Kislábnyomos tippek

Vegyszermentes háztartást vezetni pénztárca kímélő módon is lehet, nem is túl bonyolult dolog, csak egy csepp odafigyelés és némi kitartás szükséges hozzá. Lássuk csak, mit mivel lehet kiváltani, hogy a konyhapénz se ússzon el és a környezetünk is zöldelljen.

 

Mosás

Személy szerint én mosódió-párti vagyok, de az ellentábornak is van javaslatom, a mosószer adagolást érdemes fele mosószer-fele mosószódával végezni: költségcsökkentő és a mosószer hatásfokát is növeli. A másik hasznos ötlet egy Apukától származik, aki mosószódával mos, de házi szappant reszel még hozzá.

De mi is az a mosódió?

A mosódió a mosódiófa termése, mely a szappanfafélékhez tartozik, a Sapindus nemzetség faja. Az, hogy mosáshoz felhasználható, a benne rejlő saponinnak köszönhető, amely vízzel érintkezve habzani kezd. Részletesebb leírás itt.

Használata: tegyünk 4-5 szem mosódiót a zsákba, kicsit tapossuk meg és tegyük a ruhák közé a mosógépbe, így 3, akár 4 adag ruhát is kimoshatunk ezzel a mennyiséggel, ha alacsony (azaz 60°C-nál nem magasabb, de az igazán környezettudatosaknak inkább 30-40 °C) hőmérsékleten mosunk. Ha már a dióhéjak belseje kifehéredett, mehetnek a komposztra.

A szemes mosódióból igen egyszerűen folyékony mosószert is elő tudunk állítani, csak ki kell főzni és már mehet is a mosógépbe, kb. 60-80 ml a mosószer-adagolóba.

Foltkergetés

A tévéreklámokból jól ismert rózsaszín „minden foltot” kiszedő varázsszer poros változatának összetevői: 30%-a mosószóda, 30%-a pedig fehérítőpor, így jön létre az oxigénes folteltávolítás. Természetesen e két terméket külön-külön is meg lehet vásárolni és máris spóroltunk.

Mosószódával áztatni igazán megéri, elég jól fellazul a homokréteg a gyerek nacijából, kiázik a rongyszőnyeg, a szervesebb foltokra pedig a nátrium-perkarbonát is jó fegyver, pl. a konyharuhák esetében. Az igazán meghökkentő foltkergető pedig a marhaepe szappan! Nem tartalmaz hozzáadott színezéket, illatosítót, vegyi anyagot és nincs marha vagy epeszaga sem, kimondottan szappanillatú. Hatékonysága a marhaepe kivonatban rejlik, elég a nedves ruhát bedörgölni (befújni a szórófejessel, vagy bekenni a tüskefejessel) és 1-2 órát rajtahagyni, utána mehet öblítés nélkül a mosógépbe.

Fehérítés

Fehéredni több mindennel lehet, még az is tart otthoni fehérítésre alkalmas terméket, aki nem zöldült még meg eléggé, ugyanis a jó öreg szódabikarbónát e célra is fel lehet használni.
Aki mosódióval mos, már valószínűleg ismeri a fent említett fehérítőport – szürkülés gátló, fehérítősó, de becsületes neve a nátrium-perkarbonát. Használható áztatáshoz és a fehér mosásokhoz is, elég 1-2 evőkanállal adagolni a mosószer vagy a mosódió mellé. Mivel ez egy erősebb szer, mint a szódabikarbóna, én kizárólag a fehér ruhákhoz használom, hozzáteszem nálam a narancsszínű ágynemű és a némi mintával ellátott világos (fehér, sárga) gyerekruhák is ebbe a kategóriába esnek.

Öblítés

A piacon kaphatók minősített öko öblítők, amelyek bőrbarátok is. Ami sajnos a hátrányuk, az a minimum 4 számjegyű összeg, amibe kerülnek. Praktikus ötlet az illóolajok használata, amikből kb. 15 cseppet érdemes max. 1 dl 10%-os ecettel keverve egy teljes adag mosáshoz öblítőként használni.
Alternatív megoldásként használhatunk szintén illóolaj alapú mosóparfümöt.
Használata: csepegtessünk 25-30 cseppet az öblítő rekeszbe, ecetes vízbe (1-1,5 dl víz + 0,5 dl 10%-os ecet). Az ecet kiváltja a mindenféle vegyi vízkőlerakódás elleni szereinket, ellensége a gombáknak és barátja a ruháink színének és némileg a puhaságuknak is.
A fentiek alkalmazásával nem csak környezetünket, magunkat is védjük, hiszen a mosáshoz, öblítéshez használt vegyi anyagok egy része bőrünkön keresztül a szervezetünkbe is bekerül. Nincs az a csodamasina, amely a ruhák szálai közé tapadt mosószert és öblítőt maradéktalanul eltávolítja.

Forrás: www.csudadio.hu

A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 45. száma.



 

Kezdjünk rögtön egy brit piackutatás számadatával, mely szerint az átlag okostelefon használó 221-szer néz rá a telefonjára naponta.. Rémisztően hangzik! Sokan szeretnénk több időt tölteni telefon nélkül, messze a képernyőtől, de egyáltalán nem olyan könnyű, mint elsőre tűnik. Az alábbi tippek reméljük, segítenek azoknak is, akik telefonnal a kezükben kelnek és fekszenek, de szeretnének ezen változtatni.

1.    Tekintsük függőségnek - Segíthet, ha már rögtön az elején szembe nézünk a ténnyel: függővé váltunk. Alig várjuk, hogy ránézhessünk a „hírekre”, megtudjuk kivel mi történt, mi zajlik a nagyvilágban. Szeretjük, hogy a telefon eltereli a figyelmünket a munkáról, gondokról stb., és észre se vesszük, hogy olyan alkalmazások hálójában élünk, amelyek minden létező neurológiai, pszichológiai, szociológiai trükköt bevetnek a felhasználó megtartására.

2.    Számoljunk - A változás első lépése a tudatosság. Figyeljük a napi telefonhasználatunkat: húzzunk strigulát a határidőnaplónkba (ha még van...) valahányszor ránézünk a telefonra, és a nap végén adjuk össze a vonalakat. Lehet, hogy csak tíz percet töltöttünk adott alkalommal a képernyőt bámulva, de utána fél órába telik visszanyerni a koncentrációnkat!

3.    Kapcsoljuk ki az értesítéseket - Minden, ami csörög, pittyeg, vagy villog, elvonja a figyelmet – nem csak a miénket, a körülöttünk lévőkét is. Az új információt hajlamosak vagyunk prioritásként kezelni, biztos valami fontos, gondoljuk, és nehezen tudjuk visszafogni a kíváncsiságunkat. Hogy ettől megszabaduljunk, vegyük le a hangot/fényjelzést a telefonról és csak néha-néha nézzünk rá.

4.    Offline az új luxus - Hogy leszokjunk az állandó telefonellenőrzésről, kezdjük el felosztani a napunkat elérhető (online) és nem elérhető (offline) napszakokra. Jelöljünk ki egy offline időszakot, és tudassuk mindenkivel, hogy akkor nem leszünk elérhetőek. Mindenki gyorsan hozzá fog szokni, szerencsére mi is.

5.    Gyakorlat teszi a mestert - Nem elérhetőnek lenni nem megy egyből – hozzá kell szoktatnunk magunkat. Hogy az életünkbe ismét visszatérő, tétlennek tűnő „holtidővel” megbarátkozzunk, kezdjük az offline létet apró lépésenként, mindig egy kicsit hosszabbítva a nem elérhető intervallumokat.

6.    Hagyjuk a telefont a táskánkban - Ha tényleg emberi kapcsolatokra vágyunk, ne vegyük elő a telefonunkat. 2012-ben két brit pszichológus megfigyelte, hogyan beszélgetnek az emberek, ha a telefonjaik ki vannak téve eléjük az asztalra. A (lehalkított!) mobil „árnyékában” a résztvevők kevésbé tudtak egymásra hangolódni, kevésbé éreztek empátiát a másik iránt, és beszélgetésük felszínessé vált.

7.    Időről időre hagyjuk otthon a telefont - A gond nem a technológiával van, hanem azzal, hogy hogyan használjuk. Minél messzebb vagyunk a csábítástól, annál könnyebben tudjuk tartani magunkat a telefonmentes életre vonatkozó elképzeléseinkhez. Ha elmegyünk edzésre, sétálni, bevásárolni, szabaduljunk meg a kísértéstől és hagyjuk otthon a telefont.

8.    Vegyünk egy hagyományos ébresztőórát - Az is ismert tény, hogy a lefekvés előtti  telefonozás és tabletezés kialvatlanná tesz, mert a képernyő fénye éberen tartja az agyunkat, nem tudunk ráhangolódni a pihenésre, és a gép kikapcsolása után elég hosszú időre van szükségünk, amíg álomba merülünk. Ne vigyünk telefont és tabletet a hálószobába! Szerezzünk be inkább egy hagyományos ébresztőórát.

9.    Csendre van szükségünk - A The New York Times témában végzett kísérletének eredménye szerint a közösségi média tönkreteszi a koncentrációs képességünket, és nem csak szó szerint butítja az embert, de megnehezíti azt is, hogy az embernek új ötletei támadjanak. Az állandó digitális zaj miatt lassan nem tudunk csöndben lenni, pedig csönd nélkül nincsenek új ötletek!

10.   Tegyünk rendet a közösségi oldalunkon - A Facebook, Twitter, Instagram oldalainkon biztosan találunk olyan embereket vagy szervezeteket, akiket alig ismerünk, vagy akik iránt nem érdeklődünk. Ha többször kedveltünk valamit, terméket, utazási ajánlatot, csoportot stb., az oldalon működő algoritmus a lájkjaink alapján fogja az orrunk elé adagolni a posztokat, és többé nem látjuk például a barátaink híreit. Ellenőrizzük a beállításainkat, szabaduljunk meg a haszontalan információtól, és gondoskodjunk róla, hogy valóban azt lássuk, ami minket érdekel.

11.  A társaság fontosabb, mint a közösségi média - Ha a társasági életet közösségi médiával helyettesítjük, nagyobb eséllyel esünk depresszióba. Ugyan a Facebook segíthet a barátságokat hosszabb ideig fenntartani azzal, hogy jóval gyakrabban „látjuk egymást”, mint az a való életben sikerülne, de ha sosincs személyes találkozás, ezek a barátságok is ugyanannyit érnek idővel, mintha távoli ismerősbe futnánk.

12.  Szervezzünk összejöveteleket offline - Régen is ment, most is fog: feledjük el a szomszédokkal való kapcsolattartásra kitalált applikációt, az állandó üzengetést, egyeztetést, ki-mit-hoz tervezgetést. Elég, ha szólunk három szomszédnak, és megkérjük őket, hogy ők is szóljanak további három-háromnak. Valószínű, hogy ugyanolyan jól fogjuk magunkat érezni a spontánabb bulin is :-)

13.   Nyaraljunk tech nélkül - Sok tanulmányban olvashatunk róla, de valószínű saját tapasztalatból is tudjuk, hogy a technológia-mentes nyaralás pihentetőbb.. De hogy az informatikai és telekommunikációs szektorban dolgozók közül is sokan kütyük nélkül nyaralnak, az mindent elárul!

14.   Mozgás közben nincs telefonozás - Alapszabály: mozgás közben nincs képernyő (legyen az biciklizés, séta, motorozás, autózás), ami két okból is hasznos: egyrészt több idő marad gondolkodni, másrészt csökken a balesetek veszélye.

15.   Tartsuk tiszteletben mások offline idejét - Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha nem válaszolunk azonnal a beérkező üzenetekre, akkor megvárakoztatjuk és „ignoráljuk” a másikat, akit ez biztos bántani fog.. Ideje elengednünk ezt a félelmünket! Szó sincs ignorálásról és bántásról – mindenki akkor jelez vissza, amikor tud. Tartsuk tiszteletben egymás idejét, és ne várjunk a másiktól azonnali választ, se magunktól azonnali válaszadást!

15+1. Karácsonykor mindenkitől kérjük el a telefont! Tegyünk egy erre a célra kialakított/feliratozott dobozt az előszobába, vagy egy polcra, és abba gyűjtsük a lehalkított mobilokat.

 

További tippek a témában: Digitális méregtelenítés – Szabaduljunk meg a kütyüktől az ünnepek alatt!

 

Fordítás és összefoglaló: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2017. decemberi (103.) számában.

 

 

Forrás: Flow Magazine 20. szám

https://www.flowmagazine.com/read/mindfulness/3-tips-spend-less-time-online.html

Képek forrása: https://www.youtube.com/watch?v=tGHno_D1PrEIllustration made by Isabelle Schippers, 

https://sites.psu.edu/circlepandya/2016/09/23/the-circle-category-three/http://www.ikea.com/hu/hu/catalog/products/50187566/http://parokia.net/v/lelkeszek-kozti-szolidaritas/https://sk.pinterest.com/pin/570620215268862146/

 

 

Mikulás már javában készülődik a kiscipő-töltögetésre – ideje, hogy mi is átgondoljuk, hogyan tehetjük zöldebbé az ajándékozást.oko_mikulas.png


Amennyiben a családban még él a szokás, hogy csakis frissen pucolt cipőbe érkezhet ajándék, készítsünk házilag közösen színtelen és környezetbarát cipőkrémet teljesen természetes anyagokból! Ha nagyobb adagot csinálunk, akár ajándékozhatunk is belőle a család felnőtt tagjainak!

Recept: A hozzávalókat - 5 g méhviasz, 5 púpozott teáskanál lanolin, 30 ml szójaolaj - gőz fölött addig melegítjük, amíg a viasz felolvad. Ezután kézi keverőgéppel alacsony fokozaton krémes állagúvá keverjük, és egy dobozba töltjük. A szer kb. 8 hónapig eltartható. (Forrás: Nagymama házipraktikái, 2002, Reader’s Digest Kiadó)

Hallgassunk a jó öreg Télapó-dalokra és “csizmatölteléknek” igyekezzünk egészséges, bio, hazai és minél kevesebb finomított cukortartalmú csemegéket beszerezni, ld. aszalt gyümölcsök, dió, mogyoró, de készíthetünk étcsokiba mártott aszalt szilvát és mézeskalácsot is. A diókat-mogyorókat figuraként (hóember, Mikulás, rénszarvas stb.) is a csomagba tehetjük. A tudatos fogyasztás jegyében vegyük komolyan, hogy annyi lesz az ajándék, amennyi egy-egy pár cipőbe fér – nem kell telepakolnunk az ablakpárkányt! Zöld ajándékként meglephetjük szeretteinket Mikulásvirággal is, gondozását ld. itt.

Kerüljük a műanyag mikulászacskókat, inkább szerezzünk be vagy varrjunk mi magunk textilzsákokat – szépek és újrahasználhatóak! Ha angolszász módra “zokniba” érkezik az ajándék, ehhez is számtalan helyen találunk az interneten, karácsonyi kézműves könyvekben szabásmintát! Csomagolhatunk ajándékot papírhengerből készült Mikulás-figurába is.

A legmaradandóbb ajándékot Mikuláskor is az együtt töltött idő, az élmények, programok és a másoknak okozott öröm jelentik!

  • Utóbbit szem előtt tartva gyermekeinkkel közösen készítsünk csomagot a nehezebb sorsú gyerekek részére és vigyük el a MikulásGyárba.
  • Ha az időjárás engedi, szervezzünk koraesti túrát a családdal, barátokkal - az erdőben Mikulás-apuka várhatja forró csokival a társaságot…
  • Olvassunk együtt Mikulás meséket – nem kell hozzá feltétlen könyvet venni, az Interneten is számtalan mesét találunk!
  • Nézzünk utána a Diósgyőri Mikulásvonatnak és a Gyermekvasút Mikulásprogramjának!


Szerkesztette: Király Andrea Antal Orsolya és Gál Veronika korábbi munkája alapján, GreenDependent

Forrás: A Kislábnyom Hírlevél 46. száma
A tippek egyben INNEN letölthetők.

 

Hogyan lehet az ünnepeket, a pihenést, szórakozást, szünidőt klímabaráttá, energiatakarékossá tenni? Ehhez nyújtanak segítséget az ABC-sorrendben összegyűjtött tippek és ötletek :-)

Áttekintés – kislábnyomos ünnep szervezése

Kezdjük mindjárt azzal, hogy ha időben átgondoljuk, hogyan is szerezzünk be, szervezzünk meg és bonyolítsunk le mindent, rengeteg energiát, erőforrást és felesleges költséget meg tudunk spórolni. A tervezgetés közben pedig azt is felderíthetjük, honnan szerezzük be a szükséges dolgokat, hogy se nekik, se nekünk ne kelljen sokat “utazniuk”.

További fontos szervezési szempontokat találunk itt!

 

Az ünnepi készülődés kislábnyomos ABC-je

Adományozás

Akkor ünnep igazán a karácsony, ha azokra is gondolunk, akiknek a törődésből, gondoskodásból kevesebb jut. „A karácsony egyik legfontosabb üzenete: a cselekvő szeretet, a szegények, a hiányt szenvedők támogatása. Karácsonykor nemcsak beszélni kell a szeretetről, hanem kézzelfogható segítségre, valódi cselekvésre van szükség.” (Ökomenikus Segélyszervezet)

 

Néhány adakozási lehetőség, ahol szervezett keretek között gyűjtenek rászoruló gyerekeknek, családoknak:

www.adjukossze.hu; http://ciposdoboz.hu; http://mikulasgyar.hu; Magyar Élelmiszerbank Egyesület; Ökomenikus Segélyszervezet

Ajándék

A karácsonyi ünneplésben a főszerep az együttlété kellene, hogy legyen. Az is tény azonban, hogy ajándékozni öröm... Milyen ajándékot készítsünk, ha el szeretnénk kerülni a boltokat, környezetbarátak és energiatudatosak szeretnénk lenni, és ha lehet, spórolni is szeretnénk? A címben lévő linkre kattintva olyan ötleteket találunk, amelyek elkészítésébe, megvalósításába a család apraját-nagyját bevonhatjuk. További 50 dolog, amit magunk készíthetünk.

Kevesebb ajándék

A karácsonyi ünnepek és a vásárlási őrület már a kisgyerekek fejében is összetartozó dolgok. Mire kamaszok lesznek a „cucc” és az „ünnepek” szinte ugyanazt jelentik. Hogy a december mégse az ajándékhalmozásról szóljon, összeszedtünk tíz fontos ötletet, amellyel segíthetünk tizenéves gyermekünknek felfedezni az ünnepek valódi értelmét.

Csomagolás

Környezettudatos ajándékcsomagolási módok Japánból, csomagolási hulladékot csökkentő ötletek.

Digitális detox

Egész évben a téli ünnepekkor van a legtöbb időnk, lehetőségünk kivitelezni a kütyüktől való szabadulást. Jelöljünk ki két teljes napot, amikor semmire és semmilyen eszközzel nem használjuk az internetet: nincs emailezés, nincs Netflix vagy Instagram. Csak mi és a szeretteink. Társasjáték, könyv, délutáni korizás.

Energiatakarékos karácsony

A munkaszüneti napok meglehetősen energiafaló időszakai az évnek. Különösen igaz ez az év végi ünnepnapokra, amikor sokan hosszabb időt töltenek otthon, és ilyenkor a rokonok, barátok látogatása is gyakori. Nem is beszélve az ünnepi fényekről!

Mindez igencsak megkergeti a mérőórák mutatóit, ezért nem árt utánajárni, hogyan csökkenthetjük energiafelhasználásunkat.

Fa vagy termőág

A karácsonyfa elterjedése előtt a magyar nyelvterületen általános volt a termékenységet, életet jelentő termőág állítása. Háztartásonként egy ág – nagy lépés lenne a kislábnyomos karácsony felé! Fára, alternatív fára és dekorációra vonatkozó kislábnyomos ötleteket itt találunk.

Madáretetők

A tél beköszöntével ne feledkezzünk meg a madarakról sem! Hétköznapi tárgyakból, kidobásra ítélt csomagolóanyagokból is készíthetünk a célnak kiválóan megfelelő etetőket.

Pihenés klímabarátan

Ha esetleg elfelejtettük volna, milyen sok egyszerű, hétköznapi tevékenység adhat örömet és nyújthat nagyszerű kikapcsolódást, íme egy 50 tételt tartalmazó lista emlékeztetőnek – csupa olyan ötlet, amely általában nem kerül be a tennivalóink közé, pedig ha valamire, ezekre az elfoglaltságokra érdemes időt “pazarolni”!

Receptek

Klímabarát (szezonális, helyben – lehetőleg vegyszermentesen - termesztett alapanyagokból készült) ünnepi recepteket találunk itt, ünnepi menüket itt, karácsonyi gyümölcskenyeret itt.

Síelés

A természet lágy ölén síelők milliói hódolnak szenvedélyüknek minden szezonban, sajnos jelentős környezeti károkat okozva az európai hegyvidékeken. Miközben a lejtők, erdők, hósipkás hegycsúcsok vendégszeretetét élvezzük akár itthon, akár külföldön, igyekezzünk csökkenteni kikapcsolódásunk környezeti hatásait!

Szerkesztette: Antal Orsolya, GreenDependent

További kislábnyomos ünnepi ötletek:

Kislábnyomos ünnepi/adventi naptár 2016

Képek forrása:

http://grammalmo.sehttps://sk.pinterest.comhttp://www.costadelsolmagazin.comhttps://snappyservices.com

 

 

 

 

A klímaváltozás és az ellene való küzdelem sajnos gyermekeink életének része lesz, ezért nagyon fontos, hogy minél többet halljanak, tudjanak róla, és arról is, hogy mit tudnak tenni egy reménytelibb jövő érdekében. Nem mindegy azonban, hogy mit, mennyit, és hogyan beszélünk nekik a témáról. Ha nem szeretnénk megrémíteni őket a fenyegető tényekkel, fogadjuk meg a Rainforest Alliance szakembereinek tanácsait!

1. Szedjük össze a tényeket – A tudomány jelen állása szerint a klímaváltozás már zajlik, és nagyrészt az ember okozza. Rengeteg azonban a félrevezető információ, úgyhogy nézzünk utána a bizonyítékokkal alátámasztott tudományos ismereteknek. 

Segítségünkre lehet a Klímabarát háztartások – útmutató családoknak című kiadvány, és a Klímabarát háztartásoktól a klímabarát közösségekig útmutató is, amelynek 7. fejezetében rengeteg hasznos anyagot, kiadványt, honlapot és gyerekeknek való játékot is találunk!

2. Kezdjük az alapokkal - Nekünk is nehéz megemészteni a klímaváltozás problémáját, elképzelhetjük tehát, hogy a – különösen kisebb - gyermekeknek kifejezetten bonyolult és ijesztő lehet a dolog. Ne támadjunk rájuk az üvegházhatású gázokkal és olvadó sarki jéggel, kezdjük valami megfoghatóbbal. Például magyarázzuk el, hogyan „lélegzik” be a szobanövényeink az általunk kilélegzett gázokat, és hogyan kapunk tőlük mi ezért „cserébe” oxigént egy nagyon jól működő, kölcsönösen hasznos rendszerben. Ahhoz, hogy később megértsék a klímaváltozást, érteniük kell a szénkörforgást is.

Az egymással összefüggő rendszerek megismeréséhez elég egy nagyot sétálnunk, felfedeznünk a környéket, és megvitatnunk a főbb kérdéseket: Honnan jön az ivóvizünk és hova megy, miután eltűnt a lefolyóban? Honnan jön az élelem? És a levegő, amit belélegzünk?

Feltétlenül tisztázzuk, hogy a „környezet” nem egy távoli hely, hanem a minket közvetlenül körülvevő világ, és mi, a benne létező élőlények mindannyian függünk egymástól, akár nagyvárosokban, akár külvárosokban, akár az esőerdőben élünk.

Ha úgy látjuk, már készek rá, jöhet a nem is olyan egyszerű globális szénkörforgás. Meséljük el nekik, hogy az elmúlt nagyjából 200 évben, az ipari forradalom kezdete óta, az emberek felrúgták a légkör szén-egyensúlyát, mert rengeteg extra szén-dioxidot engednek a levegőbe, ld. például erőirtással és a fosszilis tüzelőanyagok égetésével. Ez az extra szén-dioxid, és egyéb üvegházhatású gázok felgyűlnek a légkörben, és mint egy takaró, felmelegítik a Földet.

Ne feledjük tisztázni a különbséget éghajlat és időjárás között! Segítheti a jobb megértést, ha a gyermekek megkérdezik a kérdésben az idősebbeket, nagyszülőket, szomszédokat, akik nagy valószínűséggel tudnak mesélni a saját életükben megélt éghajlatot érintő változásokról.

3. Nem csak a mi feladatunk – A gyerkőcök természetesen nem csak tőlünk kéne, hogy halljanak a klímaváltozásról, de az iskolákban egyelőre nem esik elég szó a témáról. Pedig a mai diákság felnőttkori életét valószínűleg számos területen befolyásolja majd a probléma.

Szülőként jelezhetjük az iskola felé, mondjuk a szülői értekezleten, hogy fontosnak tartjuk a klímaoktatást, és javasolhatunk hazai programokat (az MTVSZ, a Reflex, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület stb. szervezésében) vagy az Internetről letölthető hasznos kiadványokat, mint amilyen például az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) klímaváltozással kapcsolatos foglalkoztató könyve. A Klímaváltozás Jelvényprogram (Climate Change Challenge Badge) című oktatócsomag 5 és 18 éves kor közötti gyermekek és fiatalok számára kínál szórakoztató feladatokat a játszva tanulás szellemében.

4. Mutassunk nekik sikertörténeteket – Hangsúlyozzuk, hogy bár a klímaváltozás sürgető probléma, nem vagyunk tehetetlenek vele szemben. Számos pozitív példát találunk a helyi közösségek kibocsátás-csökkentő erőfeszítéseitől és faültetési kampányaitól kezdve a világméretű összefogásig (ld. az ózonréteg védelmében tett hatékony globális intézkedéseket).

Még hatásosabb, ha olyan gyerekekről mesélünk nekik, akik bátran a tettek mezejére léptek, és akár a saját kormányukat is beperlik, ha a klímáról van szó! Ilyen pl. az USA-ban az Our Children’s Trust, akik a jelen és jövő generációk biztonságos klímához való jogáért harcolnak. 

Hazai példákért kukkantsunk bele a Klímabarát háztartásoktól a klímabarát közösségekig útmutató 5-6. fejezetébe vagy a Kislábnyom projektbemutató kiadványba, amelyben klímabarátan élő családok esettanulmányait találjuk. 

5. Biztassuk őket cselekvésre - Az alábbi listában konkrét, gyerekeknek való ötleteket találunk. Bármelyikhez fognak majd, igyekezzenek bevonni a barátaikat is!

  • Mérjük meg közösen a saját karbon-lábnyomunkat és gondoljuk át, hogyan tudnánk csökkenteni a kibocsátásainkat!
  • A fák, az erdők, és az esőerdők fontos szövetségeseink a klímaváltozás elleni harcban. Támogassuk a megmentésükért dolgozó szervezetek munkáját, csatlakozzunk zöldítő kampányaikhoz, kövessük az erdőkímélő életmódra vonatkozó tanácsaikat.
  • Ültessünk fákat a kertünkbe, iskolaudvarra, közösségi kertbe, játszótérre, parkba vagy támogassuk a zöldfelület-növelő kezdeményezéseket a környezetünkben.
  • Ha a gyerekek már elég nagyok a közösségi médiához, használhatják a társaik körében tudatformálásra és figyelemfelhívásra, de követhetnek pl. inspiráló Instagram és egyéb oldalakat is a témában.

 

Fordította és adaptálta: Antal Orsolya, GreenDependent

Forrás: http://www.rainforest-alliance.org/articles/how-to-talk-to-kids-about-climate-change

Képek forrása: Lieke van der Vorst illusztrátor, http://liekeland.nl

 

Aki hivatalból minden nap azzal foglalkozik, hogy a közelgő klímakatasztrófát próbálja valahogy mérsékelni és késleltetni, annak nem ismeretlen az ezzel a tevékenységgel járó

1. szorongás és stressz – Tudjuk, hogy korábban sosem tapasztalt méretű katasztrófa fenyeget, és ha nem teszünk azonnali lépéseket, az emberiség nem lesz képes fennmaradni a bolygón.

2. félelem és reménytelenség – Látjuk ugyan a kiutat, és reménykedhetünk is a XXI. századra megálmodott - szél-, nap- és geotermikus energiára épülő - zöld gazdaságban, de a szívünk mélyén rettegünk, hogy a nagy gazdasági hatalmak, és a szavazók tudatlansága vagy nehéz anyagi helyzete útjába áll a zöld fejlődésnek, és semmit nem tudunk elérni, vagy csak nagyon keveset, és azt is túl későn.

3. érzés, hogy egy párhuzamos univerzumban élünk – Ismerős? Mintha lennénk mi, klímaharcosok, és mindenki más egy másik univerzumban létezne. Nem látják az emberek, hogy egyenesen a szakadékba rohanunk? Hogy lehet, hogy még most is azon vitatkoznak, tényleg melegszik-e a bolygó? Hogy lehet, hogy akik tudják, azok is ugyanolyan pazarlóan és szennyezően élnek továbbra is? Megszállottak vagyunk és magányosak, és néha már nincs kedvünk újra és újra elismételni mindazt, amit annyiszor elmondtunk már.

4. depresszió, ingerlékenység, düh – Ki ne lenne letörve egy ilyen helyzetben? De ha hagyjuk, hogy eluralkodjanak rajtunk a negatív érzelmek, nem lesz erőnk felvenni a kesztyűt korunk, és talán az emberiség legnagyobb kihívásával szemben. Szükségünk van egymásra – a kollégáinkra, a csapatmunkára, és a szeretteinkre – hogy ne adjuk fel.

Tudjuk, hogy ez a válság egyben lehetőség is az újrakezdésre, a fenntartható életmód kialakítására. Lehetőség, hogy a Föld nevű hányattatott sorsú hajót biztonságosabb kikötőbe kormányozzuk. Minden lelkesedésünkre, elkötelezettségünkre, és erőnkre szükségünk lesz azonban, hogy kétségbeesés helyett összefogjunk és lankadatlanul, megállíthatatlanul küzdjünk a változásért. Ha fáradunk, és utolér bennünket a csüggedés, fontoljuk meg az alábbiakat!

Túlélőtippek klímatraumában szenvedőknek Dr. Lise Van Susteren-től:

  • Vigyázzunk magunkra, fizikailag és lelkileg is, éljünk egészségesen, és szánjunk időt a magánéletünkre.
  • A testmozgás nagyon fontos – ha tornázunk, edzünk, mozgunk, testünk endorfint termel, amely természetes hangulatjavítóként hat, és fizikai fájdalmainkat is enyhíti. A mozgás erősíti az immunrendszerünket is. Ha feszültek vagyunk, és gyakran megbetegszünk, rendszeres testmozgásra van szükségünk – az úszás például kifejezetten nyugtatóan hat.
  • Legyünk szabad levegőn, amennyit csak lehet – merüljünk el a természet szépségében, és éltető erejében. Ettől garantáltan új erőre kapunk.
  • Ne feledjük, hogy nem vagyunk egyedül. Sokakat legalább annyira traumatizál a helyzet, mint minket, csak nem beszélnek róla.
  • Törekedjünk a változatosságra: ha kell, kényszerítsük magunkat, hogy olyan tevékenységekben is részt vegyünk, amelyeknek nincs köze a klímaváltozáshoz.
  • Húzzunk éles vonalat a szakmai- és magánéletünk közé. Mondani persze könnyű, de komoly nehézséget jelenthet átállni a munkahelyi apokaliptikus klímajóslatokról a jelentéktelen otthoni problémákra. Ha másképp nem megy, „kapcsoljunk ki” tíz percre, csukjuk be a szemünket, és ürítsük ki a fejünket.
  • Töltsünk időt munkahelyen kívül is „harcostársainkkal” – üljünk össze, játsszunk, táncoljunk, viccelődjünk, nevessünk sokat. És ne beszéljünk a klímáról!

Mit ne tegyünk:

  • Ne hajtsuk túl magunkat a munkahelyünkön.
  • Nehezen alszunk el? Éjjel már ne foglalkozzunk klímaproblémákkal. Lefekvés előtt legalább két órával kapcsoljuk ki a számítógépet. A képernyő által kibocsátott kék fény megzavarja a belső óránkat, a nyugodt alvást biztosító melatonin szint leesik, és nem tudunk rendesen pihenni. A sötétség viszont ráhangol bennünket az alvásra.
  • Ne higgyük, hogy sebezhetetlenek vagyunk. Ha szembe merünk nézni azzal, hogy min megyünk keresztül, ellenállóbbá válunk.
  • Ne ignoráljuk a kiégés jeleit és tüneteit. Ahogy a túldolgoztatott izmoknak, a kiégéstől szenvedőnek is jár a szünet, különben csak romlik a helyzet.
  • Ne feledjük, hogy a dolgok megértéséhez nem kell a bőrünkön is tapasztalni, miről van szó.
  • Ne veszítsük szem elől a lényeges feladatokat.
  • Ne adjuk fel! Az előrejelzések baljósak, de az összefogás a bolygóért még sosem volt ilyen széleskörű és elszánt.

További inspiráció: interjú az öko-filozófus Joanna Macy-vel, avagy hogyan dolgozza fel a helyzetet egy buddhista aktivista: http://www.filmsforaction.org/articles/joanna-macy-on-how-to-prepare-internally-for-whatever-comes-next/

Forrás: http://grist.org/article/2010-05-12-coming-out-of-the-closet-my-climate-trauma-and-yours/

Képek forrása: https://eannkaplan.com/2015/09/15/climate-trauma-arrives-nov-25/

https://grist.files.wordpress.com/2010/05/half-hearted-smile_462.jpg?w=640

http://www.tridindia.com/blog/top-5-implausible-ways-where-translation-saved-people-lives/