Kislábnyomos tippek

Hasznos kislábnyom tippek - fontossági sorrend nélkül

Az alábbi tippek egy része már az életed része? Esetleg akad olyan, amivel régóta szemezgetsz, hogy belevágsz? Rengeteg úton-módon csökkenthetjük lábnyomunkat, válogassunk hát kedvünkre! A lényeg a fokozatosság és a kitartó haladás a kislábnyomos életmód felé vezető úton :)

Tartsunk húsmentes hétfőket. Ha egy négyszemélyes család egy héten egy hús- és sajtmentes napot tart, olyan mintha négy hétig nem használna autót.
Használjuk újra a tojásos dobozt – vigyük magunkkal a piacra! Ha túl sok összegyűlne, készíthetünk belőle palántázót, húsvéti tojástartót és virágcsokrot is.
Ne igyunk eldobható csészéből. Házibuliban vagy szülinapi zsúron is használjunk névvel ellátott piknikpoharakat
Amennyiben lehetőségünk van, dolgozzunk minél többet távmunkában.
Amit lehet, kézzel végezzünk a konyhában: habverés, diódarálás, húsdarálás stb.
Mielőtt kidobnánk valamit, gondoljuk át, valakinek nincs-e szüksége az adott dologra.
Kapcsoljuk ki a vonalas telefonon az üzenetrögzítőnket.
Ne használjunk eldobható kávékevergető pálcikát (rendezvényeinken sem).
Kerti bútornak építsünk fűszékeket :)
Télen öko módon küzdjünk a hó és jég ellen, ld. környezetbarát síkosságmentesítő oldattal, kőzúzalékkal stb.
Mossunk alacsony (30-40 °C) hőfokon.
Használjunk újratölthető elemeket.
Nyári hőségben a légkondi helyett hűtsük magunkat nedves textilzsebkendőkkel, vízpermettel, és igyunk minél többet (az izzadás segít a testhőmérsékletünket alacsonyabban tartani).
Használjunk áram nélkül működő kerti- és kéziszerszámokat.
Házi jégverem - a téli fagyok idején kiválóan alkalmazható ötlet! Töltsünk meg egy pár PET-palackot vízzel, tegyük ki őket éjszakára a küszöbre, reggel pedig tegyük be az áramtalanított hűtőbe.
Használjunk komposztálható szemeteszsákot.
Osszuk meg a tárgyainkat egymással, alapítsunk szerszámkölcsönzőt a szomszédainkkal, családtagjainkkal.
Keressük a biopamutból készült ruhákat.
Csökkentsük az autóhasználatot: tartsunk autómentes napokat, tömegközlekedjünk vagy vegyünk igénybe TeleKocsi szolgáltatást.
Használjunk felhúzhatós ébresztőórát.
Ha nincs rá szükség, szereljük le az autó tetejéről a csomagtartó dobozt, csökkentve ezzel a fogyasztást.
Vegyük keskenyebbre a margót a szövegszerkesztőben, így kevesebb papírt használunk.
Divat a vintage! Elő a nagyiék ruháival, éljük újra a 20-as és 70-es évek közti fél évszázadot!
Járjunk gyűjtögetni az erdő-mező kincseit, de tartsuk tiszteletben a természetvédelmi előírásokat.
Műveljünk saját kertet – lehetőségeinktől függően akár csak egy doboznyit is a teraszon. De létrehozhatunk közösségi kertet is.
Havonta egyszer legalább ellenőrizzük a keréknyomást – kevesebbet fog fogyaszani az autónk, ha megfelelő a nyomás.
Szánjuk el végre magunkat és próbáljuk ki, milyen biciklivel munkába járni. Ne fél-ünk az izzadságtól, vigyünk magunkkal mosdókendőt, tiszta ruhát, és öltözzünk át.
A megmaradt szappandarabokból készítsünk új szappant.
A fürdővizet használjuk mosás előtti áztatásra.
Maradék ételt ne dobjunk ki - együk meg másnap. A kukába kerülő étel jelentősen növeli a CO₂ -kibocsátásunkat! Ha nem termelünk élelmiszer-hulladékot, átlagosan 25%-kal csökkentjük az étkezéshez kapcsolható karbon-lábnyomunkat.
Ne járkáljunk koszos cipővel a lakásban – ha kevesebb a takarítanivaló, kevesebb a víz- és takarítószerhasználat is.
Ne használjunk porszívót – sepregessünk, mossuk fel a padlót, poroljuk ki a szőnyegeket.
Ne öljük meg a lakásban a pókokat – természetes szúnyog- és légyírtók!
Ha hajlamosak vagyunk otthon hosszan pepecselni az autómosással, vigyük inkább autómosóba az autót, kevesebb vízbe kerül.
Szervezzünk ruhacserét vagy sosemhasznált ajándékok cseréjét a barátainkkal. Cserélgessünk olvasnivalót a http://rukkola.hu oldalon.
Dugulásra próbáljuk ki a szódabikarbóna-ecet receptet :)
Építsünk saját naptűzhelyet, főzzünk napenergiával.
Szerezzünk be napelemes telefon- és laptoptöltőt.
Próbáljuk megelőzni a náthát, de ha mégis megfázunk, ne feledjük a gyógynövé-nyeket! Egy csomó gyógyszertől megkímélhetjük magunkat és a környezetet is.
Próbáljunk ellenállni a kísértésnek és ne akarjuk az összes legfrissebb kütyüt beszerezni.
Kevesebb félkész és ipari élelmiszer = több valódi étel.
Ha az edényeink alja kezd elfeketedni a használattól, csökken a főzés hatékonysága – a hő egy részét elnyeli a lábos aljára rakódott koszréteg. Tartsuk tisztán az edényeinket!
Kertes házban komposztáljunk - akár 30%-kal is csökkenthetjük háztartási hulladékunk mennyiségét. Építsünk komposztáló kast! Ha nincs kertünk, konyhai gilisztás komposztálót használhatunk a konyhánkban is!
Hasznosítsuk a kávézaccot! Ha sok répát és retket szeretnénk, keverjük össze a magokat száraz zaccal és ezzel a keverékkel veteményezzünk. Nagyobb termésre számíthatunk!
Gyűjtsük az esővizet! Naponta fejenként legalább 70 liter ivóvizet használunk el olyan célokra, amelyekre teljesen felesleges a drága pénzen kitermelt és hozzánk eljuttatott ivóvizet pazarolni: WC-öblítésre, mosásra, locsolásra, takarításra és autómosásra.
Hozzunk létre mini közkönyvtárat!
Használjuk a tisztító- és kozmetikai szereket takarékosabban: a megszokott mennyiségnél valószínűleg kevesebb sampon, mosogatószer, mosószer, szappan és fogkrém is elég lesz. Mindezeket ráadásul házilag is elkészíthetjük!
Ne hagyjuk a terményt kárba veszni – főzzünk be, aszaljunk, építsünk zöldségtároló vermet (ld. Kislábnyom hírlevél 43. száma) vagy alkossunk a Dunakeszi Gyümölcskörhöz hasonló gyümölcsmentő közösséget.
Alkalmazzunk biológiai növényvédelmet a kertünkben (ötletek a Kislábnyom hírlevél 42. számában)
Ültessük el másokban is a kislábnyomos életmód gondolatát!

A tippeket a Kislábnyom hírlevél korábbi számaiból, illetve az alábbi oldalakról válogattuk:
http://suite101.com/article/start-a-green-life-now-a217661 (Letöltés ideje 2013. március)
http://greenlivingideas.com/2011/07/28/green-cooling-during-a-heat-wave/
http://www.365lessthings.com/eco-tips/

A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 50. száma.

Digitális méregtelenítés – szabaduljunk meg a képernyőktől a koronavírus idejében is...

„Ahogy a napjainkat töltjük, úgy telik az életünk is.”

(Annie Dillard)

A kijárási korlátozás miatt a szokottnál is több időt töltünk mindannyian, kicsik és nagyok – munkával, tanulással, hírolvasással, kapcsolattartással, játékkal, filmnézéssel –, az otthoni képernyőkön. A digitális függőségben sokan már többet nézelődnek a neten, mint amennyit alszanak, esetleg több időt szánnak a telefonjaikra, mint a párjukra, családjukra. Egy brit piackutatás szerint az átlag okostelefon-használó 221-szer néz rá a telefonjára naponta… Nem csak az áramfogyasztásunk nő az állandó monitorbámulással, hanem a stressz-szintünk, és a mozgásszegény életmódból eredő egészségügyi kockázatok is.

1. Szánjuk rá magunkat egy digitális méregtelenítésre.

Jelöljünk ki egy teljes napot, amikor semmire és semmilyen eszközzel nem használjuk az internetet: nincs emailezés, nincs Netflix vagy Instagram. Helyette ott van a család, a könyvek, magazinok, testmozgás, kipróbálandó receptek, társasjátékok, hobbik.

2. Kapcsoljuk ki a wi-fi funkciót a fényképezőgépen, és használjuk úgy a gépet, mintha 1995 lenne.

Legyen a kamera tényleg csak kamera, jelzőhangok nélkül. Merüljünk el a lefotózni kívánt témában, és élvezzük, hogy nem kell a fényképezőgép jelzéseit lesni. Ne megosztásra örökítsük meg a pillanatokat – őrizzük meg őket magunknak.

3. Ne a hálószobában tartsuk az okostelefont.

A legtöbben a telefonjuk mellett alszanak, mert ébresztőórának is azt használják. Vegyünk inkább egy olcsó ébresztőt, és egy másik helyiségben tegyük töltőre a telefont. Felkeléskor, és a nap végén is adjunk magunknak minimum egy képernyőmentes órát. A reggel és az este szent és sérthetetlen - az egész napunk függ attól, hogy hogyan ébredtünk, és milyen volt az éjszakai pihenésünk. Használjuk bölcsen az időt.

4. Kíméljük magunkat az értesítésektől.

Az okostelefonok állandó jelleggel pittyegnek, villognak, rezegnek – és az őrületbe kergetik a használóikat. Kapcsoljuk ki az értesítőfunkciókat. Igen: minden egyes értesítést.

Vegyük vissza az irányítást az életünk felett.

5. Gondoljuk át, mi az, ami tényleg fontos?

Mi az, ami a világon a leginkább motivál és mozgat bennünket? Elég nagy az esélye, hogy nem a világháló. Vegyük sorra ezeket a dolgokat, írjuk le őket, és ezekre koncentráljunk.

Forrás: http://www.treehugger.com

Képek forrása: http://www.wisebread.com/, http://www.itstimetologoff.com/, http://www.itstimetologoff.com/, http://slowblog.blog.hu/

Hogyan csökkenthetjük karbon-lábnyomunkat?

Számtalan lehetőségünk nyílik arra, hogy csökkentsük a karbon-lábnyomunkat! Válogassunk kedvünkre az alábbi lehetőségek közül, gondoljuk át, a mi saját életünkben mely területeken nagy a lábnyomunk, és haladjunk lépésről lépésre! Íme egy 15-ös lista a The Guardian újságírójától.1. A rendszeresen repülővel járók karbon-lábnyomában természetesen a légiközlekedésé a legnagyobb szelet. Egy sima Budapest-Brüsszel oda-vissza út egy átlagos magyar ember éves kibocsátásának a tizedét teszi ki. A legkönnyebben tehát azzal tudjuk csökkenteni a lábnyomunkat, ha repülés helyett vonatozunk, vagy ha próbálunk kevesebbet repülni.

2. A második legfontosabb kibocsátás-csökkentő életmódváltás, ha kevesebb húst eszünk, különös tekintettel a marha- és birkahúsra. A tehenek és juhok életük során nagy mennyiségű metánt bocsátanak ki, amely egy igen erős üvegházhatású gáz. A vegán étrend 20%-kal is csökkentheti karbon-lábnyomunkat.

3. Az előbbiek után fontossági sorrendben lakóhelyünk fűtése következik. A gyengén szigetelt otthonok fűtéséhez rengeteg energia kell. Ha már szigeteltük a padlást és a falakat, próbáljuk meg a huzatot is megszüntetni a házban/lakásban.

4. Az idős villany- és gázbojlerek sokat fogyasztanak. Ha a bojlerünk több, mint 15 éves, érdemes elgondolkodni a cseréjén, akkor is, ha amúgy problémamentesen működik. Az új bojler fogyasztása akár harmadával is kevesebb lehet, és visszahozza az árát.

5. Számít az is, hogy mennyit vezetünk. Ha 24ezer km helyett csak 16ezret autózunk, több, mint egy tonna CO₂-kal lesz kevesebb a kibocsátásunk, azaz az átlagember karbon-lábnyomából 15% is lefaragható az autókázás csökkentésével.

Jó ötlet lehet még, ha az autónk kiöregedését követően nem veszünk új kocsit, hanem például elektromos autót bérlünk. Ha sokat megyünk vele, egyrészt sok üzemanyagpénzt megspórolhatunk, másrészt az elektromos járművek annyival hatékonyabbak hagyományos társaiknál, hogy a kibocsátásunk mindenképpen csökkenni fog.

6. Ugyanakkor ne feledjük, hogy az elektromos autó gyártása több kibocsátással járhat, mint amennyit az autó teljes életútja során produkál. Azaz a legjobb autós megoldás mégiscsak az, ha nem veszünk új elektromos járgányt, hanem a meglévő idősebb autónkat próbáljuk rendesen karban tartani, és üzemanyag-takarékosan használni (vagy egyre kevesebbet használni - a Szerk.). Ugyanez vonatkozik több más használati tárgyunkra is: a számítógép vagy a telefon gyártásához sokkal több energia kell, mint amennyit a készülék életútja végéig elhasznál.

7. Az elmúlt pár évben a LED égők olcsóbbak és hatékonyabbak lettek. Megéri tehát – anyagilag és környezetileg is - az otthonainkban még fellelhető halogén izzókat LED-re cserélni. Élettartamuk minimum 10 év!

8. Alaposan körülnézve válasszunk (vagy ne válasszunk) háztartási berendezéseket: egy ruhaszárító például jobban megemelheti áramszámlánkat, mint gondolnánk. Az sem mindig biztos, hogy mindig a legalacsonyabb fogyasztású termék a legjobb: ha ez nagy hatékonyság-csökkenéssel jár, és emiatt többet kell használnunk, a végeredmény nem feltétlen lesz alacsonyabb. Számoljunk hát, mielőtt választunk!

9. Fogyasszunk, vásároljunk kevesebbet, ezzel is csökken a kibocsátásunk. Gondoljunk bele: egy gyapjú öltöny előállításának karbon-lábnyoma megegyezhet a havi áramfogyasztásunk lábnyomával! Egy sima póló legyártásához köthető kibocsátás 2-3 napnyi átlagos energiafogyasztásunk kibocsátásával egyenlő. Azaz ha kevesebbet, és hosszabb életű, jobb minőségű dolgokat veszünk, csökken a karbon-lábnyomunk (és egyéb erőforrás-fogyasztásunk, pl. víz, nyersanyag, is - a Szerk.).

10. A különböző áruk és szolgáltatások karbon-lábnyoma gyakran teljesen más, mint gondolnánk. Mike Berners-Lee How Bad Are Bananas? (ld. bővebben a Kislábnyom hírlevél 24. számának Olvasnivaló rovatában) című könyvéből megismerhetjük rengeteg tevékenység és előállított termék karbon-lábnyomát, és vásárláskor az adatok ismeretében dönthetünk, mi kerüljön a kosarunkba.

Egy példa: hasonlítsuk össze a banán és az alma karbon-lábnyomát!
Meglepő lehet, de egy banán karbon-lábnyoma szinte kicsi ahhoz képest, hogy milyen messziről érkezik hozzánk. A banánok érleléséhez ugyanis – sok más zöldséggel és gyümölccsel ellentétben - nem szükséges üvegház, és bár gyakran messziről hozzák, hajóval szállítják a gyümölcsöt, amit ráadásul általában nem szükséges darabonként csomagolni. Egy darab banán lábnyoma 80 g CO₂e, egy kg banáné pedig: 480 g. Természetesen, azért vannak a banánnal is „gondok”… A közel 300 fajtából szinte mindenhol egyetlen egyet termesztenek, és gyakran intenzív körülmények között, a munkásokat kizsákmányolva. Ha eszünk banánt, keressünk méltányos kereskedelemből származót!

Összehasonlításképp íme egy darab alma karbon-lábnyoma:
-    alma saját kertből:                                               0 g CO₂e
-    helyben termett alma szezonban:                      10 g CO₂e
-    átlagos alma:                                                     80 g CO₂e
-    messziről szállított, hűtőházban tárolt alma:    150 g CO₂e

11. Fektessünk saját megújuló energiába! Napelemeket még úgyis megéri tetetni a háztetőre, hogy a legtöbb országban már/még nincs állami támogatás a beruházásra. Másik lehetőség, hogy csatlakozunk helyi vagy országos közösségi energiás kezdeményezésekhez, energiamegtakarítási versenyekhez (ld. EnergiaKözösségek), vagy másokkal összefogva mi magunk kezdeményezünk közösségi energiás fejlesztést, tudatformáló projektet a témában!

12 Olyan cégektől vásároljunk, akik üzletpolitikájukkal a megújuló energiaforrásokat, és alacsony kibocsátást támogatják. Ha aggódunk a klímaváltozás miatt, kutassuk fel a komoly kibocsátás-csökkenés mellett elkötelezett vállalatokat, és vásároljuk az ő termékeiket.

13. Az elmúlt években megnőtt azoknak a befektetőknek a száma, akik a jövőben nem kívánják támogatni a fosszilis energiaipart, kivonják pénzüket erről a területről, és üzleti, illetve környezetvédelmi megfontolásból inkább megújuló projektekbe fektetnek. Támogassuk az ezirányú változást, akár csak azzal is, hogy beszélünk róla! Vagy nézzünk utána, megtakarított pénzünket, nyugdíjalapunkat mibe fekteti a bank vagy biztosító!

14. A legutóbbi nagy brit kormányzati felmérés szerint az emberek 82%-a támogatta a napenergia használatát, és csak 4% volt ellene. A szárazföldi szélerőművek valamivel kevesebb, de ugyancsak jelentős támogatottságot élveznek – és nem mellesleg a szélenergia hasznosítása a Drawdown projekt top10-es listájában is előkelő helyett kapott, ld. a Vezércikket! Tudatosítsuk választott képviselőinkben, hogy a fosszilis energia politikailag kevésbé népszerű, az alternatív energiák támogatottsága viszont egyre nő a választók körében.

15. Szerződjünk olyan gáz- és áramszolgáltatóval, aki megújuló energiát is értékesít. Számos országban most kezdik bevezetni a piacra a biomasszából származó gázokat, és a „tiszta áram” is egyre több helyen elérhető.

Forrás: https://www.theguardian.com/environment/2017/jan/19/how-to-reduce-carbon-footprint?

(Fordítás és magyar helyzetre adaptálás: GreenDependent)

Kert mindenhol

Kicsi a kertünk? Túl sok a burkolt felület? Bárhol teremthetünk mini kertet, vagy kiegészíthetjük a meglévő területet az alábbi – városi környezetben is egyre népszerűbb – megoldásokkal. Ha kíváncsiak vagyunk, mi fán terem a hordozható kert, mi is az az ablakfarm vagy a tótágas kert, olvassunk tovább :)

A bőröndszerű ládákban pompázó hordozható kerteket (UrbanBuds) egy olasz tervező, Gionata Gatto álmodta meg. Ha jól csináljuk, egy dobozban több mint harmincféle növény is nőhet és teremhet, a doboz minden oldalát birtokba vehetik a zöldségeink! A bőröndkertet szabadon tologathatjuk, pl. télen be a lakásba, nyáron ki a teraszra, esőre, eső elől stb.

A függőleges, talaj nélküli, tápoldatot igénylő ablakfarmon (window-farm) a növények oszlopokban, egymás alá felfüggesztve nőnek, minden növénynek saját „fészke” van és felülről, csepegtetős rendszerben kapja a vizet, tápanyagokat. Újrahasznosításnak sem utolsó, ha az ablakkertet PET palackokból építjük meg! A nagyobb világos ablakok teljes felületét kihasználva jelentős mennyiségű zöldséget tudunk termeszteni meglehetősen alacsony energiaráfordítással.
Forrás: http://www.windowfarms.org/ Letöltés ideje: 2010. június

Leselejtezett bevásárlókocsikból is csinálhatunk mozgatható kertet. A képen épp babok futnak a bambusz rudakra, de fű-szernövényekkel, paradicsommal és paprikával is beültethetjük a kocsikat.

Azt eddig is tudtuk, hogy sok plusz teret nyerünk, ha a növényeinket fellógatjuk – vízből is kevesebb kell azonban, ha a növények fejjel lefelé nőnek! Az ötlet elég meredek, a tótágas kertek (upside-down gardening) mégis egyre szaporodnak Európában és az Egyesült Államokban. A palántát egy alul lukas, komposzt és föld keverékével megtöltött tárolóedénybe (pl. egyszerű vödörbe) ültetjük. A paradicsom, uborka és paprika állítólag nagyon jól érzi magát így!
A módszernek számos előnye van: helytakarékos, nem kell a kártevőkkel és fertőzésekkel küzdeni, nincs gyomlálás, a gravitációnak köszönhetően a víz és tápanyagok közvetlen a gyökérhez jutnak, és a nap is jobban éri az érlelendő gyümölcsöt.

Másokat is meg akarunk lepni haszonnövényekkel, virágokkal? Dobjunk magbombát az üresen álló, elhanyagolt telkekre, körforgalmakra vagy a szomszéd parlagon hagyott kertjébe! :) A Magszabadság Mozgalom a gerilla-kertészet egyik módszereként fogható fel: a többek között a földek közösségi használatbavételét szorgalmazó angol aktivisták olyan tápanyagban gazdag, magokkal telerakott kemény pingponglabdányi földgolyókat csinálnak, amelyek könnyen „terjeszthetők”, azaz feltűnés nélkül dobhatók bárhová és az első esőig biztonságban rejtegetik, majd eső után táplálják a belőlük sarjadó életet. A bombákat rendelni és saját kezűleg készíteni is viszonylag egyszerű.

A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 1. száma.

Éljünk a kamránkból: a 10 legjobb recept a pizzától a chilis babig

Ha a koronavírus miatt otthonról dolgozunk, a gyerekekkel próbálunk nem kimozdulni, és/vagy egy esetleges karantén miatt nem hagyhatjuk el a lakást, muszáj lesz abból főzni, amink van (hűtő, mélyhűtő, kamra, kert, erdő-mező). A kamra, konyhaszekrény és mélyhűtő ilyenkor a legnagyobb támaszunk, érdemes átnéznünk, hogy mit is tettünk a tavalyi év vagy az elmúlt hónapok során oda.

Mielőtt bevásárolunk tehát, érdemes felmérni, hogy mi van otthon, mit rejteget kamránk, pincénk, mélyhűtőnk és szekrényeink!

Nézzünk egy pár remek - a húsvéti- és a karbon-böjt, kiloWatt-böjt, öko-böjtök kedvéért vegetáriánus - receptet, amit a bespájzolt dolgokból könnyen elkészíthetünk!

Piláf, azaz rizses zöldség

Főtt rizst gyorsan összekeverünk a következőkkel: finomra vágott zöldség (friss vagy konzerv), feldarabolt maradék zöldségek, és meglocsoljuk olajjal. Ízesítéshez használhatjuk a kedvenc szószunkat (szójaszósz, halszósz, ketchup), fűszereket (kömény, koriander), kapribogyót, jalapeno paprikát, szárított gyümölcsöt vagy gyógynövényeket (petrezselyem, kakukkfű, rozmaring) és egy nagyon kevés vizet, majd az egészet lefedjük, és 10 percig főzzük. A végén megszórjuk magokkal (ld. szezám), friss fűszernövényekkel vagy dióval.

„Kamu pizza”, vagyis élesztő nélkül készülő flatbread (liszt, só, víz, olaj)

Görög vegán verzió: 230g lisztet egy tálban keverjünk el 125ml vízzel, egy evőkanállal olajjal, sóval és tetszés szerinti magokkal (pl. feketekömény mag). Gyúrjuk össze, válasszuk két részre, és az egyik felét nyújtsuk ki akkorára, amekkora sütésálló serpenyőnk van (ha nincs, akkor először serpenyő, aztán sütőrácson sütés). A sütőt melegítsük elő 220 fokra, és közben magas lángon melegítsük a serpenyőnket is. Ha már forró, locsoljuk meg kevés olajjal és óvatosan helyezzük a serpenyőbe a már kinyújtott tésztánkat. Süssük mindkét oldalán kb. 5 percig, aztán pakoljuk meg bármivel, ami a tetejére kívánkozik: pesztó, paradicsomszósz, olajbogyó, kapribogyó, konzerv paprika vagy padlizsán; reszelt sajt, és aki igényli, tartósított húst is tehet rá. Tegyük be a sütőbe és süssük még 5-10 percig.

Chilis bab négy személyre

Öntsük le a levet két konzervbabról (egy 400-g-os konzervnek 130g szárazbab felel meg, azt is használhatunk természetesen – ebben az esetben öntsük fel a babot vízzel, forraljuk 10 percig, majd főzzük lassú tűzön, amíg meg nem puhul.) Vágjunk apróra, és egy serpenyőben pirítsunk meg egy fej hagymát, keverjük köménnyel és paprikával (csípős szószok és friss chilipaprika is szóba jöhet). Adjunk hozzá egy konzerv darabolt paradicsomot, leveskockát és egy kevés vörösbort. Most jöhet a bab és némi étcsokoládé, keverjük el az egészet. Tálaljuk rizzsel vagy burritoval, és bármivel, ami még passzol: csípős szószok, jalapeno paprika, tejföl, joghurt, friss zöld levelek, reszelt sajt …

Kókusztejes kenyérpuding (vagyis kb. máglyarakás)

Bármilyen kenyérből készíthetjük. Egy kivajazott sütőedénybe rendezzünk el egy nagy adag (kb. 6 kiflinek megfelelő) darabokra tépkedett kenyeret, és szórjuk meg szárított gyümölccsel (kandírozott gyömbér, mazsola, datolya stb.) és dióval. Keverjünk el egy doboz kókusztejet (vagy más növényi tejet), három tojást (vegánoknak 3 evőkanál lenmag vag chia mag 9 evőkanál vízzel keverve), tetszés szerinti mennyiségű cukrot (vagy mézet, juharszirupot, lekvárt), édes ízű fűszereket (kardamom, szegfűszeg, fahéj), vaníliát és egy csipet sót, majd az egészet öntsük a kenyérre. Süssük 170 fokon 45 percig.

Sütőtökpörkölt

Készíthetjük sütőtökből és édesburgonyából is. Süssünk meg egy serpenyőben 800g feldarabolt, olajjal meglocsolt tököt, amíg aranybarna nem lesz. Vegyük ki a serpenyőből a tököt - a helyére feldarabolt hagyma kerül, ezt is pirítsuk barnára. Adjunk hozzá egy doboz darabolt paradicsomot, némi paradicsomszószt, egy konzervdoboznyi vizet és fűszerezzük tetszés szerint (oregánó, kakukkfű, petrezselyem, rozmaring, édeskömény, kömény, koriander), sót és borsot ne feledjük! Tegyük vissza a tököt a paradicsomos szószba és lassú tűzön főzzük, amíg meg nem puhul – azaz kb. 25 percig. Tálalhatjuk kenyérrel, tésztával, rizzsel, adhatunk hozzá csípős szószt, chilipelyhet, friss fűszereket, zöld leveleket, citromlevet.

(Hamburger)pogácsák

Kell hozzá egy alap (főtt krumpli vagy édeskrumpli, répapüré, bab, tofu), egy kis „tömeg” (főtt gabona, egyéb zöldségek, darabolt magvak, kenyérmorzsa) és ízesítés (fűszerek, sajt, gyógynövények, hagyma, fokhagyma, citromhéj, magok). A hozzávalókat összekeverjük, fontos hogy szépen összeálljon, majd golyókat formázunk, lelapítjuk őket, és az így kapott korongokat egy órára hűtőbe tesszük. Egy serpenyőben forró olajban mindkét oldalukon 3-4 percig sütjük őket, majd akár hamburgerben, akár körettel fogyasztjuk.

Csicseriborsó leves kenyérrel

Főzzünk meg egy adag száraz csicseriborsót fahéjjal és szárított chilipaprikával vagy használjunk konzerv csicserit, és adjuk hozzá az említett fűszereket, plusz a többit: fokhagymát, kömény és koriander magot, paradicsomszószt, harissa pasztát (vagy más chiliszószt), kevés olivaolajat, sót, borsot és vizet. Forraljuk fel, majd lassú tűzön főzzük a levest, amíg a csicseriborsó meg nem puhul – ha kell, pótoljuk a vizet. Tálalás előtt adjunk hozzá friss citromlevet. Kínáljunk hozzá buggyantott tojást, mártogatni való kenyeret, harissát és olivaolajat.

Bolognai spagetti lencsével

Bolognait hús nélkül is ehetünk! Adjunk egy adag főtt lencsét a paradicsomszószhoz (amit előzőleg hagymával, fokhagymával, zellerszárral, és répa hozzáadásával készítettünk, de bármilyen egyéb zöldséget is belefőzhetünk), és tálaljuk reszelt parmezánnal, pirított kenyérmorzsával és/vagy friss fűszernövényekkel.

Az ételek húsos verzióját készíthetjük konzervhallal vagy tartósított húsokkal (pl. zsírban eltett vagy érlelt, szárított, sózott, füstölt hússal).

Éled a természet! Ne feledjük, hogy tavasszal már elkezdhetjük gyűjteni, és akár a fenti ételeket is gazdagítani az erdőn-mezőn termő növényekkel és gombákkal! Ötletek és receptek az alábbi linkeken:

Kora tavaszi ehető vadon termő növények: https://www.nekedmihasznal.hu/tavaszi-eheto-vadon-termo-noeveny

Tavasszal is gombászunk: http://www.mindmegette.hu/tavasszal-is-gombaszunk-46423/

Csemegézzünk az áprilisi erdő-mező ehető zöldjeiből! http://nol.hu/mozaik/csemegezzen_az_aprilisi_erdo-mezo_eheto_zoldjeibol_-1382057

Tavaszi zöldek erdőből, mezőről: https://tankonyha.blog.hu/2012/03/31/tavaszi_zoldek_erdobol_mezorol

Nulla hulladék a konyhában: tippek (és receptek) híres brit séfektől: http://kislabnyom.hu/hir/nulla-hulladek-konyhaban-tippek-es-receptek-hires-brit-sefektol

Fordítás és összefoglaló: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2020. márciusi (118.) számában

Forrás: https://www.theguardian.com/food/2020/mar/12/larder-living-10-best-store-cupboard-recipes

Képek forrása:

https://www.cookincanuck.com, https://sobors.hu, https://www.goya.com, https://www.cookinglight.com, https://www.merchant-gourmet.com/

Méltányos, társadalomtudatos életmód

A méltányos kereskedelem, azaz fair trade alapelvei ötvözik az emberek társadalmi-gazdasági helyzetének javítását a környezeti és kulturális gondoskodással. Olyan alapelvek ezek, amelyekre – az egyéni cselekvés szintjén - a saját életünket is építhetjük. Az alábbi cikkben hasznos tippeket osztunk meg a méltányos életmód kialakításához és követéséhez.

10 apró ötlet a méltányosságot követő életmód kialakításához (Jeff Bratz írása nyomán)

1. Együnk szezonális és helyi termékeket
Az idénygyümölcs és zöldség több szempontból is környezet- és egészségkímélő. Mindent megtudhatunk a szezonális étkezésről és a helyi élelmiszerek fogyasztásának fontosságáról pl. a Kislábnyom hírlevél 10. számának Olvasnivaló rovatából.

2. Ne autózzunk
A benzin minden, csak nem méltányos kereskedelemből származó termék, különösen napjainkban. Próbáljuk megoldani az életünket autó nélkül, de ha nem megy, legalább utazzunk tele kocsival.

3. Önkénteskedjünk a lakóhelyünkön
Nem kell külföldre mennünk ahhoz, hogy segíteni tudjunk másokon. A saját környezetünkben, szomszédságunkban, településünkön is van bőven tennivaló, akár a környezetvédelem, akár a társadalmi problémák terén.

4. Ültessünk fokhagymát
Hogy miért? Nem csak azért, mert egészséges és finom, hanem azért is, mert a fokhagyma szedése az egyik legmegerőltetőbb fizikai munka a mezőgazdaságban dolgozók számára.

5. Szedd magad – a saját kertedben!
Aki kertes házban él, ne (csak) füvesítse és dísznövényekkel telepítse be a kertjét - hanem termeljen élelmiszert és a díszcserjék helyett ültessen fogyasztható gyümölcsű/termésű bokrokat és fákat. Egy kiskert nem csak egészséges élelmiszert biztosít, de a napi rendszeres mozgáshoz is hozzásegíti a gazdáját. És mi lehet még a kertészkedésnél is nagyobb élvezet? Természetesen a termények szüretelése és elfogyasztása, az egész család aktív részvételével! :)

6. Tartósítsunk!
A szedett terményekből tegyünk el télire. A befőzést is csinálhatjuk a gyerekekkel együtt, akik sokat tanulnak a látottakból, plusz így garantáltan jut a téli hónapokra is a saját magunk termelte, vegyszermentes gyümölcsökből és zöldségekből.

7. Kutassunk fel fair trade termékeket és beszerzési helyeket
Tippeket találunk többek között ITT.

8. Szervezzünk fair trade ünnepeket
Idén csokiból készült terméket keresünk pl. húsvétra, igyezzünk olyat választani, amin ott díszeleg a fair trade logó. Hazai csokibeszerzési forrásokról olvashatunk például itt. Érdemes szétnézni a kézműves csokiboltokban és bioboltokban is, szinte mindegyikben találunk fair trade kakaóból készült termékeket, csokitojást!

9. Olvassunk a témában
Tájékozódjunk és olvasgassunk akár online letölthető kiadványokat is a méltányos kereskedelemről, ld. a Védegylet FAIR TRADE kiadványát.

10. Nézzünk filmet a témában
Ha nem érünk rá/nincs kedvünk olvasgatni, és inkább a filmeket kedveljük, megnézhetjük a Globál menü című filmet, mely átfogó körképet ad hazánk élelmiszertermeléséről, a problémákról és lehetséges megoldásokról.

Forrás: https://globein.com/b/10-tips-fair-trade-living

Haladóknak

Ha valaki ennél is elszántabb és a fentieknél komolyabban veszi a témát, számos Internetes honlapon nézelődhet tanácsért és ötletekért. Az alábbiakban ezekből “csemegéztünk”.

Felelős élelmiszerfogyasztás

Fair trade: termelők, termékek. világpiac – a cikkből a fair trade termelés és piac méretéről kapunk pontosabb képet, illetve megtudhatjuk, mit tehetünk mi a fair trade kereskedelem fennmaradásáért.
A méltányos gazdaság pozitív hatásairól például itt olvashatunk
Méltányos gyümölcsöt! – Csatlakozzunk a mezőgazdasági termelők kizsákmányolása ellen harcoló nemzetközi petícióhoz!
A Kislábnyom hírlevél 47. számának vezércikkében többek között a hűtőszekrényünk és a globális élelmiszerlánc közti kapcsolatról, a 48. szám életmód rovatában a klímabarát, etikus élelmiszerfogyasztás alapelveiről olvashatunk.

Etikus ruhatár

A Kislábnyom hírlevél 70. számában, már írtunk tippeket a ruhatár zöldítésére (ld. Kislábnyom tippek - 13 ötlet ruhatárunk zöldítésére), és etikusabbá tételére. Kiegészítésként álljon itt további négy hasznos etikus ötlet:

Csak akkor vegyünk meg egy adott ruhadarabot, ha el tudjuk képzelni, hogy legalább 30 alkalommal viselni fogjuk. Ne úgy kezeljük a ruháinkat, mint egy eldobható joghurtosdobozt. A „gyors divat” egyre több áldozatot szed és erőforrást emészt fel világszerte.
Vásároljunk több szezonban is hordható, egymással kombinálható ruhákat. A hagyományos tavaszi/nyári/őszi/téli nemzetközi divathetek csak a show-ról szólnak, lassítsunk a divatvilág pörgésén! (ld. még: Kislábnyom hírlevél 60. száma – Érdekes honlapok, néznivalók, termékek rovat/Többfunkciós ruhadarabok)
Méregtelenítsük a ruhatárunkat - A ruhaipar a világ második legszennyezőbb iparága közvetlenül az olaj után. Az azo- vagyis kátrányfestékek még mindig a leggyakrabban használt szintetikus festékek, pedig nagyrészük mérgező. A Greenpeace detox programjában eddig a világmárkák 10%-a kötelezte el magát a mérgező anyagok mellőzése mellett.
Csatlakozzunk a divat forradalmához - Legyünk mi a változás, amit látni szeretnénk a ruhásszekrényben! A cselekvésre buzdító Fashionrevolution.org nemzetközi csapata minden év április 24-én megszervezi az ipar környezeti-társadalmi reformját célzó Divatforradalom Napját.

Forrás: http://www.theguardian.com/fashion/2015/may/17/five-ways-to-build-an-ethical-wardrobe?CMP=share_btn_fb

Hogyan neveljünk szociálisan érzékeny gyermeket

Gyermekünk gondoskodó, másokkal törődő oldalát nem is olyan nehéz előcsalogatni, mint azt elsőre gondolnánk. Kicsi utánagondolással könnyen kitalálhatjuk, hogy hogyan tudunk mások iránti érzékenységet fejlesztő pillanatokat csempészni a gyerekek életébe.

Mindennapi tevékenységek, amelyekkel növelhetjük gyermekünk társadalmi érzékenységét és empátiáját:

Válogassunk együtt, és adományozzunk kinőtt, jó minőségű ruhát jótékonysági szervezeteknek.
Újrahasznosítás otthon – az egyik legkönnyebben kivitelezhető környezetkímélő tevékenység.
Főzzünk rokonoknak, ismerősöknek, akikről tudjuk, hogy segítségre szorulnak (betegek stb.).
Napi egy bók – Tanítsuk meg gyermekünkek, mekkora ereje van a pozitív szavaknak — kedveskedjünk a családtagoknak vagy akár az utcán szembejövő idegeneknek is.
Osszuk meg a pozitív híreket – Mert nem csak rossz hírek vannak! És a legtöbb jó hír másokkal törődő emberekről szól.
A szülinapi buli meghívottjaitól ne ajándékot kérjünk, hanem egy jó ügy adománnyal való támogatását.
Adományozzunk könyvet könyvtáraknak, kórházak gyermekosztályának, gyermekotthonoknak.
Keressünk levelezőtársakat a világ más országaiból, ezzel is tágítva gyermekünk látókörét.
Kapcsoljuk le a villanyt - legyen fontos a családban az energiával való takarékosság.
Utazzunk, hogy minél többet tudjunk a minket körülvevő világról. Nem kell világkörüli útra gondolni, országon belül is van bőven tapasztalnivaló.
Meséljünk – esti mesének olyan emberekről szóló történeteket keressünk, akik sokat tettek a világért és embertársaikért.

Nem is olyan nehéz, ugye? :) Ne feledjük: a társadalom sokkal jobb lesz, ha gyermekeink szociálisan érzékeny felnőttekké válnak. Az egyszerű, hétköznapi értékek átadásával arra tanítjuk őket, hogy mindannyiunk felelőssége jobbá tenni a világot.

Forrás: http://www.sheknows.com/parenting/articles/1066893/ideas-for-raising-a-socially-conscious-kid

A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 78. száma.

Hogyan együnk fenntarthatóbban, azaz zölden és felelősen?

Az alábbi tanácsok között biztos mindenki talál olyat, amit még nem csinál, de érdemes lenne kipróbálnia. Van, amit nehezebb megvalósítani, van, amit könnyebb: kezdjük azzal, ami könnyűnek ígérkezik, aztán lépésről lépésre haladjunk tovább!

1. Tegyük el, főzzük be a szezonális terményeket
Egész évben érdemes tartósítani az épp aktuális, friss és szezonális zöldségeket és gyümölcsöket. Így szezonon kívül (télen, kora tavasszal) nem kell a drága és távolról érkezett terményeket megvennünk, csak be kell mennünk a kamrába, padlásra vagy pincébe és elővennünk a saját gyártású finomságokat. Eltevéshez ötletek, receptek ITT.
Az eltevésre szánt zöldséget, gyümölcsöt - ha nem mi magunk termesztjük (még) - helyi termelőktől vagy "szedd magad" akciók keretében szerezzük be.

2. Vegyünk bio húsokat
Ha eszünk húst, igyekezzünk bio forrást, vagy legalábbis megbízható, kistermelői forrást felkutatni, olyat, ami szabadon tartott és nem hormonkezelt állattól származik. Ha van rá lehetőségünk, együnk vadhúst.

3. Komposztáljunk
Erre nem csak akkor van lehetőségünk, ha kertünk is van. Indíthatunk társasházi komposztálást, vagy ha ez nehéznek bizonyul, komposztálhatunk giliszták segítségével saját konyhánkban, kamránkban, pincénkben vagy teraszunkon. Aztán a következő évben használhatjuk ezt a komposztot, hogy mini-kertet alakítsunk ki, vagy tápláljuk szobanövényeinket.
Komposztálás lakásban, információk pl. ITT.

4. Csapvizet igyunk
A palackozott víz egyszerűen felesleges, és a legtöbb esetben nincs bizonyított pozitív egészségügyi hatása. Ha úgy érezzük, hogy csapvizünk tisztításra szorul, szereltessünk be vízszűrőt, vagy használjunk vízszűrő kancsót, és vigyük magunkkal kulacsban a vizet.

5. Vásároljunk helyi termékeket
Amikor csak lehet, helyi terméket vegyünk, helyi termelőtől. Számos előnye van, többek között segít a szállításhoz kapcsolható üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, de támogatjuk vele a helyi gazdaságot is.

6. Használjuk újra a főzővizet
Tésztát főzünk vagy zöldséget párolunk? Ne öntsük ki a főzővizet, hiszen teli van mindenféle finom ízzel. Hasznosítsuk pl. rizs, kuszkusz vagy leves főzésére.

7. Szerezzünk be jó minőségű edényeket
Emlékszünk még a 90-es években divatos teflon edényekre? Sajnos, azóta kiderült, hogy ha megsérül a bevonat, különböző negatív egészségügyi hatásuk lehet ezeknek az edényeknek. Szerezzünk be inkább rozsdamentes fém, kerámia vagy öntött vas termékeket. Vagy kérjünk ilyeneket ajándékba!

8. Helyettesítsük mézzel a finomított cukrot
Használjunk mézet a finomított cukor helyett - sokkal fenntarthatóbb és számos pozitív egészségügyi hatása van.

9. Vásároljunk méltányos kereskedelemből (fairtrade) származó termékeket
Ha teát, kávét, kakaóport vagy csokoládét vásárolunk, igyekezzünk fairtrade minősítésű termékeket választani. Ezzel támogatjuk, hogy a munkások jobb munkakörülmények között, magasabb fizetésért és fenntarthatóbb termelési módszereket használva állítsák elő az élelmiszereket.

10. Ne használjunk műanyag termékeket
A műanyagoknak számos negatív környezeti hatása van. Ezért, ha új edényre stb. van szükségünk, ne műanyagot válasszunk, hanem, például ha tároló edényekről van szó, részesítsük előnyben az üveg vagy fa termékeket.

11. Gyűjtögessünk
Menjünk gyűjtögető sétákra, túrákra: gyűjtsük be így a gyógynövényeket, magvakat, gombát és mindenféle ehető virágot. Fedezzük fel ilyen szempontból is környékünket!
Gyűjtésről, erdő-mező receptjeiről pl. ITT.

12. Hasznosítsuk kreatívan a maradékokat
Ne hagyjuk felhalmozódni, és még inkább: ne dobjuk ki a maradékokat, keressünk új megoldásokat, új recepteket újrahasznosításukra. Szakácskönyv ITT.

13. Vásároljunk nagyobb kiszerelésben
Bizonyos élelmiszereket - pl. bab, lencse, rizs stb. - vásároljunk nagyobb kiszerelésben. Így olcsóbb is, és sokkal kevesebb csomagolóanyagot kell eldobnunk...

14. Kertészkedjünk, ültessünk, nevelgessünk...
Kertészkedni bárhol lehet: ablakpárkányon, teraszon, tetőn, falon... Ültessünk és termeljünk a helynek megfelelő gyógynövényeket, hagymákat és zöldségeket. A szobanövényekkel egyszerre öntözhetjük majd őket.
Olvasnivaló: Kert mindenhol (Tippek rovat)

15. Használjunk "igazit"!
Felejtsük el az eldobható tányérokat, evőeszközöket, szalvétákat, törlőket... A mindennapokban is, de ünnepekkor se féljünk elővenni a speciális étkészletet, vagy ha nincs, használjuk megszokott tányérjainkat, evőeszközeinket, és díszítsük fel inkább az asztalt és környezetét.

Forrás: http://www.growriverside.com/18-ways-to-eat-sustainably-in-2016/
További tippek: Energiatudatos és etikus élelmiszerfogyasztás (Kislábnyomos életmód rovat), Tippek főzéshez, beszerzéshez, tároláshoz
Kapcsolódó olvasnivaló: Hűtőnk és a gleccserolvadás meg a globális élelmiszerlánc

A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 82. száma.

Energiamegtakarítási tippek - világítás

A természetes fény kihasználásával kombinálva, egy jól szabályozható, jó minőségű és energiahatékony világítási rendszer csökkenti a karbantartási költségeket. Íme néhány tanács, hogyan fejleszthetjük világítási rendszerünket, hogy költséghatékonyabb és magasabb minőségű fényviszonyokat érhessünk el:

Használjunk természetes fényt, amikor csak lehetséges. A mesterséges fénynél kellemesebb, ráadásul ingyen van. Napközben a függönyöket és sötétítőket húzzuk el.
Csak annyi mesterséges megvilágítást használjunk, amennyi szükséges. Kapcsoljunk le minden egyéb lámpát, a folyosókon, lépcsőházakban, mellékhelyiségekben és az udvaron. Az üres helyiségekben se égjenek a lámpák feleslegesen.
Biztosítsunk az adott tevékenységhez igazodó megvilágítást.
Használjunk az adott helyiség igényeinek megfelelő, ugyanakkor a lehető legkevesebb wattot fogyasztó világítótestet.
A világítási rendszer kialakításakor törekedjünk arra, hogy minden egyes világítótestnek külön kapcsolója legyen. Kerüljük azt a megoldást, amikor egy kapcsoló egyszerre több lámpát is működtet.
Két vagy több ajtóval rendelkező szoba esetében lehetőleg minden ajtó közelében legyen alternatív kapcsoló, ezzel elősegítve a villany leoltását a helyiség elhagyásakor.
Fontoljuk meg az időzítők és érzékelők alkalmazását mind a beltéri, mind a kültéri világítás tekintetében.
Győződjünk meg róla, hogy a kültéri világítótestek csak akkor vannak felkapcsolva, ha azokat használják.
A karbantartás is fontos! Tisztítsuk az ablakokat rendszeresen, hogy minél több fény jusson be a szobába, és kevesebb mesterséges fényt kelljen használni. A világítótesteket és búrákat is rendszeresen takarítsuk, ezáltal javítva hatékonyságukat.
Válasszunk olyan búrákat, amelyek a fény lehető legnagyobb részét átengedik, így kevesebb wattos égőt is használhatunk. Figyelem, egyes búrák a fény akár több mint 50 %-át leárnyékolhatják!
A fényszabályozók pont megfelelő mennyiségű megvilágítást biztosítanak, a világításból eredő energia 40-60%-át is megspórolva. A fényszabályozó (vagy fényérzékelős szabályozó) a természetes fény hatására képes lejjebb venni vagy akár ki is kapcsolni a mesterséges megvilágítást, a különböző tevékenységek számára eltérő mennyiségű megvilágítást tud biztosítani, valamint jelenlét-érzékelője segítségével le tudja kapcsolni a villanyt ott, ahol nem tartózkodik senki.

T ippek haladóknak

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a falak színe szintén befolyásolja a világítás hatékonyságát... a kedvünkről nem is beszélve. Csökkentsük megvilágítás iránti igényünket és növeljük jóllétünket halványszínű falak és plafonok segítségével :)

Amit még megtehetünk...

Csökkentsük a mesterséges fény használatát a tetőterekben is: A mesterséges megvilágítás pénzbe kerül, de a tetőtéri ablakokon természetesen bejutó fény ingyen van. Használjuk ki a napfényt, és csak a sötétebb zugokban kapcsoljunk villanyt.

További világítással kapcsolatos megtakarítási tippeket találunk a Kattanj Zöldre online eszköz 2. szintjén, amit bejelentkezés után érünk el.

Kisebb beruházásokkal elérhető energiamegtakarítás

Helyettesítsük a meglévő világítótesteket alacsonyabb energiaigényű megoldásokkal, mint például CFL (Compact Fluorescent Lamp, avagy kompakt fénycső) és LED (Light Emitting Diodes) világítótestekkel: bár többe kerülnek, de a hagyományos izzólámpákhoz képest mindössze 10-20 százaléknyi energiát igényelnek, ráadásul tovább is tartanak – 4-től egészen 30 évig is.

Garanciás termékeket vásároljunk, hogy elkerüljük az esetleges idő előtti hibákból adódó többletköltségeket.

Érdekesség

J elenlét-érzékelők: Azokban a helyiségekben, ahol senki nem tartózkodik a világítás lejjebb vételével vagy kikapcsolásával a felszerelt érzékelők az áramhasználatot akár 30 %-kal is csökkenthetik.
Fényérzékelők: Ha érzékelő segítségével a mesterséges megvilágítás mértékét a rendelkezésre álló természetes fényhez igazítjuk, akár 40 %-os energiamegtakarítást is elérhetünk.

Források: http://www.energy.gov/energysaver/lighting-choices-save-you-money;

http://www.beaconlighting.com.au/lighting/lighting-tips/energy-saving-tips.html;

http://www.clacksweb.org.uk/environment/

Fenntartható házak

A fenntartható ház nem új fogalom, de sokféle – gyakran változó – elgondolás létezik arra vonatkozóan, hogy pontosan mit jelent. A fenntartható házak tervezésekor használt elképzelések is különbözőek, de egy pár alap szempontra természetesen leszűkíthetők a fenntartható építés követelményei. Lássuk ház, melyek ezek!

Fenntartható a ház, ha…
…minden szinten fenntartható! A telek megválasztásától és előkészítésétől kezdve az építőanyagok és építési mód kiválasztásán át, az energiatermelésig, tájrendezésig, hulladékhasznosításig. A tervezés és építés minden szintjén figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat.

…ökolábnyoma kicsi és kevés helyet foglal. Építhetünk persze zöld villát is, de akárhonnan nézzük, egy hatalmas tízszobás ház nem igazán összeegyeztethető a fenntartható építészet céljaival.

…az építéséhez használt építőanyagok is fenntarthatóak, azaz helyben előállított, hatékony, megújuló és újrahasznosítható anyagok. Kereshetünk használt, más építkezésekről visszamaradt anyagokat is (nemsitt.hu), és fontos, hogy igyekezzünk tényleg csak a szükségleteinket kielégítő mennyiséget beszerezni (ld. nem kell két mosdó a fürdőbe stb.).
Eleink tudták, hogyan lehet kényelmes, lényegében lebomló (!) otthont építeni helyi, természetes alapanyagokból. A hagyományos, földből, fából, kőből, állati eredetű anyagokból készült házakról érdemes lenne példát vennünk!

…a fűtési és hűtési energiaigénye alacsony és a lehető legtöbb megújuló energiaforrást használja a fosszilisokkal szemben. Szélenergia és napenergia használata, az épület megfelelő tájolása, az ablakok minősége, természetes hűtési ötletek, termények vermelése, kézzel működtetett gépek – ezek mind hatással vannak az épület fenntartható energiahasználatára.

…víztakarékos, ld. kevés vizet fogyasztanak a használt berendezések, van esővízgyűjtő rendszer, komposzt toalett, esetleg nádgyökérzónás szürkevíztisztító stb.

…a belső tér anyaghasználata és tervezése is átgondolt. Kerüljük a mérgező festékeket, használjunk újrahasznosított padlóburkolatot, fenntartható bútorokat, és alakítsuk otthonunkat fenntartható élettérré.

…az épület körül kert van, és nem pázsit! A játszó és közösségi tér is természetesen fontos, de ennek kialakításakor is vegyük figyelembe a biodiverzitás megőrzésének, támogatásának és a természetesség biztosításának szempontjait.

... szervesen és szépen illeszkedjen környezetébe, és így is tudjon új megoldásokat mutatni (pl. a megújuló energiák hasznosítására, bio kertre stb.). A környezetbe való illeszkedés azt is jelenti, hogy a ház ne akadályozza semmilyen módon azt, hogy mások fenntarthatóan tudjanak élni és építkezni: azaz, ne vegye el mások elől a kilátást, ne árnyékoljon be másokat, ne jelentsen akadályt a kerékpáros és gyalogos közlekedés számára, stb. Bizonyos lakókörnyezetekben ennek megvalósítása kihívást jelenthet, ilyenkor fontos a kommunikáció és egyeztetés, hogy mindenki számára elfogadható megoldás szülessen.

Források: http://www.rainharvest.co.za/2011/05/the-ideal-sustainable-home/
http://living-future.org/lbc/

A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 55. száma.

Miért alszanak egyedül a gyerekeink?

Ha a családban mindenki, és különösen minden gyermek, saját szobában alszik, hatalmas otthonokra van szükség, amelyeket drága megépíteni, árammal ellátni és fűteni. Azaz, alvási szokásainknak igen jelentős lehet a karbon-lábnyoma. Fenntarthatóbb a térkihasználás, és az erőforrásokkal is fenntarthatóbban bánunk, ha egymás közelében, vagy együtt alszik a család.

A középosztálybeli családok egyik igazán különös szokása, hogy gyermekeiket egyedül alvásra nevelik már egészen kicsi kortól. Rafinált módszerek sora segíti a szülőket abban, hogy a gyermekük fejlődésében roppant lényegesnek tartott különalvást sikerrel megvalósítsák, kerüljön ez bármilyen sokba érzelmileg. Mert a dolgot általában mindkét fél megszenvedi: a szülőknek kínzó döntéseket kell hozniuk, hogy mikor és egyáltalán vigasztalják-e a magányát kifejezetten nehezen tűrő síró gyermeket, és ha igen, melyik kialvatlan szülő van soron a vigasztalásban. A gyerekek pedig – különösen a csecsemők - egyszerűen félnek egyedül lenni, az ösztöneik azt súgják, veszélyben vannak a szüleik nélkül, ezért nem meglepő, hogy neheztelnek a felnőttekre a szeparációért.

A ma általánosnak számító alvási szokások — szülők az egyik szobában, minden gyerek külön másik szobá(k)ban — egyáltalán nem volt elterjedt a XIX. század vége előtt, akkor kezdett egyre népszerűbb lenni Európában és Észak-Amerikában. Még a gazdag családokban is, ahol amúgy volt bőven miből építkezni, a gyerekek általában együtt vagy a dadusokkal aludtak. A világ számos országában (a fejlett Japánban is!) a mai napig szinte kegyetlenségnek számít, ha egy gyereknek egyedül kell aludnia.

A nyugati társadalmakban az iparosodásnak köszönhető vagyonosodás megváltoztatta az emberek gondolkodását. Az egyén magánszféráját, a lehetőséget, hogy elvonuljon másoktól, különösen éjszaka, az alvás idejére, egyre inkább a civilizáció egyik vívmányaként kezdték értékelni, és több szempontból is hasznosnak gondolták.

A gyárak munkásszállásain például mindent megtettek, hogy próbálják enyhíteni az éjszakai zsúfoltságot, amit egyrészt a betegségek, másrészt az erkölcstelenség melegágyának tartottak.

De nem csak az egészségügyi szempont volt fontos: a különalvás a „fehérség” és „európaiság” egyik meghatározó ismérve is lett. A reformerek támogatták az „egészséges és erkölcsös” egyedül alvást, és nem felejtették el megjegyezni, hogy együtt csak a „vademberek” alszanak, ami nyilván a fejletlenségüknek (primitívségüknek) tudható be.

Az egyedül-alváshoz való újfajta ragaszkodást a XX. században a pszichológia és a gyermekgyógyászat is felkarolta. Tudósok sora állt ki amellett, hogy a gyermeknek saját tér kell, hogy rendesen fejlődni tudjon, és meg kell óvni az esetleges traumától is, ami akkor érné, ha együttalvás esetén véletlenül meglátná a szüleit szerelmeskedés közben.
„A lefekvés ideje a szeparáció ideje,” – írta Dr. Richard Ferber 1985-ben – mert, ha a gyermek megtanul a szülei nélkül aludni, akkor onnantól „magára független személyként tekint.”

Természetesen vannak előnyei a saját gyerekszobának: a szülők nem zavarják a gyerekeket az esti tevékenységekkel és a gyerekek se zavarják a szüleiket, ha éppen intimebb órára vágynak; valamint könnyebb a napirendet is betartani, ha mindenki a saját idejében és helyén tud nyugovóra térni. A gyerekek bizonyos kora fölött (tinédzserek) pedig kifejezetten hasznos, ha nem egy légtérben alszik a család…Természetesen fontos, hogy a gyermekek el tudjanak vonulni, ha erre szükségük van, de ehhez nem kell feltétlenül saját szoba, megoldás lehet a padlás, egy kerti búvóhely, vagy egy hálófülke is.

Ugyanakkor gazdasági, környezeti és érzelmi előnyei is vannak az együtt-alvásnak.
Carol Worthman és Ryan Brown antropológusok szerint az együttalvós társadalmakban a családok összetartóbbak és kevesebb a generációk közti konfliktus.

De okozhatja a házastársak közti feszültségek egy részét is, ha a felek saját szobában nőttek fel: hogyan várhatjuk el a „saját erődhöz” szokott gyerekektől, hogy felnőttként tolerálják mások horkolását, mocorgását, ki-be járkálását stb.? Nem véletlen, hogy (az Egyesült Államokban) egyre több ingatlant keresnek külön hálószobával a férjnek és a feleségnek!

Ha együtt aludnánk a gyerekeinkkel, kevesebb lenne a sírás és a félelem, több lenne a bizalom, kipihentebb lenne a (kisgyermekes) szülő, talán kevesebbet veszekednének és könnyebben osztoznának a gyerekeink, és törődésből is többet kapna/adna mindenki. Amikor a gyerekek még kicsik, megnyugtatja őket a tudat, hogy nem egyedül alszanak. Ha már nagyobbacskák (és egyneműek), az éjszakai nagy suttogós beszélgetések és játékok közelebb hozzák egymáshoz a testvéreket. Emellett a közös szobában lévő testvérek rengeteget tanulnak egymástól: hogyan osszák meg igazságosan a rendelkezésükre álló teret, hogyan tartsanak rendet, hogyan jussanak dűlőre egymással a vitás kérdésekben, hogyan játsszanak együtt stb.