, hogy vállalják a biomassza begyűjtését, szállítását és feldolgozását. Így kényelmes megoldáshoz és évente millió eurós nagyságrendű bevételhez jutottak a helyi erdőtulajdonosok – az önkormányzat pedig igen kedvező áron kaphatott nagy mennyiségű megújuló tüzelőanyagot.

1991-ben egy olajütő-üzemet átalakítottak biodízel-termelésre, 1992-ben pedig megépült az első Németújvár környéki kis biomassza-távfűtőmű. A kényelmes, olcsó és környezetbarát fűtési mód híre hamar elterjedt, és egyre többen kérvényezték a csatlakozást a távhőhálózatra. A régióban számos új kis fűtőmű épült, majd 1996-ban megépült Németújváron Ausztria akkori legnagyobb távfűtő erőműve.

Az olcsó hőenergiának köszönhetően egyre több vállalat érdeklődött, hogy szeretne Németújváron új telephelyet építeni: a polgármester pedig azoknak mondott igent, akik a legtöbb munkahely teremtését ígérték. Így többek között két parkettagyára is van már a településnek – ezek hulladékát szintén fel tudják használni az erőművekben. 2001-ben épült meg Németújváron az azóta világhírű, igen nagy (82-84%-os) hatásfokú, kapcsoltan hőt- és villamos energiát is termelő erőmű. Az energiaközpont kutatásainak köszönhetően pedig számos, a megújuló alapú energiatermelést és -felhasználást segítő innováció született és valósult is meg, mint például egy házi mikroerőmű. A sikereknek köszönhetően a cél az lett, hogy a helyi megújuló energiaforrások hasznosítását a teljes németújvári régióra kiterjesszék. A mintegy 27 ezer fős régió az évtized elején már annyi megújuló alapú áramot, hőt és üzemanyagot állított elő, ami az összfogyasztás 55%-ának felelt meg.

 


Forrás és további részletek: http://energiabox.blog.hu/2017/08/15/elmaradt_telepulesbol_vilaghiru_pelda_helyi_gazdasagfejlesztes_megujulokkal

 

 

Chile energiatermelése radikálisan átalakult az utóbbi évtizedben. Itt épült meg Dél-Amerika első geotermikus erőműve, mely 165.000 háztartás energiaellátását biztosítja. Az országról elmondható, hogy egyre növekvő ütemben állít elő tiszta energiát; a geotermikus erőművek mellett például hatalmas napelem parkok és szélfarmok épültek az utóbbi néhány évben.
Latin-Amerika – hatalmas duzzasztógátjainak köszönhetően – korábban is élenjárt a zöldenergia-termelésben. 2004 óta viszont 11-szeresére nőtt a megújulóenergia-szektorba befektetett tőke mennyisége. Chile 2050-re azt szeretné elérni, hogy energiaellátását 90 %-ban megújuló energia biztosítsa. A zöldenergiába történő nagyarányú befektetés hatására csökkentek az áramellátás költségei is, ezáltal jelentősen mérséklődött az ország energiafüggősége. Míg korábban importra szorult az ország, ma már részben ők látják el árammal a szomszédos országokat. A megújulókra való átállást ösztönözte az is, hogy a szélsőséges időjárás (aszályok, áradások) miatt a vízerőművek kevésbé voltak megbízhatóak.
A fentieken túl az is hozzájárult a váltáshoz, hogy 2007-ben – a gazdasági világválság idején – Argentína egyik napról a másikra felfüggesztette a földgázszállítást Chilébe. Ugyanebben az időszakban egy hosszantartó aszály következtében hatalmas mezőgazdasági területeket érintett az elsivatagosodás. Ezért 2014-ben Chile politikai vezetése úgy döntött, hogy az addigra nagyon megbízhatatlanná és drágává vált energiaszektort átalakítja, és megújuló energiára alapozza.

A megújulók között jelentős részarányú az Atakama sivatagban, a Föld egyik legszárazabb és legnaposabb területén felépített hatalmas napelem park. Az ország északi, sivatagos részén, valamint a tengerparton pedig több tucat szélfarmot alakítottak ki, melyek az országos energiahálózatba táplálják be a megtermelt energiát. Mivel a nap-és szélenergia előállítása ingadozó, a geotermikus erőműveké viszont állandó, az energiatermelés így viszonylag kiegyenlített és kevésbé sérülékeny. A geotermikus erőművek másik nagy előnye a kiegyenlített áramtermelés mellett, hogy a környezeti és társadalmi hatásai minimálisak. Úgy tűnik, ezzel az energiapolitikával Chilének sikerül kialakítania egy fenntartható és autonóm energiaellátási rendszert, ami más országok számára is példaértékű és követendő irány lehet.

Fordította és szerkesztette: Király Andrea, GreenDependent

Forrás:  https://www.nytimes.com/2017/08/12/world/americas/chile-green-energy-geothermal.html?_r=0

Németországban Freiburg városa a legnaposabb és legmelegebb település az országban a meteorológiai statisztikák szerint. A város szépen lassan az európai napenergia-kutatás központjává nőtte ki magát. Nem csoda tehát, hogy itt épült meg az úgynevezett “Naphajó” komplexum Rolf Disch tervei nyomán, ami 2004-ben már több napenergiát termelt, mint amennyit elhasznált. A bevásárló- és lakókomplexum köré az évek során egyre több és több szintén napenergiát felhasználó épület emelkedett. A mintegy 60 épületből álló “Napfalu” mára a szükséges energiafogyasztásának négyszeresét termeli meg napelemek segítségével, ezzel a teljesítménnyel világelsőnek mondhatják magukat.

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2016. márciusi (83.) számában

 


Forrás: http://newstoryhub.com/2016/ és https://en.wikipedia.org/wiki/Freiburg_im_Breisgau
 

 

Mintegy 90 millió nigériai nem jut kiépített áramellátáshoz, ami a kontinensen első helyre törekvő afrikai ország további fejlődésének jelentős akadálya, a beruházókat fokozott elővigyázatosságra inti. A villanyhálózat néküli lakosok arra kényszerülnek egyelőre, hogy drága pénzért generátorok segítségével elégítsék ki energiaéhségüket. Erre nyújthat megoldást a Világbank, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság, valamint a helyi bankok és energiaszolgáltatók összefogásával útjára indult az Afrika Megvilágítása Projekt (Lighting Africa Project). A projekt öt év alatt a magánszektor hathatós bevonásával a tervek szerint 1 millió nigériai áramellátását fogja napenergia segítségével  megoldani. Ezek az emberek mind a hálózati áramellátásból idáig kieső, vidéki régiók lakosai. A projekt segítségével a napenergia ezekben a háztartásokban ki tudja váltani a kerozinlámpákat és a gázolajjal működő generátorokat, amelyek számos egészségügyi és környezeti kockázatot rejtenek magukban.

Új nemzeti hálózat kiépítése helyett – amely dollármilliókba kerülne az országnak – a napenergia szélesebb körű kihasználásában óriási lehetőség rejlik, továbbá a Nigéria 2030-ra előirányzott 45%-os széndioxid-kibocsátás csökkentési törekvéséhez is nagyban hozzájárul. Tavaly októberben megállapodást írt alá Nigéria az Egyesült Királysággal a megújuló energia  fokozása végett. Egészségügyi kockázatuk miatt az afrikai ország egyúttal betiltotta az olcsóbb kategóriás generátorokat.

Más kiemelkedő példa a magánszektor napenergia-termelésbe való bevonására már most  is létezik Kenyában. Valamint a kontinens többi országában is hasonló trend figyelhető meg, az Afrikai Unió 20 milliárd dolláros befektetést irányzott elő a megújulóenergia-szektorba az elkövetkezendő tíz év során.

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2016. januári (81.) számában

 


Forrás: http://qz.com/573325/nigeria-is-betting-on-solar-power-to-reach-a-million-homes-without-access-to-the-grid/


 

 

Az első nemzetközi Ökofalu Csúcstalálkozót tavaly decemberben tartották Szenegálban. 40 ország 120 küldötte érkezett a rendezvényre, amelyet nem véletlenül szerveztek Dakarba: a szenegáli kormány – a miniszterelnök aktív támogatásával – az elmúlt években már száz falut látott el az öko életmódhoz szükséges technológiával és módszerekkel, és 2018-ig további 500 falut terveznek átalakítani.


A szenegáli ökofalu stratégia célja, hogy apránként az ország minden második falvát ökofaluvá fejlesszék, ami más, a klímaváltozásra választ kereső, a vidéki elvándorlást és erdőpusztítást megoldani kívánó kormányok számára is példamutató lehet.


Dakartól kb. 80 km-re található az ezer lakosú Mbackombel mintafalu, ahol a látogatók élőben is megtekinthetik a projekt működését. Az áramot a faluban – a számítógépekhez, Internethez, világításhoz - napelemek biztosítják, van öntözőrendszer és vízkészletmenedzsment, van energiatakarékos vályogtűzhely, az állatok trágyájából biogázt állítanak elő, és napenergiával is főznek. A falusiak értenek a klímabarát gazdálkodáshoz, és biozöldségeket termesztenek. A faluban nagyobb az élelmiszerbiztonság, van jövedelem, egészségesebb a környezet, és a fiataloknak sem kell elhagyniuk a települést, ha dolgozni akarnak.

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2015. júniusi (74.) számában

 


Források és további információ itt, itt és itt. (Utolsó elérés: 2015.06.30.)


 

"Hostětín egy csendes cseh falu a Fehér-Kárpátokban, néhány kilométerre a szlovák határtól. A halálos ítéletet huszonöt évvel ezelőtt mondták ki rá. Ennek értelmében sem új ház építésére, sem a régiek felújítására nem kaphat senki engedélyt. Legalábbis addig, amíg a szennyvízkezelés kérdését nem oldják meg. Lépni kellett. És ez a 250 fős közösség rá mert lépni egy járatlan útra.

 

Gondolná valaki, hogy egy nádültetvény használható szennyvíztisztító telepként? Hogy egy épület fűtésének tervezésekor a benne élő emberek kibocsátott testhőjével is lehet kalkulálni? Hogy a hulladék fából készült biomassza elláthat egy egész üzemet energiával? És hogy egy faluban a napkollektor a menő, és az a ciki, ha nincs?

Hostětínben ma már az is evidens, hogy mindenki gyűjti az esővizet, és a vécében illetve a zuhanyzóban csakis azt használja. Energiatakarékos közvilágítási rendszer működik a faluban, köszönhetően a napkollektor-parkoknak. Nagy becsben tartják a régi gyümölcseiket, génbankok őrzik az alma- és körtefajtákat. Sőt vállalkozást – és általa munkalehetőséget is – építettek rá: bioalmalé-üzemük országszerte szállítja a gyümölcsleveket.

Az egész onnan indult, hogy 25 évvel ezelőtt a Veronica Környezetvédő Egyesület szakemberei jókor voltak jó helyen, és ama kritikus pillanatban a falu agilis polgármestere tőlük kért segítséget..."

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2013. októberi (55.) számában

 

 

Forrás és folytatás: http://gepnarancs.hu/2013/08/egy-kihalasra-itelt-falu-nagy-otlete/

 

 

A bécsiek népszavazáson jelezhetik, hogy mire szeretnék ill. nem szeretnék a közpénzeket elkölteni. Március végén tették közzé a március 7-9. között megtartott bécsi népszavazás idei végső eredményét. Szavazni postai úton és választóhelyiségekben is lehetett.
A szavazók 63,48 százaléka továbbra is a kerületeknél hagyná a fizető-parkolási övezetek szabályozását, 72 százalékuk pedig nem szeretné, ha 2028-ban városukban rendeznék meg az Olimpiai Játékokat. A voksoláson részt vevők 87,17 százaléka támogatja a városvezetés azon törekvését, amely egy esetleges privatizációtól igyekszik megóvni a közműveket, és 67,06 százalékuk szívesen látna további, a 2012-ben létesített négy naperőműhöz hasonló , megújuló energián alapuló közösségi erőműveket.
A mostani, „Bécs tudni szeretné” mottóval megrendezett népszavazás eredménye nem lenne ugyan kötelező a városvezetésre nézve, azonban Michael Häupl polgármester még a népszavazást megelőzően elmondta, hogy a nép által adott megbízásként fogja fel a megkérdezés eredményét. „Fontos számunkra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyeket a lakosság egy viszonylag széles rétege támogat” – nyilatkozta.

 

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2013. áprilisi (51.) számában.

 


Forrás:http://greenfo.hu/hirek/2013/03/22/olimpia-helyett-ujabb-kozossegi-naperomuveket
Kép forrása: GREENFO

 

A  Balkan  Fanatik  Guinness  rekordkísérlettel  egybekötött  koncertjét  a helyszínen  tanúsította  a  Magyarországi  Rekordok  hivatalos  regisztrátora, amellyel a Magyar Villamos Művek rendezvénye felállította a „Magyarországon az első közvetlen megújuló energiával és emberi erővel működtetett koncert” rekordját. A Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap alkalmából tartott eseményen a lelkes résztvevők áramfejlesztő kerékpárok, valamint a helyszínen elhelyezett nap-és  szélenergia  gyűjtő  eszközök  segítségével  állították  elő  a  koncert hangosításához szükséges villamos energiát. A majd két órán át tartó zenélés alatt 410 Wh energiát használt fel a zenekar, azonban az egész nap összegyűlt energia mennyisége körülbelül még 4,5 óra bulizáshoz lett volna elegendő!

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2012. márciusi (26.) számában

 

 

Forrás:http://www.alternativenergia.hu/alternativ-energiaval-szuletett-magyar-rekord/45420

Megnyílt a mindössze 113 lakosú Tenna településen, Svájcban a világ első napenergiával működő sífelvonója. A felvonó napelemei nemcsak a 460 méter hosszú felvonót működtetik, hanem naperőműként is üzemelnek, és elektromos áramot táplálnak a hálózatba.

A sílift amúgy egy teljesen átlagos 460 méteres felvonó, amely óránként 800 személy szállítására alkalmas.   A   napelemek   egy   330 méteres  szakaszon  vannak  felfüggesztve,  a  82  napelem mindegyike  30  fokos  szögben  dél  felé  néz.  A  napelemek  tízpercenként  követik  a  nap  állását kötélfelfüggesztés segítségével, ezáltal a tetőre szerelt napelemekhez képest kb. 20 százalékkal több energia nyerhető.

Az erőmű ugyanannyi energiát termel, mint a hasonló erőművek Dél-Olaszországban, mivel 1700 méter magasságban a napsugárzás intenzívebb, illetve a szerkezet hűtése is megfelelő, ami szintén növeli  a  hatásfokot.  A  sílift  a  téli  szezonban  23.000  kWh  szoláráramot  használ  a  saját működéséhez,  a  napelemek  pedig  évente  összesen  90.000  kWh-t  termelnek.  A  falu  vezetése szerint ez megtérülő beruházás, mivel jelentős a beruházás turisztikai vonzóereje is.

Zöld tippek sielőknek: http://www.energyneighbourhoods.eu/sites/default/files/tippek_sieloknek.pdf (Utolsó elérés: 2012.február 15.)

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2012. februári (33.) számában

 

 

Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2011/12/21/sieles-napenergiaval

 

 

 

Az Összetartó Világ (The Converging World) egy Egyesült Királyságban működő jótékonysági szervezet, melynek célja a társadalmi egyenlőtlenségből eredő problémák kezelése a fejlett és fejlődő országok közösségeinek összekapcsolásával.

Hisznek abban, hogy a nagy, világméretű problémákra – ld. klímaváltozás, egyenlőtlenségek és szegénység – van emberi léptékű megoldás, ha késlekedés nélkül és összefogással cselekszünk.

Szeretnék csökkenteni az energiában és lehetőségben bővelkedő és ugyanezekben szűkölködő közösségek közti szakadékot, és olyan társadalmat teremteni, ahol mindenki egyforma lehetőségekkel bír.

Céljaikat a fejlett országok közösségeinek és polgárainak támogatásából valósítják meg.  Az adományokból akkreditált, megújuló energiákat hasznosító projekteket futtatnak a fejlődő országokban.  A beruházásokból származó profitot olyan kezdeményezésekbe fektetik, amelyek tiszta, fenntartható és alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdasági fejlődést eredményeznek.

A támogatásokat a következőkre használják:

  1. Megújuló energiák alkalmazása
  2. Közösségek klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának segítése
  3. CO2-kibocsátás csökkentése

Gyakorlati példa – és Az Összetartó Világ indulása

Chew Magna egy dél-angliai falu a Chew Völgyben, amelynek lakosai (1160 fő) kezdeményezték a „go zero”, azaz a nulla hulladék/nulla kibocsátás projektet. Hamar rájöttek, hogy ennek az igen nagyratörő célkitűzésnek globális következményei is vannak: nem tudják ugyanis minden környezeti és társadalmi hatásukat lokálisan, helyben semlegesíteni.

Ezért kapcsolatot építettek ki egy szegény indiai közösséggel Dél-Indiában, Tamil Nadu államban. Indiában szélkerekeket építettek, amelyek eredményeként keletkezett karbon kreditet Chew Magna lakói és az ott működő vállalkozások vehették meg karbon kibocsátásaik semlegesítésére. Ennek többszörösen pozitív haszna volt: egyrészt Chew Magna közelebb került céljának eléréséhez, azaz ahhoz, hogy a település nulla kibocsátású legyen. Másrészt, Tamil Nadu szén-dioxid kibocsátása drasztikusan csökkent, valamint az extra energia értékesítéséből befolyó pénz segítségével a helyi közösség jól-létét növelő projekteket indítottak be, amelyek eredményeként csökkent a szegénység (pl. írástudatlanság csökkentése, helyi közösségek oktatása és támogatása).

Ez a projekt és kezdeményezés inspirálta aztán Az Összetartó Világ létrehozását.

Vajon Magyarországon melyik lesz az első település aki ilyen “vállalkozásba” kezd?

 

A szerkesztők: Vadovics Edina és Antal Orsolya

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2011. novemberi (28.) számában

 

 

Forrás: https://theconvergingworld.org/