Címlap

Igazságosság ökológiai korlátok közt

Mi történik, ha alapjövedelmet kap egy munkanélküli? Kísérlet Finnországban és tervek Hawaii államban

Mostanában egyre több szó esik a feltétel nélküli alapjövedelemről, amit állampolgársága alapján kapna mindenki, ahogy elnevezése is sejteti: feltételek nélkül. Hogy miért jut ez eszébe kutatóknak, civileknek, cégvezetőknek és politikusoknak? Mert sokan munkanélküliek... mert manapság sokan dolgoznak közös társadalmi céljainkért ingyen édesanyaként, rokonaikat ápolva, önkéntesen... mert a nem is olyan távoli jövőben sokan elveszíthetik munkájukat a robotok elterjedésének köszönhetően... mert sokan tengődnek különböző szociális támogatásokon, amelyeket a feltétel nélküli alapjövedelem kiválthatna... mert sokakat megbélyegez és reménytelenségben tart a szegénység...

Az alapjövedelemnek természetesen ellenzői is akadnak. Vannak, akik attól tartanak például, hogy az emberek ennek következtében nem fognak és nem akarnak majd dolgozni... hogy sokan költik majd a pénzt különböző élvezeti szerekre, italra, cigire, drogokra, nem pedig élelmiszerre, rezsire stb....

Finnországban a kormány döntése alapján két éves kísérletbe fogtak 2000 fő munkanélküli bevonásával, hogy kiderítsék, mihez kezdenek az emberek, ha munkanélküli segély helyett mindenféle kötöttségektől (pl. rendszeres bejelentkezés, munkakeresés kötelező volta stb.) mentes alapjövedelmet kapnak? A kísérlet 2016-2018 között zajlik, és a résztvevők havonta 560 eurót (kb. 175 ezer Ft-ot) kapnak a bankszámlájukra. Finnországban azonban ez egyáltalán nem jelentős jövedelem: egy magánszektorban dolgozó személy átlagjövedelmének mindössze az ötödét teszi ki. Mivel az eredményekről a kísérlet lezárása után fognak csak beszámolni, a The Guardian c. angol lap kíváncsi újságírója felkeresett egy, a programban résztvevő személyt, hogy megtudja, hogyan halad a kísérlet.

Ha megkérdezzük Järvinentől, mit változtatott életén a havonta számlájára feltételek nélkül érkező pénz, műhelyébe vezet, ahol filmkészítésre alkalmas felszerelést találunk, valamint egy táblát, amin egy szoba felújításáról készült terveit láthatjuk, ami akár egy művészien kialakított Airb&b szoba is lehetne... A műhely mellett egy másik kis szoba is van, ahol Järvinen sámán dobokat készít eladásra. Mindeközben hat gyermek felneveléséről gondoskodik.

Kérdezhetnénk, hogy vajon mindebbe miért nem fogott bele, míg munkanélküli volt? Elmondása szerint megbénította a munkanélküli segéllyel járó sok adminisztratív, képzési stb. kötelezettség, a tudat, hogy nem képes boldogulni az életben, és a félelem, hogy nem-teljesítés esetén a segélyt elveszítheti. Amióta azonban a feltételek nélkül folyósított alapjövedelmet kapja, keményebben dolgozik, mint valaha és tele van ötletekkel - hiszen nem köti semmi, nem ellenőrzi senki, azt kezd a pénzzel, amit szeretne.

Hawaii állam részben az ilyen sikeres kísérletek és élettörténetekbe vetett hit kapcsán tervezi az alapjövedelem bevezetését, amelyre a Hawaii-i állami törvénykezés mindkét háza által egyöntetűen elfogadott törvényjavaslat is létezik. Ennek két fő rendelkezése van. Az első szerint minden Hawaii-on élő családnak joga van arra, hogy alapvető pénzügyi biztonságban éljen. A második rendelkezés több kormányiroda létrehozását javasolja, amelyek célja az lenne, hogy elemezzék Hawaii gazdaságának állapotát, és azt, hogy milyen módokon lehetne biztosítani, hogy minden Hawaii-i család élvezhesse az alapvető pénzügyi biztonság adta előnyöket. Ez utóbbi részeként vizsgálják majd meg, hogy milyen lehetőségei vannak a részleges vagy teljes feltétel nélküli alapjövedelem biztosításának az államban.

Chris Lee, a törvényjavaslat előterjesztője szerint: " Manapság nem szexi, ha egy politikus a jövőre is gondolva tervez, azaz nem lehet ezzel választás nyerni [...]. De ha jól csináljuk, hosszú távon mindannyian sokkal jobban járunk így."

Jól hangzik? Várjuk, hogy egyre több politikus gondolja ezt így felénk is?

Addig is... érdemes lehet mindannyiunknak eljátszani a gondolattal: vajon mit tennénk, ha nálunk is bevezetnék a feltétel nélkül mindenkinek járó alapjövedelmet? Végre lustálkodhatnánk? Szabadabban vállalnánk munkát? Talán lenne egy kis alapunk arra, hogy azt csináljuk, amit már régóta szeretnénk? Elinnánk vagy drogra költenénk? Vagy...?

 

Szerző: Vadovics Edina, GreenDependent

 

Források és további olvasnivaló:

https://www.theguardian.com/commentisfree/2017/oct/31/finland-universal-basic-income?CMP=fb_gu

https://futurism.com/hawaii-becomes-the-first-state-to-pass-a-bill-in-support-of-universal-basic-income/

Érdekes infografika az alapjövedelmről (angolul):

https://futurism.com/images/universal-basic-income-answer-automation/

Képek forrása: http://kettosmerce.blog.hu/, http://mandiner.hu/, https://ideas.ted.com/

 

Azraq az első, megújuló energiát használó menekülttábor a világon

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 2017. május 17-én helyezte üzembe az újonnan épült napelemparkot a jordániai Azraq menekülttáborban.

A napenergia farmot létrehozó projektet az IKEA Alapítvány menekülteket segítő kampánya finanszírozta. Céljuk egyrészt az volt, hogy megújuló energiából biztosítsák az áramellátást a táborban élőknek, akik ottlétük első két és fél évében csak elvétve jutottak elektromos áramhoz; másrészt a parkkal szerettek volna hozzájárulni Jordánia nemzeti energiastratégiájának megvalósításához, amely 2020-ra zöldíteni szeretné a gazdaságot.

A tábort 2014 áprilisában hozták létre egy észak-jordániai sivatagos területen, ahol forrók a nyarak, és kemények a telek. Az áram hiánya az egyik legnagyobb gondot jelentette a táborlakóknak – a főzés, mosás, tanulás, éjszakai mosdóba járás mind kihívást jelentett. A 2 megawattos napelempark megfizethető és fenntartható áramot biztosít a táborban élő 20.000 szíriai menekültnek. Minden családnak lehet hűtője, TV-je, ventilátora, világítása, és telefontöltési lehetősége.

Az Azraq-ban épült napenergia farm az első menekülttábort ellátó telep a világon. Használatával évi 1,5 millió $-t spórol az UNHCR, és a CO2 kibocsátás is évi 2370 tonnával csökken.

Fordítás és összefoglaló: Antal Orsolya, GreenDependent

 

Forrás: http://www.unhcr.org/uk/news/press/2017/5/591c079e4/azraq-worlds-first-refugee-camp-powered-renewable-energy.html

 

Ingyen napelem civilektől rászorulóknak - miközben szakembereket is képeznek

Washingtonban gyakornokok telepítenek ingyen napelemeket kis vagy közepes jövedelmű - nyugdíjas, nagycsaládos, energiaszegénységben élő stb. - háztartások otthonai tetejére. A munkát a GRID Alternatives Mid-Atlantic nonprofit szervezet felügyeli egy nagyobb, 3 éves program keretében, amelynek célja, hogy támogassa az alacsony jövedelmű háztartások napenergia hasznosítását és egyben a háztartások tagjainak képzését ezen a területen.

A program során több mint 200 lakost képeznek és készítenek fel arra, hogy a napenergia hasznosítás területén dolgozhassanak. Mindeközben csak a program első éve során 60-100 család számára szerelnek fel napelemeket.

Napenergia - egyenlően

A program része annak a törekvésnek, hogy Washington D. C. 2032-re energiaszükségletének 50%-át megújuló forrásokból fedezze. A város klíma- és energiastratégiájának megfelelően ennek 5%-át tenné ki a helyi napenergia-hasznosítás. Emellett az, hogy a fiatalok képzést is kapnak, segíti, hogy később a gyorsan növekvő napenergia-iparágban helyezkedhessenek el, amely egy friss jelentés szerint 17-szer olyan gyorsan nő, mint az Egyesült Államok gazdasága.

A napenergia hasznosításához szükséges infrastruktúra kiépítése azonban nem olcsó, és sok háztartás számára ennek kialakítása nem elérhető. Emiatt fennáll annak a veszélye, hogy a megújuló energia hasznosítása tovább növeli a különböző társadalmi csoportok közt egyébként is nagy gazdasági különbséget azzal, hogy finanszírozni tudják napelemek elhelyezését, a jobb anyagi helyzetű háztartások tudják élvezni a beruházás kapcsán elért energiamegtakarítást is, míg a nehezebb anyagi helyzetben lévőket továbbra is terheli a magas rezsiszámlák kifizetése.

A washingtoni döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy napenergiához való hozzáférés nem mindenki számára biztosított, és pontosan emiatt helyezték a hangsúlyt a rosszabb anyagi helyzetben lévő háztartásokra az 5%-os helyi napenergia-részesedés elérésében. A végső cél az, hogy 100.000 alacsony jövedelmű háztartás villanyszámláját csökkentség min. felére a napenergia hasznosításának segítségével.

Nicole Steele, a GRID Alternatives Mid-Atlantic ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az "igazságosság" és az "egyenlő hozzáférés" alapvető irányelvek kell, hogy legyenek a megújuló energia ágazatban. Ha a megújuló energia nem széles körben és egyenlően hozzáférhető, az emberek továbbra is a fosszilis erőforrásokat fogják használni, és így a közüzemi szolgáltatók sem fognak tudni változtatni.

 

Fordítás és összefoglaló: Vadovics Edina, GreenDependent

 

 

Forrás és további részletek: https://www.washingtonpost.com/local/nonprofit-installs-solar-panels-on-roofs-of-lower-income-households--free

A 2. kép forrása: https://www.globalcitizen.org/en/content/dc-solar-panels-free-low-income-job-trainin

 

 

2 az 1-ben: Városi kert és élelmiszerbank

Arizonában működik egy élelmiszerbank, ami nem csupán ételcsomagokat oszt, hanem egészséges élelmiszert is termel, sőt, kertészkedésre, gazdálkodásra is tanítja a rászorulókat.

Pima megyében, ami Arizonában található, minden hetedik ember élelmiszer-bizonytalanságban él. Részben emiatt is az élelmiszerbankok egyre nagyobb számban alapítanak kis gazdaságokat és városi kerteket, ahol arra tanítják az embereket, hogy hogyan tudják a saját élelmüket megtermelni. Általában kis gazdaságokról van szó, amelyek alapszintű "élelmiszer-tudatosság" kialakítását tűzik ki célul: a tápanyagok ismeretére, főzésre, a pénz beosztására, bevásárlásra és kertészkedésre tanítják azokat a közösségeket, amelyeket leginkább érint az élelmiszer-bizonytalanság, vagy egyszerűen nem jutnak elegendő friss terményhez.


Az arizonai Las Milpitas, azaz "kis kertek" gazdaság - amelyet a helyi közösség nevezett el így - is ez ilyen kezdeményezés. Az élelmiszerbank ételosztó központjától néhány kilométerre helyezkedik el egy latin negyed és két lakókocsipark közelében, a legközelebbi élelmiszerbolttól kb. 8-10 km-re. A 6 holdas (azaz közel 3 hektáros) gazdaság egy részén teljes és részmunkaidős alkalmazottak termelik meg azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, amelyekből később az élelmiszerbank ügyfelei számára felszolgált meleg ételeket is főzik, illet

ve eladnak azért, hogy bevételt generáljanak a gazdaság számára.

De a Las Milpitas gazdaság szívét az a kb. 60 kiskert teszi ki, amelyeket a közösség tagjai használhatnak díjmentesen. Emellett van még közös használatú kert, melegház, komposzt WC és egy vályogkemence is. A kiskertek gazdái saját maguk tervezik meg, hogy mit ültetnek a kertbe, és hazavihetnek mindent, amit megtermesztenek. A kertészkedés mellett pedig visszajárnak Las Milpitasba közös vacsorákra és jóga órákra is.


A gazdaságban a környéken található általános iskolák tanórákat is  tartanak. Az élelmiszer-tudatosság tanterv

 részeként vannak itt órák a helyes étkezésről, a növények ismeretéről, a kertészkedésről és főzésről is. Ezen kívül, mivel a környéken nincs egyetlen park sem, az emberek azért is ellátogatnak Las Milpitasba, hogy élvezzék a természetet, és egy kicsit a "zöldben" lehessenek.

A kiskert-művelők nagy része a környékről származik, többségében nők, sokan közülük viszonylag frissen érkezett bevándorló. Sokan soha nem kertészkedtek korábban.

Az élelmiszerbank-gazdaságok hasznossága azonban mindezen is túlmutat: begyűjtik és hasznosítják az extra terményt, bemutató városi kerteket és magbankokat hoznak létre, oktatási tevékenységet folytatnak olyan közösségekben, ahol ilyesmire nagyon kevés kínálat van, végül pedig megtanítják az embereket arra, hogyan virágoztassák és zöldségesítsék fel udvaraikat és teraszaikat.

Fordítás és összefoglaló: Vadovics Edina, GreenDependent

 

Forrás és további részletek: http://www.yesmagazine.org/happiness/the-food-bank-that-doesnt-jus-give-away-food-it-teaches-you-to-grow-it-20170926

 

 

 

 

 

Használt telefonok gyűjtése Afrikától Európáig

A hulladéklerakóba kerülő telefonok mérgezik a talajt, a vizeket, az embereket, és ha kidobjuk őket, kárba vész számos olyan anyag, amely újrahasznosítható lenne az új telefonok gyártásakor, és megkímélné a gyors tempóban fogyó természeti erőforrásokat.

A világ első etikus, környezetbarát és moduláris (értsd itt: könnyen javítható) telefonját kifejlesztő Fairphone nagy hangsúlyt fektet a régi készülékek gyűjtésére, és újrahasznosítására. (további részletek ld. még: Kislábnyom hírlevél 84. szám, 6. old.) Afrikában, ahol hivatalosan még nem létezik mobilleadás, a Fairphone 2013 óta gyűjt telefonokat több helyi szervezet bevonásával. A mobilokat Belgiumban bontják szét, és jelentős mennyiségű újrahasznosítható anyagot nyernek ki belőlük.

Újrahasznosítás Európában – Ha van szabad öt percünk, nézzük át a fiókokat és szekrényeket, és keressük elő a régi telefonokat. Ha úgy látjuk, hogy nem tudjuk/akarjuk már használni őket, adjuk le a hazai mobilszolgáltatók valamelyikénél vagy egy elektronikai eszközöket forgalmazó üzletben, vagy a hozzánk legközelebbi hulladékudvarban, ahol a háztartásokban keletkező veszélyes és speciális hulladék átvételét végzik. A szinte még új, de sérült telefont elküldhetjük a Fairphone újrahasznosító programjába is, ahol a tevékenységből származó bevételt társadalmi és környezetvédelmi projektek finanszírozására fordítják.

Fordítás és összefoglaló: Antal Orsolya, GreenDependent

 

Forrás: https://www.fairphone.com/en/2017/07/31/collecting-used-phones-from-africa-to-europe/

Kép forrása: http://www.newsweek.com/fairphone-2-review-414702

 

Az átlag mexikói nem igazán jut avokádóhoz

Mexikóban az egyre növekvő export miatt lassan nem jut avokádó a hazai piacra, és ami van, az is meghaladja árban az egyszeri polgár lehetőségeit. Pedig az avokádó a mexikói konyha egyik legfontosabb alapanyaga… volt.

Több tényező is közrejátszik a helyzet kialakulásában: egyrészt az idei termény nagy része elpusztult egy márciusi jégesőben, és novemberig kell várni az újabb virágzásra. Másrészt a nemzetközi piacon a „zöld aranynak” tekintett gyümölcs egyre keresettebb, az árak emelkednek, ami rengeteg bevételt jelent Mexikónak, ugyanakkor komoly fejfájást az ország lakóinak, akik nem tudják megfizetni az egynapi minimálbérnek megfelelő, 80 peso/kg árat. Ennek köszönhető, hogy az egyéni fogyasztás 9kg/évről 7,5kg-ra csökkent, és sokan már csak különleges alkalmakkor esznek avokádót.


Íme, egy újabb globalizációs probléma: egy alapvető árucikk elérhetetlenné válik a helyiek számára, mert a bolygó gazdagabb felén élők egzotikus élelmiszereket szeretnének kenni a mindennapi pirítósukra. Kellemetlen mellékhatásként ott van a szállítás óriási karbon-lábnyoma, illetve az északi féltekén dolgozó gazdák vesztesége, akiknek déli gyümölcsökke

l kell versenyeztetniük a sokkal frissebb helyi terményeiket.

Nem kérdés, hogy mi a fenntartható út: az étrendünk túlnyomó részét a helyi termények, zöldségek, gyümölcsök kell, hogy adják! És különleges alkalmakra jöhet egy kis avoká

dó...

Fordítás és összefoglaló: Antal Orsolya, GreenDependent

Forrás: https://www.treehugger.com/green-food/mexico-might-have-import-avocados-feed-locals.html

Bangladesi éltető napsugár

Grameen Shakti vidéki megújuló energiaforrással foglalkozó vállalata hozzájárult ahhoz, hogy a szegénységről elhíresült Bangladesben működjön a világon egyik legsikeresebb megújulóenergia-program. A Grameen Shakti (GS) kiefjlesztette azt a piac alapú programot, amely vidéki régióban népszerűsíti a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiákat, társadalmi célja a főként a napenergiát felhasználó rendszerek gyakoriságának növelése a háztartásokban - a nők bevonására, oktatására, és vállalkozóvá válására építve.

A szervezet először a vidéki emberek jószándékát és bizalmát nyerte el, majd kifejlesztett egy olyan fizetési csomagot, amely előnyös számukra és szem előtt tartja a méretgazdaságosságot. A GS mérnököket szociális mérnököknek is nevezik. A GS-mérnökök női technikusokat képeztek ki és foglalkoztatnak, valamint ösztöndíjprogramot is hirdettek iskolások számára.

A napenergia segítségével az eddig áram nélkül élő, petróleum lámpával világító és kerozinnal főző háztartások tiszta energiához jutnak, amiből gyakran el is tudnak adni a szomszédok vagy a közösség számára.


A napenergiát felhasználó rendszerek népszerűsítése után, most már azzal párhuzamosan, a biogáz alapú programok népszerűsítésére törekednek.

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2017. júniusi (98.) számában

 


Forrás: http://www.gshakti.org/ (Utolsó elérés: 2017.05.30.) és kisfilm a programról: https://www.youtube.com/watch?v=-2uMSqLQPuc
 

 

Megújuló energia: csökkenti a hátrányos helyzetet és a klímaváltozáshoz való hozzájárulást

Ausztráliában sok őslakos közösség él városoktól és egyéb településektől távol, és így a távvezetékek "végén", amelynek eredményeként sokszor nagyon magas áron veszik az energiát. Ez csak tovább rontja egyébként is nehéz helyzetüket, hiszen sokszor különböző szociális juttatásokból tartják fent magukat. Az így kialakult nehéz helyzet eredményeként pedig gyakran el kell hagyniuk ősi földjeiket és közösségüket.

Ennek a helyzetnek a megváltoztatására alakították meg az Őslakosok Megújuló Energia Szövetségét (First Nations Renewable Energy Alliance), amely céljául tűzte ki, hogy az őslakos közösségekben támogassa a megújuló erőforrásokra alapozott, helyi energiatermelést. Ezzel a szegénységet, és a klímaváltozáshoz való hozzájárulást is csökkenteni szeretnék. Továbbá reményeik szerint a helyben előállított, hozzáférhető és olcsóbb energia segít majd abban, hogy a közösségeknek ne kelljen ősi földjüket elhagyniuk, hanem ott alakíthassanak ki megélhetési lehetőséget.

A 2017 elején megalakult Szövetség célja, hogy közvetítő szerepet vállaljon az őslakos közösségek és a beruházásokat végző vállalatok között, lobbi tevékenységet lásson el, valamint más közösségi energia szövetségekkel együtt támogassa az őslakosok megújuló energia használatára való áttérését. Számos jó példa áll előttük, pl. Kanadából, de akár helyben is: az ausztrál őslakosok tulajdonában lévő és általuk is irányított AllGrid Energy két őslakos közösségben is lecserélte a dízelgenerátorokat napelemekre, amelynek eredményeként mindössze 2 hónap alatt 2-ről 40-re nőtt a helyi őslakos közösség létszáma, mert visszaköltöztek az emberek szülőföldjükre.

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2017. áprilisi (96.) számában.

 

Forrás: https://www.theguardian.com/sustainable-business/2017/mar/17/how-an-indigenous-renewable-energy-alliance-aims-to-cut-power

 


 

Fownhope CRAG: Karbon Kibocsátást Csökkentő Akciócsoport

A dél-nyugat Angliában található Fownhope falu Karbon Kibocsátást Csökkentő Akciócsoportja (Carbon Reduction Action Group vagy CRAG) a Fownhope CRAG. A kicsi, önkéntes, alulról jövő kezdeményezésben létrehozott akciócsoport 2007-ben alakult azzal az elsődleges céllal, hogy a csoport tagjai karbon-lábnyomukat csökkentsék.

A csoport tagjai egyöntetűen támogatják azt a célt, hogy egyéni karbon-lábnyomaikat fenntartható és méltányos szintre csökkentsék. Azzal is egyetértenek, hogy a légköri szén-dioxid mennyiségét 350 ppm részecskeszámban kellene maximálni.

Hogyan veszik figyelembe az ökológiai korlátokat?

A kezdeményezés legfőbb célja, hogy a CRAG tagjainak karbon-lábnyomát csökkentse, azaz kisebbre húzza össze. Ugyanakkor a tagok “támogatják egymást ebben a tevékenységben azzal, hogy megosztják a karbon-szegény életmóddal kapcsolatos tapasztalataikat és ismereteiket, illetve a szélesebb közösség számára tudatosságnövelő programokat és különböző akciókat szerveznek”. Ilyen akció volt például, amikor a faluban 350 fát ültettek, vagy a megújuló energiát népszerűsítették.

Mennyiben és hogyan támogatják az igazságosságot?

A CRAG tagjai ezen felül önkéntesen támogatnak Gambiában egy fatelepítő projektet, amelyben a helyiek Jathropa fák ültetésével küzdenek az elsivatagosodás ellen és a fa magjából megújuló fűtőolajat állítanak elő. A faültetési program jó példa arra, hogy a társadalmi méltányosság problémájára választ adhatnak az ehhez hasonló, önkéntes támogatáson alapuló környezettudatos projektek, amelyek további társadalmi-gazdasági előnyöket is kínálnak.

A CRAG tevékenységi köre bővült az eredeti kibocsátás-csökkentési célokhoz képest. A csoport tagjai elkezdtek részt venni kapcsolódó projektek és megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozásában, olyan témákban, mint például alternatív energia előállítása és elérhetővé tétele helyben (biomassza, napenergia), az élelmiszerek szállítási távolságának csökkentése, és egyéb, tágabb fenntarthatósági célok. Kapcsolatot létesítettek egy közép-európai klíma-klubbal (Gödöllői klíma-klub), akikkel tudást és tapasztalatot cserélnek. A média is érdeklődik a Fownhope-i CRAG iránt, amely így egyre több nyilvánosságot kap a régióban.

Angol nyelvű videó a Fownhope CRAG-ről itt található.

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2013. júniusi (52.) számában

 

 

Forrás: http://intezet.greendependent.org/documents/CONVERGE_ebook_EquityWithinLimits_initiatives_web.pdf

 

 

Az Összetartó Világ (The Converging World)

Az Összetartó Világ (The Converging World) egy Egyesült Királyságban működő jótékonysági szervezet, melynek célja a társadalmi egyenlőtlenségből eredő problémák kezelése a fejlett és fejlődő országok közösségeinek összekapcsolásával.


Hisznek abban, hogy a nagy, világméretű problémákra – ld. klímaváltozás, szegénység – van emberi léptékű megoldás, ha késlekedés nélkül és összefogással cselekszünk. Szeretnék csökkenteni az energiában és lehetőségben bővelkedő és ugyanezekben szűkölködő közösségek közti szakadékot, és olyan társadalmat teremteni, ahol mindenki egyforma lehetőségekkel bír.
A kezdeményezés egy kis angliai faluból indult. Chew Magna egy dél-angliai falu a Chew Völgyben, amelynek lakosai (1160 fő) kezdeményezték a „go zero”, azaz a nulla hulladék/nulla kibocsátás projektet. Hamar rájöttek, hogy ennek az igen nagyratörő célkitűzésnek globális következményei is vannak: nem tudják ugyanis minden környezeti és társadalmi hatásukat lokálisan, helyben semlegesíteni.
Ezért kapcsolatot építettek ki egy indiai közösséggel Dél-Indiában, Tamil Nadu államban. Itt szélkerekeket építettek (ld. kép), amelyek eredményeként keletkezett karbon kreditet Chew Magna lakói és az ott működő vállalkozások vehették meg karbon kibocsátásaik semlegesítésére. Ennek többszörösen pozitív haszna volt: egyrét Chew Magna közelebb került céljának eléréséhez, azaz ahhoz, hogy a település nulla kibocsátású legyen. Másrészt, Tamil Nadu széndioxid-kibocsátása drasztikusan csökkent, valamint az extra energia értékesítéséből befolyó pénz segítségével a helyi közösség jól-létét növelő projekteket indítottak be. Ezek eredményeként csökkent a szegénység (pl. írástudatlanság csökkentése, helyi közösségek oktatása és támogatása).

 

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2013. áprilisi (51.) számában
 

 

Forrás: 28. Kislábnyom hírlevél és a CONVERGE projekt keretében a témában íródott elektronikus esettanulmány-gyűjtemény.