Mikulás levele a gyerekeknek...

Kedves Gyerekek!

A legtöbben tudjátok, hogy általában november végén és decemberben nagyon elfoglalt vagyok, csakúgy, mint az ajándékok készítésében segédkező manók. Ám, mielőtt felpakolok mindent a szánomra és elindulok idei körutamra, meg szeretném osztani veletek, hogy állnak a dolgok errefelé. Szeretném elmesélni nektek, hogy idén itt, az Északi Sarkon ismét nagyon nehéz évünk volt.

Először is, egyik rénszarvasom a tavaszi edzés során annyira megsebesítette lábát, hogy felmerült, helyettesítő szarvast kell keresnem. A baleset oka az igen nagymértékben elvékonyodott jég volt, ami beszakadt alattunk az edzés során. Szerencsére a sérülés mostanra begyógyult, de a vékony jég miatt továbbra is aggódunk. Igazából már kb. 10 éve észrevettük, hogy az időjárás igen sokat változott errefelé.

A jegesmedvék például már évek óta mondogatják nekem, hogy egyre többet kell utazniuk ahhoz, hogy vastag, kemény jeget és havat találjanak. A sarki csér és lunda rajok szokatlan időben repültek el, és jöttek vissza, az állandó fagy övezetében, a tengerparton pedig tocsogós lett a talaj… ami azt jelenti, hogy ott már nem is állandó a fagy… Emiatt újra kellett terveznem felszállási és leszállási útvonalainkat, ami évről évre egyre bonyolultabb feladat.

Mindezek miatt elhatároztam, hogy utánajárok, mi is történik valójában. És, képzeljétek, azt találtam, hogy mindez egy klímaváltozásnak nevezett dolog miatt történik!
Így jöttem rá arra is, hogy a sok utazás, ami során viszem nektek a meglepetéseket, a sok ajándék, és igazából az, ahogy élünk, egész életmódunk, milyen nagy hatással van a Földre, és milyen nagy mértékben befolyásolja a földi és légköri folyamatokat.

Mondhatnátok erre azt, hogy hát igen, de én csak egy egyszerű Mikulás vagyok, mit tudhatok én ezekről a bonyolult dolgokról és folyamatokról?

Hááát, igen, ez igaz, de nagyon sokat olvastam és kutattam a témában, elolvastam mindenféle tudományos jelentést, például a nemrég közzétett IPCC jelentést, sok okos ember véleményét, és bár egy kicsit unalmasak voltak, egyetértés van abban, hogy nagyon nem jó a helyzet mostanában, és ez évek óta folyamatosan romlik. Amiatt, hogy sok fosszilis tüzelőanyagot, azaz olajat, földgázt és szenet használunk, rengeteg szén-dioxid került a légkörbe. Ez azért gond, mert így a nap hőenergiája felhalmozódik a légkörben, és felmelegíti azt.

Emiatt aztán nincs például elég eső, és a gazdák nem tudnak elég élelmet termelni a világ számos országában. És sok állat élőhelye, nem csak a jegesmedvéké, hanem például az elefántoké, tigriseké és oroszlánoké is, egyre kisebb, sokszor teljesen eltűnik. És emiatt vannak sok helyen hatalmas és pusztító viharok, árvizek.

Nagyon megijedtem, és arra gondoltam, hogy de hát mit tehetnék én, egy egyszerű ember és Mikulás, segítő manókkal meg egy pár rénszarvassal?

Először is kiszámoltam, hogy nekem és manóimnak, illetve a rénszarvasoknak mekkora a karbon-lábnyoma, azaz nekünk köszönhetően mennyi szén-dioxid és egyéb hőenergiát megfogó anyag kerül a légkörbe. És az derült ki sajnos, hogy igen nagy lábnyommal jár, hogy a sok jó leányzónak és legénynek elvigyük az ajándékokat!
A sok rénszarvasos utazás során, hát, hogyismondjam, elég sok rénszarvas ürülék keletkezik, ami rengeteg metán-kibocsátással jár, ami hasonló hatású a légkörben, mint a szén-dioxid. Aztán ott van a sok világításra és fűtésre fordított energia, mert hát itt az Északi Sarkon elég sötét és hideg van.

Kiderítettem viszont, hogy a legtöbb energiát szélkerekek segítségével is fedezni tudnánk, így nagy építkezésbe fogtunk, és, képzeljétek, a rénszarvasok nagyon szeretnek a szélkerekek körül kergetőzni! A rénszarvasok ürülékét pedig összegyűjtjük, és egy biogáz üzemben hasznosítjuk, energiát termelünk belőle! Nagy mértékben sikerült így fosszilis tüzelőanyag használatunkat csökkenteni, de azért nem teljesen. Azt találtuk ki, hogy annak a hatását, amit nem tudtunk a szélenergiával és biogázzal kiváltani, fák ültetésével semlegesítjük. Perszenem az Északi Sarkon, hanem olyan országokban, ahol jó az éghajlat a fák ültetéséhez, és ahol egyébként probléma a fák kivágása. Valahol gyümölcsfákat segítünk ültetni, hogy így az ott élők extra terményekhez is jussanak.

Az is sokat segít, hogy egyre többen választotok, ti, gyerekek is természetesebb ajándékokat, amiknek az elkészítése és beszerzése nem okoz olyan sok károsanyag-kibocsátást – ehhez, ahogy így nézegettem a Kislábnyom hírlevelet és Kislábnyom honlapot, elég sok ötletet találhattok ti is!

Ezen kívül mindannyian írhatunk saját országunk vezetőinek is, hogy hozzanak minél hatékonyabb és mindenki számára kötelező szabályokat a Föld és a klíma védelme érdekében. Több országban már sikeresen csináltak ilyet gyerekek és fiatalok (pl. Norvégiában, Hollandiában vagy az Egyesült Államokban). Képzeljétek, egy 15 éves svéd lány klímaváltozás-sztrájkba kezdett, és már Magyarországon is sok-sok tanuló tüntet: ők is azt szeretnék, hogy az országok vezetői többet tegyenek a klímaváltozás kapcsán jövőjük érdekében.

És biztos hallottátok ti is, hogy a világ politikusai gyakran összeülnek megbeszélni ezeket a problémákat. Viszonylag hatékony célokat már kitűztek, de eddig sajnos nem sikerült jelentős eredményeket hozó intézkedéseket megvalósítaniuk. Ezért kérném, hogy írjatok nekik is – biztos tudtok, hisz nekem is mindig ügyesen megírjátok, milyen ajándékokat szeretnétek… Nemsokára ismét összeülnek Spanyolországban, Madridban, és jó lenne, ha tudnák, ti is szeretnétek változást!

Közben pedig az ünnepek során örüljünk mindannak a jónak, amink van, és osszuk meg egymással!

A Kislábnyom Mikulás

A cikk Felix Dodds blogján megjelent írás fordítása és adaptációja.
Képek forrása:
http://www.swifteconomics.com/2009/12/17/global-warming-rank-world-problems/  (Az oldal utoljára megtekintve: 2015. dec. 6.)
http://www.bite.ca/bitedaily/2012/09/animal-of-the-week-the-puffin/ (Az oldal utoljára megtekintve: 2015. dec. 6.),
http://www.kdl.org/branches/4/news/277 (Az oldal utoljára megtekintve: 2015. dec. 6.)
http://sciencenordic.com/windpower-oh-my-deer,
http://magyarorszag.nyaralas.sk/20091201/mikulas-varos/ (Az oldal utoljára megtekintve: 2015. dec. 6.)
 

Megosztás Megosztás