Igazságosság ökológiai korlátok közt

Az energiahasználat az ember fejlődését és a környezet rombolását is eredményezi. Így felmerül annak a veszélye, hogy azok a közpolitikák, intézkedések, amelyek célja az energiahasználat csökkentése, egyben növelik a szegénységet, és fordítva: a szegénység csökkentése a környezet rombolását eredményezi. Mindkét cél - azaz a fejlődés és a környezet védelme, megőrzése - csak abban az esetben valósulhat meg, ha az energiahasználat mértéke sokkal egyenlőbbé válik országokon belül és országok között is.


Svájc 80%-át importálja az ország által felhasznált energiának, ezért nagyon nem mindegy, mennyire pazarlóak az állampolgárai. Egy átlag európai nagyjából 6000W energiát használ folyamatosan, egy átlag svájci pedig 4400W-ot. Az amerikaiaknál 9200W/fő, Kínában 2900W, Bangladesben 287W volt a fejenkénti fogyasztás 2013-ban.


Vera környezetvédelmi szakértőként dolgozik. Ezért munkájából kifolyólag is fontos számára, hogy életmódjának minél kisebb környezeti hatása, azaz ökológiai lábnyoma, és ezen belül karbon-lábnyoma legyen. Emellett azonban szereti felfedezni a világot, megismerni a tőlünk messze fekvő tájakat, embereket is. Ez tengerentúli repülőutakkal jár, amelyek nagyon nagy karbon-lábnyomot hagynak maguk után, azaz rengeteg széndioxid-kibocsátással járnak.


A New York-i Brooklyn két körzetében a köztes energiaszolgáltató kihagyásával tudnak mostantól a lakók egymás között energiával kereskedni. A kezdeményezés Brooklyn Mikrohálózat névre hallgat, és első a maga nemében. Eredményeként egy helyi, hatékonyabb, külső hatásoknak kevésbé kitett és végeredményben olcsóbb energiahálózat jön létre.


Göncruszka település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szlovák határ közelében található. Sohajda Levente református lelkész három falu - Göncruszka, Vilmány, és Hejce - református lakosságát fogja össze. A kis közösségi gyülekezet saját tagjainak önkéntes munkájára alapozva elindított egy méhészetet.


Nagyot gondoltak a bécsi városvezetők és lakosok 2007-ben. Megálmodtak egy élhető, autómentes, természetközeli városrészt, ahol minden megtalálható egy helyen: lakóhelyek, munkahelyek, vásárlási lehetőség, iskola, óvoda, szórakozási lehetőségek. A tervezéskor az életminőség és együttműködés elősegítése volt az elsődleges cél.


Afrikában, a Szahara déli széle mentén, 11 ország fogott össze, hogy zöld falat építsen a klímaváltozás egyik, a régióban nagyon fontos hatása, az elsivatagosodás megállítása érdekében. A "fal" 15 km széles és 8000 km hosszú lesz, és átszeli az egész kontinenst. Példát mutat az összefogásra és egy sokszorosan pozitív fal "építésére".


Az 1980-as évek elején született meg a Shaheed közösségi kórház álma Dalli-Rajhara-ban, India Chhattisgarh államában (ld. térkép). Olyan kórházat szerettek volna megálmodói, amelyet a helyi, nagyrészt fizikai munkát végző lakosok építenek fel, és az ő jól-létüket szolgálja. Fontos cél volt az is, hogy a kórház szinte mindenki számára elérhető áron nyújtson egészségügyi szolgáltatásokat.


Mostanában egyre több szó esik a feltétel nélküli alapjövedelemről, amit állampolgársága alapján kapna mindenki, ahogy elnevezése is sejteti: feltételek nélkül. Hogy miért jut ez eszébe kutatóknak, civileknek, cégvezetőknek és politikusoknak?


Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 2017. május 17-én helyezte üzembe az újonnan épült napelemparkot a jordániai Azraq menekülttáborban.