Az utazásban többek között az a jó, hogy világot látunk – és az a kevésbé jó, hogy a felfedezni kívánt nagyvilágban többféle környezeti problémát okozunk azzal, hogy útra kelünk. Széndioxid-kibocsátás, az állatvilág kizsákmányolása, vízpazarlás, hulladéktermelés – csak egy pár a sok problémából, amihez akarva-akaratlan hozzájárulunk, ha utazunk. Az alábbiakban kilenc olyan tippet olvashatunk, amely a legtöbb gondot okozó hibák elkerülését és utazásaink zöldítését segíti.
1. Mini kozmetikumok - A boltokban kapható apró samponok és krémek kényelmesek a csomagolás szempontjából, de gyorsan kifogynak és szemétre kerülnek, jelentősen gyarapítva ezzel a hulladékok mennyiségét. A flakonok és tégelyek természetesen újrahasznosíthatóak lennének, de általában a kukában végzik, különösen azon pontjain a világnak, ahol az újrahasznosítás még nem elterjedt gyakorlat. Inkább keressünk otthon/vegyünk utazó flakonokat, amiket mindig újratölthetünk a kedvenc krémeinkkel.
2. Palackozott víz fogyasztása - Sok utazónak szóba sem jöhet a csapvíz fogyasztása, mert számos országban a teljesen szűretlen vagy a megszokottnál kevésbé tisztított víz komoly egészségügyi problémákat okozhat azoknál, akik más vízminőséghez vannak szokva. A palackozott víz fogyasztása azonban jelentős környezeti hatással bír. A palackok gyakran a lerakóban végzik újrahasznosítás helyett, és ha egyszer lerakásra kerültek jó sokáig ott is maradnak, évszázadok alatt bomlanak csak le. Palackozott víz helyett vigyünk magunkkal hordozható szűrőt és újrahasználható palackot, így bárhova megyünk tiszta vizet tudunk inni.
3. Taxizás mindenhova - Nem kérdés, hogy a városokban a tömegközlekedés a legkörnyezetbarátabb, ha nem akarunk gyalogolni. Egy ismeretlen helyen azonban könnyebb beugrani egy taxiba, mint próbálni eligazodni a tömegközlekedés rendszerében, különösen, ha épp most érkeztünk meg a reptérre nagy csomagokkal. Ha viszont már szusszantunk egyet és kicsomagoltunk, ne sajnáljuk az időt, járjunk utána és taxizás helyett használjuk ki maximálisan a tömegközlekedés nyújtotta előnyöket. Nem csak zöldebbek leszünk így, de a helyiek életébe is belekóstolhatunk.
4. Ágyneműcsere a hotelben - Ha nem jelezzük, hogy nem szeretnénk, a hotel lecseréli az ágyneműnket és törölközőnket minden áldott nap. Gondoljunk bele, hány szoba van egy átlagos szállodában, és hány szálloda a világon – elképesztő mennyiségű vízpazarlás, ha naponta kimosnak minden ágyneműt! Szerencsére sok hotel már változtatott a korábbi rendszeren és új rendet alakított ki a naponta keletkező szennyes csökkentése érdekében. A törölközőnket például nem viszik el kimosni, ha visszaakasztjuk a helyére, van ahol pedig egy kártyát adnak, amit akkor kell kitenni, ha szeretnénk áthúzatni az ágyat. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy az adott szálláson mi a mosásra vonatkozó rend, kérdezzük meg a recepcióst.
5. Papírtérképek - Oké, ez tényleg nehéz, mert sokan vagyunk, akik szeretik a jó térképet, és a jó térképekkel nincs is gond. De a turistáknak osztogatott, elnagyolt, szórólapnagyságú, hirdetésekkel teli belváros térképek mind a kukában végzik. Ha van okostelefonunk, töltsünk le inkább olyan digitális térképet, ami internethozzáférés nélkül is használható (íme néhány alkalmazás)!
6. Kétes hírű állatkertek és aquaparkok - Vannak „rendes” állatkertek, például azok, amelyek menedéket nyújtanak és a túlélés lehetőségét biztosítják kihalófélben lévő fajoknak, és azon fáradoznak, hogy közelebb hozzák az állatvilág védelmének ügyét az emberekhez. De vannak olyan állatkertek is szép számmal, amelyek enyhén szólva kérdéses gyakorlattal üzemelnek, orvvadászokkal fogatják be az állatokat és a fogságban kegyetlenül bánnak velük. Ne menjünk olyan állatkertbe, amely nem elkötelezett a vadvilág védelme és a természeti értékek megőrzése mellett, és amelyik nem bánik jól az állataival. Gyanús, ha engedik, hogy (begyógyszerezett) oroszlánt és tigrist simogassunk, elefánton lovagoljunk, betanított (szűk medencékben nyomorgó) kardszárnyú delfineket és delfineket nézzünk.
7. Szuvenírek - A szuvenírek jó dolgok - emlékeztetnek bennünket a rengeteg átélt élményre, és örömet szereznek a családnak, barátoknak. De a beszerzésükkor nem árt észnél lenni! Gyakran találkozhatunk ugyanis olyan emléktárgyakkal, amelyek értékesítése illegális, mert vagy régészeti leletnek minősülnek vagy veszélyeztetett állatfajok elpusztításával jár az alapanyaguk beszerzése (ld. elefántcsont, korall, állatbőrök és csontok). Sokaknak csábító a tudat, hogy olyan egzotikus tárgyat szereznek meg, amilyen otthon senkinek nincs. Ne vegyünk ilyesmit, mert amíg van kereslet, az orvvadászok és tolvajok nem hagynak fel a természet fosztogatásával.
8. Utazási irodák - Ha szervezett útra megyünk, foglalás előtt nézzünk utána a szervezőknek! Tudják, mi fán terem a felelős turizmus? Alkalmazzák a gyakorlatban? Gondoskodnak róla, hogy a nyaralás során se a környezet, se a helyiek érdekei ne sérüljenek? A piacon rengeteg cég kínálja a legkülönfélébb szolgáltatásokat a búvárkodástól a szafariig, és könnyű az első szembejövő jó ajánlatnak elcsábulni. De ne feledjük, hogy sok utazási irodát inkább érdekli a pénz, mint a tevékenysége környezeti és etikai hatása. Keressünk olyan céget, aki hozzánk hasonlóan felelős a témában!
9. Repülés - Senkinek nincs több hónapja arra, hogy repülő helyett hajóval vagy neadjisten vonattal tegyen meg több ezer kilométeres utakat, sokszor muszáj tehát repülni. De a légiközlekedés hatalmas mennyiségű szén-dioxid kibocsátásáért és ezzel a klímaváltozásért is felelős. A kibocsátást nem tudjuk ugyan elkerülni, de lehetőségünk van részben semlegesíteni erre specializálódott szervezetek segítségével, akik kiszámolják a kibocsátásunkat, és dollárban megadják a kompenzáció értékét, amelyet ha befizetünk környezetvédelmi projekteket támogatunk. Vannak már olyan légitársaságok, akik partnerséget kötöttek kibocsátássemlegesítő szervezetekkel, így a légitársaságon keresztül közvetlenül is lehet rendezni az „ökotartozásunkat”.
Forrás és kép: http://www.afar.com/magazine/the-9-most-environmentally-harmful-things-about-travel-and-what-to-do-instead? www.islandtradervacations.net
A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 87. száma.
Győzzük meg a döntéshozókat
Miért jó ez, és hogyan lehet a gyakorlatban megcsinálni? Jó azért, mert így a pázsitalkotók szegényes flórája kiegészülhet egyéb növényekkel: százszorszép, pásztortáska, útifű, tyúkhúr, gyermekláncfű stb. Azaz kertünk növényvilága változatosabb lesz. És egy kis szervezéssel meg is lehet csinálni. Ki kell jelölni, meg kell találni a kertekben azokat a területeinket (bokrok alatt, fák közelében, kerítés mellett), ahol hagyjuk a lágyszárú növényeket felmagasodni és csak évente egyszer-kétszer vágjuk le. Kereshetünk olyan helyeket is, ahol ugyan sűrűbben, de a fűnyírót magasabbra állítva vágjuk a füvet, míg a legjobban használt, nagyon szem előtt lévő területeken akár teljesen megmaradhatunk a korábban alkalmazott megoldásnál, bár a két fűnyírás közötti időt mindenképpen jó lenne egy kicsit növelni.
A fűnyírással azonban nemcsak így hatunk az élővilágra. Ma már gyakorlatilag mindenki fűnyírókat, szegélynyírókat használ. Mindkét eszköz működése rotációs. A központi tengely körül erőteljesen forgó vágó penge, vagy damil vágja el a fűszálakat és a forgó erő a levágott fűszálat a szegélynyíró védőperemének, a vagy a fűnyíró dobjának vágja neki. Ha bármilyen élet van a fűszálakon (rovarok, puhatestűek, esetleg kisebb békák), akkor azok a centrifugális erő hatására nekivágódnak a kemény peremfelületeknek és elpusztulnak. Emlékezzen mindenki arra, hogy 20-30 évvel ezelőtt az árokpartokon mennyi szöcske, sáska, tücsök volt megtalálható! Menjen ki most, és nézze meg, hogy most mennyi! A különbség, ezeknek a fajoknak az eltűnése kétségbeejtő. A megoldás egyszerű, csak kényelmetlen. Vissza kellene térni a kézi kaszáláshoz. Amikor a vágás hatására a fűszálak elfekszenek a földön, de a rajta lévő élővilágot semmilyen hatás nem éri. Tudom jól, hogy a rohanó világban ez nagyon nehéz feladat. Ha nem is mindenhol, de az árokpartokon, vagy éppen a kertben meghagyott magasabb tarlójú területrészeken ez nem lehetetlen. Tanulhatjuk a kaszálást kisebb csoportokban, lehet ez a program közösségépítő is, aminek mind az élővilág, mind a közösség csak hasznát látja.
Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség 
A mosás gyakorisága a törölközők esetében elég 
Mindenki, aki kertészkedett már életében, tudja, hogy kertet művelni nem láblógatás. Még akkor sem, ha ásás és kapálás helyett mulcsozunk, és gereblyézetlenül hagyjuk ősszel a leveleket. A kertészkedés rendes, igazi, minden porcikánkat átdolgoztató fizikai munka, akár permakultúrásan, akár hagyományosan műveljük, és nem csak kalóriát égetünk vele, de egyéb fizikai előnyökre is számíthatunk, ha magunknak termeljük a betevőt.
Fej: a kertészkedés csökkenti a kortizol nevű stresszhormon szintjét, amitől jobban alszunk, és mentálisan is jobban érezzük magunkat.
Ne feledjük a kertészkedés számos egyéb hasznát sem:
A gyakorlatban természetesen elég nehéz kivitelezni a képernyőmentes életet. Ha nincs mit bámulni, a gyerekek zajosabbak, energikusabbak, féktelenebbek, és sokkal inkább jelen vannak egész álló nap. Ha nem görnyednek megbabonázva egy iPad fölé valamelyik szoba mélyén, akkor – nem meglepő módon – pont úgy viselkednek, mint a gyerekek: versenyt futnak a lakásban (mindenen és mindenkin keresztül), bunkereket építenek a porszívó útjába, és gödröket ásnak a frissen beültetett kertbe.
2. Ne spóroljunk a minőségi „játszóruhán”
4. Fontos a sok jó könyv
Katherine édesanyja szerint: „Csináljuk együtt a házimunkát és beszélgessünk vég nélkül. Meséljünk történeteket söprögetés és krumplipucolás közben. A gyerekeknek nagy szükségük van olyan felnőttekre, akik beszélgetnek velük és megmutatják a dolgok csínját-bínját."
7. Építsünk bunkert
Vegyünk helyi cserepes (!) virágot - Semmiképp se importált, rovarirtószeres vágottvirág-csokrot ajándékozzunk!
Nem kell mindenáron házon kívüli programot szervezni, és vagyonokat költeni – otthon is legalább olyan jól érezhetjük magunkat, sokkal kevesebb pénzből :)
Használjuk újra! A kistestvérek gyakran megöröklik a kinőtt jelmezeket (is), de miért ne lehetne barátok között is megosztani a gyakran nagy gonddal elkészített jelmezeket? Ha külön oviba vagy iskolába járnak, akkor ez gond nélkül megoldható – már ha hasonlóak az elképzelések. Persze ez a másodkézből vásárolt daraboknál automatikusan megvalósul.
A képek forrásai és leírások angolul:
Lufik helyett – A lufik számos egészségre és környezetre káros anyagot tartalmazhatnak! Inkább készítsünk maradék papírokból 
Először is: a hólapát, hószán, hótoló, seprűk nagy hasznunkra lehetnek. Ha pedig már letapostuk, lefagyott:
CMP-A 
