Igazságosság ökológiai korlátok közt

A klímaválság, annak ellenére, hogy most a világjárvány hatására átmenetileg csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, úgymond a "nyakunkon van". Ha nem csökkentjük gyorsan és hatékonyan kibocsátásainkat, társadalmunk, életmódunk meg fog változni. Minél korábban cselekszünk, annál nagyobb hatással lehetünk arra, hogy milyen legyen a változás.

A cselekvésre számos módszer, eszköz, technológia stb. létezik, ezek közül az egyik az úgynevezett karbon kvóták bevezetése lenne. A kvóták legfőbb előnye, hogy így a limitált erőforrásokból - jelen esetben első sorban a fosszilis erőforrásokból, és a használatuk során keletkező üvegházhatású gázkibocsátásból - egyrészt annyit osszunk szét, amennyi még nem veszélyezteti az ökoszisztéma egészségét és az emberiség létét, másrészt ezt a mennyiséget igazságosan osztjuk el.

Írd alá a petíciót, hogy senki ne maradjon energia nélkül a koronavírus-járvány miatt!

A Habitat for Humanity Magyarország és a Fényhozók Alapítvány arra kéri Magyarország kormányát, hogy a járvány idejére biztosítson egy garantált energiamennyiséget minden fogyasztónak.

Friss munkaerő biztosítja a 2018-ban elkezdett pakisztáni „Tízmilliárd fa szökőár” elnevezésű programot. A koronavírus okozta járvány miatt munkanélkülivé vált alkalmazottakat a kormányzás be tudja vonni a faültetési munkálatokba, így a projekt is halad és a hirtelen hátrányos helyzetbe került állampolgárok is jövedelemhez jutnak.

Az élelmiszerfelesleg éves mennyisége Magyarországon becslések szerint 1,8 millió tonnát tesz ki, az ebből megmenthető mennyiséget az Élelmiszerbank 80–100 000 tonnára becsüli. 

Az Élelmiszerbank Egyesület 2019-ben 11 000 tonna, több mint 550 kamionnyi élelmiszert mentett meg a kidobástól, ezek az élelmiszerek gyártó és kereskedő cégektől származnak. Olyan élelmiszerfeleslegek, amelyek már nem jutnának el a fogyasztóhoz, mégis biztonsággal fogyaszthatóak (szezonális, közeli lejáratú termékek, stb).

Élő labort hoztak létre egy használaton kívüli raktárépületben Bécsben, ahol a kisvállalkozások helyigényét  és gazdasági igényeit tanulmányozzák azzal a céllal, hogy a jövőben népszerűsíteni tudják a vegyes használatú vállalkozói tereket a főváros Nordbahnhof kerületében. A magán- és állami szektor együttműködésében megvalósuló projekt segít Bécs városának, hogy a városfejlesztésben részt vevő összes szereplő bevonásával elősegítsék a fenntartható és megfizethető vállalkozói házakat kínáló városi növekedést.

Az igazságosság és az arányosság kérdése már a klímaválság felismerésének kezdeteiben is az egyik legvitatottabb téma volt: most pedig felhevültek az indulatok ezen a téren is.

A hosszú távú repülőutak nagyobb CO2-kibocsátással járnak, mint több tucat ország átlagemberének egész éves kibocsátása – írja a The Guardian új elemzésében.

7,7 milliárd ember élelmezése nem gyerekjáték, különösen a klímaváltozás mezőgazdaságot is fenyegető árnyékában. Bár nem állunk jól – ld. pusztuló termőtalaj, fogyatkozó édesvízkészlet, egyre növekvő népesség stb. – a rendelkezésre álló élelem jelenleg is elég lenne mindenkinek. Ennek ellenére a világon 850 millió ember éhezik! 

Szerencsére több hazai civil és kormányzati kezdeményezés is működik, hogy mentse a menthetőt, hogy pazarlás helyett oda juttassa az élelmet, ahonnan a leginkább hiányzik.

Újratölthető elem? Zöldnek hangzik.. Amíg el nem látogatunk Kongóba!

A CNN fotó- és videóriportja az afrikai országban tomboló kobaltláz kellős közepébe repít minket, ahol a fegyveres konfliktusok, a korrupció és a gyerekmunka is hétköznapi jelenség. 

Az afrikai ország a világ kobalttermelésének kétharmadát adja, a fém az újratölthető lítiumion-akkumulátorok fontos alkotórésze.

2017-ben az indiai Bangalore egyik választókerületének jóléti szolgálata megkereste Som Narayant, a Carbon Masters társalapítóját és a biogáz üzem működtetőjét, hogy megkérjék, segítsen a szerves hulladékaik feldolgozásában. 

A lerakókba kerülő szerves hulladék bomlása során metán keletkezik, ami az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz. Ennek a hulladéknak a hasznosítása, és a lerakók túlterhelésének megelőzése volt tehát a cél, olyan megoldással, ami figyelembe veszi a körforgásos gazdaság alapelveit.