Háromoldalú együttműködés keretében 42 fát ültettek el Piliscsaba-Garancstetőn, ahol a helyi Érdekvédelmi Egyesület kezdeményezésére, a Daikin támogatásával 21 helyi család karbon-lábnyomát számította ki 2020 tavaszán a GreenDependent Intézet. A felmérés eredménye szerint a kutatásba bekapcsolódó családok átlagos karbon-lábnyoma körülbelül kétszerese a fenntartható szintnek. A példaértékű közösségi kezdeményezés záróprogramján került sor a faültetésre, így jelképezve a fák karbontudatos életvitelben betöltött szerepét. A Daikin és a GreenDependent jövőre is folytatni kívánja magyar lakóközösségek karbon-lábnyomának önkéntes mérését – hangzott el az idei projektet záró közös faültetésen Piliscsabán.
Az idei év tavaszán 21 család fogott össze Piliscsabán, hogy a fenntartható jövő érdekében, a GreenDependent Intézettel együttműködve kiszámítsák karbon-lábnyomukat. A számítások szerint az egyes családok eredményei között jelentős különbség mutatkozott. A legalacsonyabb szint évi 1,99 tonna CO2/fő volt, míg a legmagasabb érték meghaladta a 7,51 tonna CO2/főt. A vizsgálatba bekapcsolódó közel kéttucat család átlagos éves karbon-lábnyoma 4,27 tonna CO2/fő volt, ami körülbelül kétszerese a ma fenntartható szintnek, és még úgy is megközelíti a magyar egy főre számított, évi 5 tonna körüli átlagot, hogy két összetevő, a termékek és közszolgáltatások nem szerepelnek a számításban.[i] 
A vizsgált háztartások karbon-lábnyomának egyharmadát az energiafogyasztás tette ki, ennek mennyiségében kulcsszerepet játszik az ingatlanok gyenge energetikai állapota, valamint a nem körültekintő energiafelhasználás. A másik legmeghatározóbb tényező a közlekedés, amelyet több kategóriára bontva vizsgáltak (ld. ábra): mindennapi közlekedés, rendszeres egyéb utazás és a szabadidőhöz, nyaraláshoz köthető utazás. A harmadik legfontosabb tényező pedig az étkezés, amely a családok karbon-lábnyomának körülbelül egyötödéért felelős.
A projekt elsődleges célja az volt, hogy a résztvevő háztartások és a tágabb, piliscsabai lakóközösség tagjai is megismerjék a mindennapi életmódjukkal járó karbon-lábnyom méretet, a legfontosabb összetevőit, hogy a jövőben ennek ismeretében tudatosan csökkentsék azt, elérve a klímaválság és a további környezeti problémák megoldása miatt szükséges és fenntartható lábnyomméretet.
Ez az együttműködés azért fontos a résztvevők és a társadalom számára, mert jelenleg nincsenek részletes adatok arról, hogy a magyar lakosság karbon-lábnyoma milyen összetevőkből áll, és azok a lábnyom mekkora részét képezik. Ahhoz, hogy a lakosság tudatosan és sikeresen változtathasson életmódján, sokkal jobban meg kell ismerni a szokásokat, és ez alapján kell segíteni javaslatokkal az egyéni vállalásokat.
November 7-én a program zárásaként Garancstetőn a piliscsabai egyesület tagjai, illetve a GreenDependent és a Daikin képviselői 42 fát ültettek el, ebből több vörös tölgyet, kislevelű hársfát és galagonyát, illetve azt a 21 őshonos magyar gyümölcsfát, amit a projektben résztvevő családok kaptak a részvételért. A rendezvényen a GreenDependent képviselői szemléltették, hogy lehet hatékonyan csökkenteni életmódunkból fakadó karbon-lábnyomot, majd a résztvevő családokkal közösen elültették a fákat.
A Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesület elsődleges célja – az itt élők érdekképviseletén túl – a terület és a közösség fejlesztése. Tagjai már számos olyan kisebb-nagyobb projektet valósítottak már meg, amely életük, életterük javítására szolgál. Szemétszedési akciókat, játszótér-kialakítást hajtottak végre, és számos közösségi rendezvényt, összejövetelt is szerveztek. Az egyesület, munkájának folytatásaként, a fenntarthatóbb és zöldebb életmódra törekvés részeként, szerette volna megismerni a helyi családok karbon-lábnyomát.
A GreenDependent Intézet küldetése a fenntartható életformák, termelési módszerek és fogyasztási szokások kutatása, kialakítása és terjesztése, az egyik legfontosabb célcsoportja pedig a lakosság. Az Intézet már eddig is számos nemzetközi projektben vett részt, amelyek szinte mindegyikében a magyar lakosság egy-egy csoportját vonta be: energiamegtakarításra, életmódváltásra fókuszálva, élő laboron, részvételi konzultáción, közösségi alapú változáson keresztül. Az elmúlt években pedig egyre nagyobb teret nyert a saját rendezvényeiken túlmutató karbon-lábnyom-számítás, és az annak ellentételezéséhez kapcsolódó faültetés.
A Daikin elkötelezett híve a fenntartható fejlődésnek: egyrészt nagy hangsúlyt fektet saját károsanyag-kibocsátásának csökkentésére, másrészt az általa kínált környezettudatos épületgépészeti megoldások segítik ügyfeleiket az épületek energiafelhasználásának jelentős csökkentésében. Éppen ezért a Daikin örömmel támogat szemléletformáló programokat, amelyek környezetünk és klímánk védelme érdekében is ráirányítják a figyelmet egyéni döntéseink fontosságára.
A GreenDependent és a Daikin büszke a megvalósult együttműködésre, de elsősorban a piliscsabai közösségre és az ő munkájukra. A közösségre, amelynek tagjai nemcsak összetartóak, de előremutatóan tudatosak is, törekszenek a fenntartható életmódra, mindezzel jó példát mutatva más közösségeknek is.
Az idei projekt ugyan lezárult, de az együttműködés jövőre folytatódik, a Daikin és a GreenDependent Intézet is úgy véli, fontos folytatni a projektet, a már meglévő tapasztalatokat újabbakkal bővíteni. Éppen ezért keresik azokat a lakóközösségeket, amelyek szeretnének ebben a felmérésben együttműködni, és a karbon-lábnyomuk felmérését követően – az adatok ismeretében – egy fenntarthatóbb életformát képviselni, megmutatni a saját közösségük számára, hogyan lehet a megfelelő szintre szorítani az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását.
A projektben való részvételre 2021. január végétől lehet majd jelentkezni, a GreenDependent Intézetnél.
A sajtóközlemény innen letölthető.
További információk, sajtókapcsolat:
GreenDependent Intézet Vadovics Edina info@greendependent.org | Daikin Hungary Szalai Gabriella szalai.g@daikin.hu | Piliscsaba-Garancstető Feith Attila |
Fotók: Kiss Péter (D1 Fotóstúdió)
A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesülettel együttműködve 2020 tavaszán 21 háztartás életmódjának éves karbon-lábnyomát számította ki. A karbonlábnyom-számítás az első lépés annak tudatosításában, hogy életmód-változtatással csökkenteni lehet a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen a magyarok átlagos karbon-lábnyoma jelentősen meghaladja a fenntartható szintet. A projekt egy háromoldalú együttműködés keretében valósul meg, melynek az 
Még sosem volt ilyen szép a kert...
A kertészkedés mellett a résztvevő csapatok tagjai rendszeresen, sokan napi szinten jártak sétálni, túrázni, futni, rollerezni, biciklizni, kutyát sétáltatni és sokan edzettek is. Volt még kerti bowling, foci, trambulin stb.
Sikerült szobatisztaságra szoktatni egy 2,5 éves gyermeket. :-)
Ahogy erősödik a koronavírus járvány kapcsán félelmünk és nő bizonytalanságunk, úgy üresednek meg a boltok polcai, főleg a tartós élelmiszer polcok - mégis, a válságra valószínűleg a kertészek, hobbi-kertészek lesznek a leginkább felkészültek.
Tudjuk, hogy az intenzív állattartás nem fenntartható – a probléma ott van, hogy a nagyüzemi szója- és kukoricatermesztés sem az! És nem csak azért nem lenne jó megoldás, ha mindenki átállna növényi alapú étrendre, mert azzal növelné a talajromboló növénytermesztési gyakorlat negatív hatásait, hanem mert fenntartható állattartás nélkül elveszítjük az élelmiszertermelés egyik legfontosabb láncszemét és eszközét: a legelő, bóklászó, talajgyógyító állatokat.
Meg kéne kérdőjeleznünk az olyan növények iránti kereslet növelését, amelyek termesztése rengeteg műtrágyát, gomba- és rovarölő, illetve gyomirtó szert igényel, miközben a fenntartható, a talajt és biodiverzitást helyreállító, és ezzel szén-dioxidot megkötő állattenyésztést klímaellenesnek állítjuk be. Mindannyiunk – termelők és fogyasztók – érdeke lenne, hogy a hús- és tejipar fenntartható formáit támogassuk, azaz a hagyományos rotációs rendszert, állandó legelőkkel és a termőtalajt regeneráló legeltetéssel.
Az állatok természetes csordákban, csapatokban élnek és arra mennek, amerre kedvük tartja. Patakokban és vizes réteken dagonyáznak, kedvenc pihenőhelyeik vannak (a menedéknek épített nyitott pajtákat nem szeretik), és azt esznek, amit akarnak. A tehenek és szarvasok vadvirágot és füvet legelnek, de a bokrokat és fákat is megkóstolják. A disznók a gyökértörzseket keresgélik, és a tavakból kagylókat halásznak… Ahogy legelgetnek, bóklászgatnak és tapossák a növényzetet, többféleképpen stimulálják a növényvilágot, amellyel más fajoknak, kisebb emlősöknek és madaraknak is vonzó élőhelyet teremtenek.
Ha korábban napi szinten fogyasztottunk húst és tejterméket, próbáljuk meg ezt heti 2-3 alkalomra csökkenteni, és tejet is csak maximum napi háromszor tegyünk a kávénkba. Az is jó stratégia, ha igyekszünk az étrendünket úgy összeállítani, hogy 80% legyen benne a növényi eredetű és 20% a hús-tejtermék-tenger gyümölcsei (sokan ezt úgy csinálják, hogy egész nap vegán ételeket esznek, és vacsorára fogyasztanak egy kevés húst vagy sajtot).
4. Fontosak a magvak és diófélék: ehetjük őket pirított és aprított magvak, diófélékből készült vajak, tahini (szezámpaszta), és vegán sajtok formájában!
A család 2016 elején vágott bele a nullahulladékos hétköznapok megvalósításába, és amikor már elég jól belejöttek, igyekeztek a „ne vásárolj semmit” gyakorlatot is magukévá tenni. Tapasztalataikról Kris blogot vezet 
Eléggé az elején járnak még a küldetésnek, de már most jelentős változásokat értek el. A család heti hulladékmennyisége egy kis bevásárlószatyornyi, amihez jön még kéthetente egy doboz újrahasznosítható hulladék. Kris süti a kenyeret, és saját készítésű textilzsákokba méreti a diót, mogyorót, lencsét, fűszereket, gyógynövényeket és tésztaféléket. A sajtot és húst ételdobozban viszi haza, sőt, találtak olyan tejüzemet is, ahol újratölthető üvegekben veszik a tejet. A konyhai hulladékot papír lombzsákokban komposztálják és tervezik, hogy amikor beköszönt a melegebb idő, beszereznek egy napenergiát hasznosító hulladéklebontót is.
“Ráébredtünk, mennyire központi része volt a mindennapjainknak a fogyasztás. A lányunk egyik nap azt mondta, hogy hiányzik neki az előző életünk. Megkérdeztem, mit hiányol pontosan. Nem tudott konkrétumot mondani, de minden, amit említett, a vásárláshoz kötődött. És akkor ráébredtem, hogy elkényeztettük a gyermekeinket. Ha őszinte akarok lenni, nem csak őket, hanem magunkat is.
Így most már rendelkezésünkre állnak olyan számadatok, amelyek segíthetnek abban, hogy az életmódunkat alakító mindennapi cselekedeteink és fogyasztási szokásaink súlyával tisztába legyünk és döntéseinket felelősségünk teljes tudatában hozhassuk meg.
