…ne égesd el!! És a szomszédodat is beszéld le!

Itt az ősz, az óvodákban, iskolákban falevelek és gesztenyebábok kerülnek az ablakokba, a kert pedig kezd eltűnni a vastagodó levéltakaró alatt. Ha meguntuk a családi avarhalomban hempergőzést, avarrugdosást, levélcsokor gyártást és levélkép alkotást, valamit kezdenünk kell a nagy mennyiségű falevéllel.

Ha egy mód van rá, ne akarjuk füstbe borítani a környéket, akkor se, ha nosztalgiarohamunk van gyerekkorunk őszi avarégetés-szaga után! Lapozzunk inkább bele a KÖTHÁLÓ (Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata) avaros szórólapocskájába és az „avarégetéskor kibocsátott káros anyagok” listájának áttekintése - majd kellő elborzadás - után, válasszuk önként a komposztálást! Így a lehulló levelekből nem légszennyezés, hanem értékes tápanyag lehet!

„Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során” (KÖTHÁLÓ „Avarégetés – van megoldás” című kiadványa)

„Egy kupac avar elégetése százmillió köbméter levegőt szennyez meg. A por elsősorban szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz.” (Levegő Munkacsoport).

Jó hír: minden falevél komposztálható, még a diófalevél is! Tény azonban, hogy a különböző falevelek lebomlásának sebessége is különböző. Lassan komposztálódó lombok: dió, vadgesztenye, platán, tölgy, bükk és nyárfa, különösen lassan bomlanak a tűlevelek. Könnyen komposztálható lombok: éger, juhar, kőris, mogyoró, fűzfa, gyümölcsfák, hársfa és nyírfa.

A leveleket apránként, kisebb adagokban tegyük a komposztálóba, lehetőleg különböző fák leveleit keverve össze. Ám ha sok a falevél, külön is komposztálhatjuk, a komposztáló közelében elkerített helyen tárolva. Esetleg apríthatjuk is a leveleket, így kevesebb helyet foglalnak, és gyorsabban bomlanak le. A faágakat, gallyakat is aprítsuk fel, így mulcsozásra közvetlenül felhasználhatjuk őket.

A dió és a vadgesztenye is komposztálható!

Elterjedt, hogy a dió és a vadgesztenye nem komposztálható (valóban igen lassan bomlik le, kb. 4 év, amíg érett komposztot kapunk), és az így kapott komposzt nem használható, mert csírázás- és növekedés-gátló anyagokat tartalmaz.

A levélben valóban megtalálhatjuk ezeket az anyagokat, de a komposztálás során lebomlanak, átalakulnak. Az érett komposztnál ezek a gátló hatások nem jelentkeznek.

A közelmúltban egy hazai kísérletsorozat is igazolta, hogy az érett komposzt a növények fejlődésére semmilyen káros hatást nem fejt ki.

Hazai szabályozás

A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést. Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Kérdéses esetben, vagy az égetési tilalom megszegése esetén a jegyzőhöz fordulhatunk panasszal e rendeletre hivatkozva. A rendelet megszegése esetén komoly bírságokat szabhat ki a hatóság, magánszemélyek esetén 100.000 forint, vállalkozás esetén félmillió lehet a fizetendő összeg.

Források:
http://www.kothalo.hu/kiadvanyok/23.pdf
www.kothalo.hu/kiadvanyok/kompfuz.pdf

A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 6. száma.
 

Még javában tart a nyár, de a szülők és az új iskolába készülő gyerekek gondolatai talán már el-elkalandoznak az őszi tanévkezdés felé. Az alábbiakban abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogyan is készüljünk fel a tanévre, és – ha érinti családtagunkat – a kollégiumi életre a fenntarthatóság jegyében.

Csak olyan dolgokat szerezzünk be, amelyekre valóban szükség lesz az iskolaévben! Első lépésként készítsünk leltárat! Nézzünk körül otthon és írjuk össze, mi az, amit még tudunk használni, ld. ruhák, cipők, iskolatáskák, egyéb felszerelés (ceruzák, tollak, vonalzó stb.).

Amit lehet, vegyünk használtan! Ha bútorra (íróasztal, szék), biciklire vagy egyéb másodkézből is beszerezhető termékre van szükségünk (ld. alig használt iskolatáska), nézzünk szét valamelyik internetes piactéren vagy adományboltban. Szervezhetünk iskolacucc-cserét is a szomszédainkkal, barátainkkal, gyermekünk iskolatársaival közösen.

Kölcsönözzünk! A zeneoktatásban használt hangszereket, egyes sportfelszereléseket, kötelező olvasmányokat kölcsönözhetjük is! Csak azért ne vegyünk vadiúj trombitát, mert a gyermekünk ebben az évben azt szeretné kipróbálni a tavalyi gitár helyett.

Válasszunk környezetbarát tollakat, ceruzákat, irodaszereket! A listánkon szereplő írószerekből szerezzünk be környezetbarát változatot. Figyeljük a termékeken a környezetbarát jelzéseket!

Ne halmozzunk fel felesleges készleteket! Azokból a dolgokból, amelyeket nem használnak minden nap a gyerekek a suliban - ld. ragasztó, színes ceruza, sorkihúzó filc - nem kell nagyobb mennyiség!

Vigyázzunk az iskolai felszerelésre! Kérjük meg gyermekeinket, hogy próbálják használható állapotban megőrizni a beszerzett holmikat. Egyrészt azért, hogy ne kelljen mindenből újat venni a következő évben, másrészt azért, hogy továbbadhatóak legyenek testvéreknek, barátoknak stb.

Csökkentsük a papírhasználatot! Bár a gyerekek nagy része gyakorlott internethasználó, a házi feladatok nagy része továbbra is papíron készül - ahogy papírra jegyzetelnek és írnak dolgozatot is a diákok. Ettől függetlenül otthon odafigyelhetünk a papírfogyasztásra! Olyan füzetet/jegyzetfüzetet/mappát vegyünk, amely újrahasznosított, fehérítetlen papírból vagy fenntartható erdőgazdálkodásból származó fából (FSC) készült. Keressük a terméken a környezetbarát termékjeleket! Írjunk, nyomtassunk a papír mindkét oldalára.

Nem mindegy, mibe tesszük a tízórait! A tízórait, ebédet, uzsonnának valót tegyük mosható, újrahasználható, PVC-mentes, hőtartó dobozba. Ne használjunk eldobható csomagolást (papír- vagy műanyag zacskó, alufólia, folpack stb.) és papírszalvéta helyett vegyünk inkább textilt (pl. ilyet), vagy akár készíthetünk is. Az innivalót töltsük kulacsba!

Mit csomagoljunk? Egészséges, szezonális, lehetőleg helyben termelt alapanyagokból készítsük a szendvicset/falatoznivalót (ötletek itt). A gyerekeket vonjuk be a hozzávalók kiválasztásába, így valószínűbb, hogy meg is eszik, amit kapnak. Próbáljunk minél többször gyümölcsöt is adni a tízórai mellé; nem csak egészségesek, de a csomagolásuk is lebomlik :-)

Séta, bicikli, busz: bejárás autó nélkül: Környezeti szempontból a séta vagy a bicikli a legjobb megoldás az iskolába járásra és az autózás a legrosszabb. Ha az iskola kilométerekre van, használjunk tömegközlekedést.

A kisebb autóforgalomnak köszönhetően csökken az üzemanyag-fogyasztás, a káros anyagok kibocsátása, és kevesebb lesz reggel és délután a dugó az iskolák, óvodák környékén. Ha muszáj autózni, a szülők összefoghatnak, és vihetik telekocsival felváltva a gyerekeket.

ZÖLDEN A KOLLÉGIUMBAN

A környezettudatos iskolakezdés nem csak az otthonról suliba járóknak kihívás, sőt! Még inkább fejtörést okozhat azoknak a diákoknak, akik kollégiumi szobában vagy albérletben kezdik az új tanévet. Nekik szeretnénk segíteni az alábbi ötletekkel.

A kollégiumban is igyekezzünk az otthoni zöld gyakorlatot megvalósítani: ne pazaroljuk az energiát, figyeljünk a vízhasználatra, tartsunk növényeket a jó levegőminőségért, legyen kapcsolós elosztónk stb.

Használjunk használtat

Ha hiányos a berendezés a szobában, ld. elkelne még egy szék vagy egy asztali lámpa, nézzünk körül a helyi beszerzési lehetőségek között, és ha lehet, vásároljunk használt bútort. Nézzünk körül az online piactereken, ahol a termékeket település szerint is kereshetjük.

Figyeljünk a hűtőre

A legjobb, ha többen használunk egy nagy hűtőt (általában a közös konyhában van is), de ha mégis sajátot szeretnénk, válasszunk energiatakarékosat. Ha a tél elég kemény, jó öreg koleszos szokás szerint kiakaszthatjuk az ablakba a hűtenivalót :-)

Főzzünk közösen

A leginkább fenntartható, ha együtt főzünk a barátainkkal – nem csak olcsóbb, takarékosabb, de jó buli is. Kísérletezhetünk izgalmas receptekkel, és kidolgozhatunk egy rendszert a feladatok (zöld bevásárlás, főzés, rendrakás) megosztására.

A fény is számít

Az új LED-égők fénye szuper, nagyon kevés áramot használnak, és szinte örökké tartanak. Szerezzünk be ilyeneket, és ha kiköltözünk is, hagyjuk inkább hátra a következő lakónak, ezzel is népszerűsítve a környezetbarát égőket!

Zöldítsük a kollégiumot

Nézzünk utána, hogy nálunk vannak-e zöld törekvések, létezik-e koleszzöldítő csoport! Ha igen, csatlakozzunk, ha nem, kezdeményezzük a létrehozását és szervezzünk a diáktársak számára tudatosságnövelő akciókat, zöld programokat. Rengeteg dolgot tehetünk egy fenntarthatóbb közösség kialakításáért, kezdve a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításától (sörös dobozok külön), az energiatakarékosságon (gyertyafényes bulik, kütyümentes esték) és helyi élelmiszer fogyasztásán át (nagyi sütije és savanyúságai, piacozás) a közösségi tárgyhasználatig (hajszárító- és autómegosztás).

Szerkesztette: Király Andrea, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júliusi (108.) számában.

Források: Kislábnyom tippek - Zöld iskolakezdés, Kislábnyom tippek - Klímabarát iskolakezdés

Képek forrása: https://www.treehugger.com, https://www.istockphoto.com, http://robinsnest-retreats.com

Nyáron körülvesznek minket a finomabbnál finomabb, napérlelte zöldségek és gyümölcsök, melyeket sokféleképpen fogyaszthatunk; önmagukban, salátában, süteményekben, köretként stb. Ahhoz, hogy télen sem kelljen lemondanunk róluk, most van itt az ideje, hogy bespájzoljunk belőlük. Sokféle módszer közül választhatunk, alább az aszalásról, a zöldségek sóval történő tartósításáról, a nyers zöldségek tárolásáról, valamint a gyógy-és fűszernövények szárításáról olvashatunk.

Aszalás

A leghidegebb hónapokban is igyekezzünk nyers ételt tenni az asztalra, mert ezekben van a legtöbb vitamin és ásványi anyag, amelyek újjáépíthetik sejtjeinket és rostanyagaikkal segítik emésztésünket. Az aszalás jó példa erre, mely eljárás során az alábbi szempontokat érdemes szem előtt tartani:

• az aszaló az erkélyen vagy a kert bármely árnyékos részén felállítható;
• fűzfavesszőből font nagyméretű füles kosár a legpraktikusabb eszköz az aszaláshoz;
• az aszalót ne rakjuk közvetlenül az asztalra vagy a földre, hogy alulról is átjárja a levegő;
• az aszalandó terményt egy rétegben helyezzük az aszalóba, és naponta egyszer kézzel keverjük meg;
• tüllruhával, gézzel takarjuk le, hogy ne másszanak bele a bogarak;
• éjszakára vigyük fedett helyre az aszalót, vagy vízálló anyaggal takarjuk le;
• az aszalóból azonnal vegyük ki, ami kész, mert idővel romlik a minősége;
• száraz, szellős, sötét helyen tároljuk a kész aszalványokat, legjobb vékony anyagból készült zacskóba kötve és felaggatva, vagy dobozban;

Kert híján az előkészített gyümölcsöt, zöldséget, gabonát a sütőben is aszalhatjuk:

• tegyük zsírpapírra az aszalandó terményeket;
• a sütőt alacsony fokozatra állítsuk (se nem forró, se nem hideg), hogy ne süljön meg, mégis gyorsan elkészüljön;
• ne hagyjuk a kész terményeket a sütőben kihűlni, hanem néhány óráig hagyjuk levegőn, hogy a levegőből vizet felvéve szívósabbak legyenek;
• energiát takarítunk meg, ha ételsütés előtt az előmelegítés során és a sütés után a kihűlő félben levő sütőbe tesszük az aszalnivalót.

Sóval tartósíthatjuk a petrezselyem zöldet, a vegetának valót és a darált pritamin paprikát:

• Vegeta készítése: sárgarépa, hagyma, zellergumó, magvalt paprika fél-fél kilogrammját, valamint tetszés szerint 20-20 dkg paradicsomot, karfiolt vagy karalábét és egy nagy csokor petrezselyem zöldet reszeljünk le és keverjük össze fél kg tengeri sóval. Néhány napos pihentetés után töltsük kisméretű csavaros üvegekbe.
• Paprika-lekvár készítése: az alaposan megmosott és kimagozott pritamin paprikát húsdarálón daráljuk le. 1 kg nyers paprikához 40 dkg sót adagoljunk. Egy nagy lábasban első forrásig melegítsük fel a paprika-lekvárt, majd kis csavaros üvegekbe adagoljuk. A sóval tartósított élelmiszereket felbontás után tartsuk hűtőben.

A tartósítószer-mentes lekvárok főzésének rejtelmeiről itt lehet bővebben olvasni.
Tartósítószer-mentes finomságokhoz, savanyúságokhoz itt találhatók ötletes receptek.

A nyers termények tárolása, raktározása

Sok zöldségféle raktározása nagyon egyszerű, nem is szükséges hozzá más, csak egy verem vagy pince és egy kis homok.
Néhány hasznos tanács azonban itt is megszívlelendő:

• tárolás előtt a mosás nemcsak felesleges, de káros is;
• alaposan nézzük át a terményeket: távolítsuk el a megbúvó kártevőket, s ne tároljunk sérült növényeket;
• a belső szívlevelek kivételével a levélzetet távolítsuk el;
• a bio zöldségek szövetei szilárdabbak a lassúbb fejlődés miatt, s a magasabb szárazanyag- és alacsonyabb nitrogéntartalom eredményeképpen tovább eltarthatóak;
• a gyökérzöldséget tiszta homokba, a többi zöldséget és gyümölcsöt ládákba, illetve dobozokba tegyük;
• a burgonya tárolásához elég egy sötét hely, ahol maximum 80 cm vastag rétegbe pakoljuk őket. Érdemes alulra néhány lécet tenni, hogy jobban szellőzzön. A csírázást akadályozza a diólevél takarás;
• homok közötti tároláshoz „földnedves”, tiszta homokot használjunk. A gyökereket lombos felükkel a tároló külső széle felé állítva úgy helyezzük el, hogy ne érjenek össze, majd terítsünk rájuk annyi homokot, hogy teljesen befedje őket, aztán rakjunk egy újabb sor gyökeret;
• a vöröshagymát gyökértől és fellevelektől mentesen után szárítjuk, száraz, szellős térben, esetleg felfűzve tároljuk;
• időnként ellenőrizzük a ládákat és a homokágyakat, és ha romlást észlelünk, az egészet át kell válogatni;
• akkor megfelelő a pince, ha szellőztethető, és benne 2-5 °C-os a hőmérséklet és magas a páratartalom.

A jó verem (föld alá süllyesztett gödör) ismérvei: 

• készülhet építőanyagokból (például tégla), vagy szabadföldbe, de a beton vagy a fólia befülleszti;
• északi fekvésű, sima területet válasszunk (napos időben sem melegszik fel, így tavasszal tovább használható), ahol nem gyűlik fel az esővíz és a hólé;
• gondoskodjunk a víz elvezetéséről: a verem mellett ássunk árkot;
• a zöldségek tetejére homok, szalma és ismét homok kerüljön;
• inkább több és kisebb vermet készítsünk, mert ha már megbontottuk, nem lehet visszatemetni.

A tél folyamán egy átlagos négytagú család szükséglete a következőképpen alakul:

• burgonya: 60 kg, sárgarépa és hagyma: 25 kg
• káposzta (fejes- és kelkáposzta vegyesen): 30 kg
• cékla és karalábé: 15 kg, zeller és petrezselyemgyökér: 10 kg

Gyógy- és fűszernövények szárítása

Hasznos kiegészítői lehetnek konyhánknak és egészségmegőrzésünknek a téli hónapokban is, ezért érdemes ezekből is készletet gyűjteni az alábbi útmutatások mellett:

• utaktól, szennyezett helyektől távol gyűjtsük őket;
• a hajtásokat, leveleket, virágokat akkor ajánlott leszedni, amikor még zsengék, mivel ilyenkor legintenzívebbek az ízeik;
• kössünk belőlük kicsi, laza csokrokat, s azokat árnyékos, meleg, szellős helyen akasszuk fel;
• amikor a szárítmány már teljesen száraz, s pattanva törik, jöhet a morzsolás és az üvegbe rakás;
• növő holdnál gyűjtsük őket, ám az sem mindegy, hogy virágzás előtt vagy után kerül sor erre:
• azok a fajok, amelyeknél főleg a levél hatóanyagát használjuk fel, mint például a kapor, a zsálya, a borsmenta, a citromfű, a lestyán és a zsázsa, virágzás előtt adják a termés javát;
• a bimbózás kezdetekor kell betakarítani a bazsalikomot, a tárkonyt, a kakukkfüvet és a csombort;
• a levendula, a rozmaring és a majoránna teljes virágzásban adja a legnagyobb mennyiséget é  s a legjobb minőséget.

A gyógynövények gyűjtési naptára itt elérhető.

Források:
http://okovolgy.hu/uvegbe-zart-napsugar/
http://www.zoldkoznapok.hu/kamra.php

A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 43. száma.

A tipp INNEN is letölthető.

Nem véletlenül szerepel a napi minimum 30 perces séta minden életmódváltó és egészségprogram legfontosabb lépései között! Nincs egészség mozgás nélkül, és ha másra nem futja az időnkből, energiánkból, a sétálás a legkézenfekvőbb mozgásforma. Különösen a városokban - feltéve, ha olyan helyen élünk, ahol a várostervezők gondoltak a gyalogosokra is, és élhető, „sétálható” környezetet alakítottak ki.

A járókelőké az utca Brightonban (Fotó: Alamy)

Egy 22 brit nagyvárost felölelő kutatásban a szakértők 430 000 (38 és 73 év közötti) ember életmódját vizsgálták, és más, szintén a témában végzett kutatásokhoz hasonlóan ők is azt találták, hogy a sétálható utcákkal és terekkel rendelkező városokban alacsonyabb az ott élők vérnyomása, és csökken a magas vérnyomással járó kockázat, azaz komoly összefüggés van a sétálható élettér és a vérnyomás között. Akinek kétségei voltak, ebből is láthatja, milyen fontos a várostervezés, hiszen egyértelműen hosszú távú egészségügyi hatásai vannak!

„Az egyre gyorsabb tempójú városiasodással és a népesség elöregedésével arányosan nő a krónikus betegségek előfordulása” - mondta Dr. Chinmoy Sarkar, a Hong-Kong-i Egyetem adjunktusa, és a tanulmány egyik szerzője. „A közegészségügyi célok kialakításakor figyelembe kell venni a várostervezés és városépítészet hozzáadott értékeit is. Milliárdokat költünk a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére – ha ehelyett egészséges városok kialakításába fektetnénk, ha a lakókörnyezetünket úgy terveznénk meg, hogy sétára és szabadtéri tevékenységekre csábítson, akkor valószínű, hogy komoly megtakarításokat érhetnénk el a jövőben az egészségügyi kiadások csökkentése terén. Ha a városainkat úgy tervezzük meg és alakítjuk át, hogy aktív életmódot élhessünk, az visszahat az egészségünkre és a kormányzati kiadásokra az egész világon. A jól megtervezett városok lesznek a jövő egészséges városai.”

A treehugger.com oldal 10 pontos listája szerint a sétálásnak köszönhetően..

1.    …több energiánk és kedvünk lesz egyéb tevékenységekbe is belefogni, azaz fáradtság helyett inkább feltöltődünk,
2.    …egészségesebben étkezünk,
3.    …megerősödnek az izmaink,
4.    …távol tartjuk a szívbetegségeket,
5.    …boldogabbak és jobb kedvűek leszünk,
6.    …jobban alszunk,
7.    …kevesebbet költünk (az autónkra, és a konditeremre),
8.    …csökken a karbon-lábnyomunk,
9.    …javul a párkapcsolatunk (amennyiben a párunkkal sétálunk, és végre van időnk együtt lenni)
10.    …és élvezhetjük magát a sétát, örülhetünk a szabad levegőnek, és a magunkra fordított időnek :-)

Míg a sétálással – mint láthatjuk - számtalan módon javítjuk és karbantartjuk egészségünket, az autózás szó szerint az „agyunkra mehet”. A briteknek természetesen erre a kérdésre is van tanulmányuk, amely megállapítja, hogy a vezetés lett az új dohányzás. A NIHR Leicester Biomedical Research Centre tanulmánya szerint, ha sokat ülünk a volán mögött, csökken az intelligenciaszintünk, sőt, minél hosszabb távra megyünk, annál rosszabb. A kutatásban fél millió 37 és 73 év közötti brit életmódját követték nyomon öt éven át, és az intelligenciájukat, illetve a memóriájukat tesztelték. A projekt elején 93 000 ember volt, aki napi több, mint 2-3 órát vezetett. Durván hangzik, de ők jellemzően gyengébb szellemi képességekkel rendelkeztek a többieknél, és az öt év során további, gyorsabb hanyatlás mutatkozott azokhoz képest, akik keveset vagy egyáltalán nem vezettek.

A tanulmány a sokat tévézőket és számítógépezőket is vizsgálta. Érdekes, hogy a tévézés legalább olyan rossz hatásúnak bizonyult, mint a vezetés, de a számítógépezők intelligenciája nem romlott, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a számítógép stimulálóan hat az agyunkra.

„Ha szellemileg és fizikailag aktívak vagyunk, az agyunk is egészségesebb. Nem meglepő, hogy azok, akik hosszú órákat töltenek ülve minden nap, nagyobb valószínűséggel szenvednek a memóriát és a döntési képességet érintő kognitív készségek hanyatlásától.” (Rosa Sancho, kutatásvezető, Alzheimer’s Research UK)

A lényeg tehát, hogy minél többet biciklizzünk, sétáljunk. És ha igazán jót akarunk magunknak és a családnak, sétáljunk az ERDŐBEN!

„A természeti környezet, magyarul a fák jó hatással vannak a gyerek koncentrációs képességére, tanulmányi eredményére, és csökkentik az agresszivitást is. Mindez részben felnőttekre is igaz, Japánban ezért évtizedek óta terápiás módszerként alkalmazzák az erdei tartózkodást – ők „forest-bathing”-nak nevezik, ami nagyjából erdőben fürdőzést jelent, de nem vízben fürdőznek, „csak” a fák közelségében.” – írja a divany.hu.

Qing Li tokiói professzor azt is bebizonyította, hogy létezik kapcsolat az erdő és az emberi immunrendszer között. A professzor és kutatócsoportja megmérték a résztvevők ún. NK-sejteinek aktivitását erdőlátogatás előtt és után. Az NK-sejt (natural killer-sejt) az emberi fehérvérsejtek egy típusa, konkrétan a vírusok elleni védekezésben kulcsszerepet játszó fehérvérsejt-fajta. Ezek a sejtek azok, akik azonnal reagálnak a vírusfertőzésre, de más szerepük is van, ők reagálnak elsőként a tumoros sejtekre is. Az erdőlátogatás pedig aktivizálja ezeket a sejteket: a kutatás szerint már egyetlen, erdőben töltött nap után mérhető a változás és ez nagyjából egy hétig kimutatható, ha pedig rendszeresen elmegyünk hétvégén az erdőbe, akkor egy-egy hétvégét követően kb. egy hónapig fennáll a hatás.

Ami a gyerekeket illeti: az erdőben töltött idő javítani képes az ADHD, azaz a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktív zavar tüneteit. A tanulmányok szerint a természetben töltött idő a figyelem fáradtságából eredő koncentrációzavart, és az intellektuális kapacitást is javítja.

Fordította és szerkesztette: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. áprilisi (106.) számában.

Forrás: https://www.theguardian.com/, http://www.treehugger.com/health, https://www.treehugger.com/cars, https://divany.hu/szuloseg

Képek forrása: 

https://www.theguardian.com/, https://www.treehugger.com/cars, Antal Orsolya ©