Kislábnyomos tippek

A jeles napok zöldítésébe nem csak a karácsony és a húsvét tartozik! Minden megszokott vagy újonnan átvett, nemzetközi és hazai - nem titkoltan fogyasztásra is buzdító - neves nap akkor lesz igazán kislábnyomos, ha igyekszünk fenntarthatóan ünnepelni, és kímélni a minket éltető Természetet!

Például azzal, hogy nem vásárolunk felesleges ajándékot, csomagolást, üdvözlőlapot, virágot, és most is inkább az együttlétre, az élményekre helyezzük a hangsúlyt.

 

 
Ha mindenáron szeretnénk valamivel meglepni párunkat/szeretteinket, tartsuk szem előtt az alábbiakat: 
 

 

Készítsünk saját ajándékot (vers, barkácsolt meglepetés, szerenád, kinek mire futja a kreativitásából :-)) vagy válogassunk hazai kézművesek termékeiből. De a megpucolt ablakok is számíthatnak ajándéknak! Gyerekekkel is elkészíthető „csupaszív” ötletet találunk itt.

 

Ajándékozzunk felelős csokit - Méltányos kereskedelemből származó, Rainforest Alliance VerifiedTM védjeggyel vagy UTZ logóval ellátott, környezetbarát csomagolású biocsoki jöhet csak szóba!

 

Kerüljük a „koszos” aranyat – Egy átlagos aranygyűrű legyártása több mint 20 tonna bányászati hulladékkal jár! Vásároljunk arany ékszert (és felelős forrásból származó drágakövet) attól a 119 kereskedőtől, akik az Earthworks kezdeményezéséhez csatlakozva elkötelezték magukat a környezetpusztító bányászati gyakorlat ellen.

Vagy válasszunk kézműves, egyéb anyagokból készített ékszert, helyi készítőtől.

 

Élményajándéknak jó lehet a színházjegy, kézműves/alkotó tanfolyam, wellness utalvány, jógabérlet, közös kirándulás stb.

 

Küldjünk elektronikus képeslapot – Például olyanokat, amelyek árából fontos ügyeket támogat pl. az Unicef vagy az Oxfam.

 

Vegyünk hazai termesztésű hagymás, egyéb cserepes vagy „slow flower” virágot - semmiképp se importált, vegyszerekkel kezelt vágottvirág-csokrot ajándékozzunk! Az időtálóbb kézműves virágok, vagy gyerekekkel közösen, újrahasznosított anyagokból alkotott virágok is szóba jöhetnek.

Sokáig a hóvirág volt a nőnap jelképe hazánkban, de 2005 óta védett, ne induljunk neki az erdőnek! Adhatunk viszont hóvirágból is cserepeset, virághagymából mi magunk is hajtathatunk egy csokorra valót!

Nevelhetünk saját virágot is, vagy nagyszerű meglepetés a hazai készítésű magbonbon!

 

  • Adakozzunk kedvesünk/szerettünk nevében nemzetközi vagy hazai zöld szervezeteknek;
  • csatlakozzunk az éppen futó #nemluxustaska kampányhoz, amelyben már nem használt, de jó állapotban lévő, higiéniai termékekkel megpakolt női táskát adományozhatunk;
  • vagy választhatunk olyan kezdeményezést is, amely a klímaválság kezelése érdekében lányok oktatásába fektet.

 

Jó tett helyébe lelki békétidén március 8-án, és az év többi napján is, szánjunk időt és energiát arra, hogy kedvességet, figyelmességet és együttérzést tanúsítunk mások, akár idegenek iránt is. Remek ötleteket találunk „véletlenszerű kedvességekre” például ezen az oldalon!

 

 

 

 

 

 

Itt a nyár, kezdődik a vakáció, tervezzük a szabadságunkat – de vajon hogyan lehet-nénk öko-turisták, azaz nyaralhatnánk kör-nyezettudatosabban úgy, hogy pihené-sünknek a lehető legkisebb karbon-lábnyoma és legkevesebb negatív környezeti hatása legyen?

Tippjeink ITT olvashatók.

 

 

 

Változtattál már szokásaidon és sikerült csökkenteni energiafogyasztásodat, ám úgy érzed, még ennél is többet tennél? Esetleg szívesen áldoznál egy keveset egyéb hasznos energiatakarékossági megoldásokra? Vagy elérted a saját háztartáson belüli változás határait? Összeszedtünk néhány ötletet a továbblépéshez…

https://mailchi.mp/00e0424d7a06/ek2022_maj20 

 

 

 

 

 

Egy kosárkányi húsvéti válogatás: fenntartható étkezés, zöld húsvéti tippek, receptek, tavaszi szemezgető

 

Fenntartható és igazságos, klímabarát és etikus élelmiszertermelés és -fogyasztás

Karbon-lábnyom csökkentés otthon lépésről lépésre – Mit eszünk? Hogy eszünk? Hogyan készítsük el? A GreenDependent előadása

Fosszilis energiát eszünk?

Mi az 50km-es diéta

Energiatudatos, klímabarát és etikus, felelős élelmiszerfogyasztás

Hogyan együnk fenntarthatóbban, azaz zölden és felelősen?

Felelős húsfogyasztás

Fenntartható és igazságos, klímakímélő és önellátó élelmiszertermelés

Nulla hulladék a konyhában: tippek (és receptek) híres brit séfektől

Kert mindenhol

 

Zöld húsvét

11 tartalmas és húsmentes fogás zöld csütörtökre

Desszertek húsvétra sütés nélkül

Hogyan szervezhetünk energiatudatos húsvéti locsoló bulit?

Zöld Húsvét, színes tojással, természetesen

Húsvéti tojásfestés természetesen – akár konyhai ételhulladékból

 

Együnk tavaszi zöldeket

Gazleves” (szezonális növényekből), ez is gazleves

Kora tavaszi ehető vadon termő növények

Csemegézzünk az áprilisi erdő-mező ehető zöldjeiből! 

Tavaszi zöldek erdőből, mezőről

Hideg, tavaszi, zöld szósz kemény tojással

Tavasszal is gombászunk

 

Amíg nem terem a kert, ott a kamra!

Éljünk a kamránkból: a 10 legjobb recept a pizzától a chilis babig

Szezonális receptek a Kislábnyom hírlevél íróitól

Lencsepástétom, babsaláta, céklasaláta

 

Tavasz

Tavaszi szemezgető

Mit tehetünk a méhek és pillangók védelmében?

Ehető virágok - a kerti és balkon élővilág tervezése

 

Fontos könyvek

Az elég jó konyha

A kerttől a konyháig - A tudatos szakács könyve

Idei, hazai, zöld

Zero waste konyha

 

Képek forrása: Antal Orsolya ©, https://www.gardeningknowhow.com, https://erdokostolo.blogspot.com, https://hvgkonyvek.hu/konyv/idei-hazai-zold

 


 

Mi a másfélfokos életmód?

Olyan életmód megvalósítása, amely a Párizsi Klímamegállapodásban vállalt másfél fokos cél elérését segíti. A másfélfokos életmód konkrétan meghatározza, hogy mekkora átlagos karbon-lábnyomon kellene élnie minden egyes embernek a Földön ahhoz, hogy az iparosodás előttihez képest a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 1,5 foknál többel, és el tudjuk kerülni, hogy a klímaváltozás visszafordíthatatlan folyamatokat indítson be a bolygón. 2030-ig a 2-2,5 tCO2/fő, 2050-ig a 0,7tCO2/fő-re csökkentett karbon-lábnyomot kéne elérnünk, hogy a másfélfokos célt tartani tudjuk.

 

 

 

„Ahogy a napjainkat töltjük, úgy telik az életünk is.”

(Annie Dillard)

A digitális függőségben sokan már többet nézelődnek a neten, mint amennyit alszanak, esetleg több időt szánnak a telefonjaikra, mint a párjukra, családjukra. Egy brit piackutatás szerint az átlag okostelefon-használó 221-szer néz rá a telefonjára naponta… Nem csak az áramfogyasztásunk nő az állandó monitorbámulással, hanem a stressz-szintünk, és a mozgásszegény életmódból eredő egészségügyi kockázatok is.

 

1. Szánjuk rá magunkat egy digitális méregtelenítésre.

Jelöljünk ki egy teljes napot, amikor semmire és semmilyen eszközzel nem használjuk az internetet: nincs emailezés, nincs Netflix vagy Instagram. Helyette ott van a család, a könyvek, magazinok, testmozgás, kipróbálandó receptek, társasjátékok, hobbik.

 

2. Kapcsoljuk ki a wi-fi funkciót a fényképezőgépen, és használjuk úgy a gépet, mintha 1995 lenne.

Legyen a kamera tényleg csak kamera, jelzőhangok nélkül. Merüljünk el a lefotózni kívánt témában, és élvezzük, hogy nem kell a fényképezőgép jelzéseit lesni. Ne megosztásra örökítsük meg a pillanatokat – őrizzük meg őket magunknak.

 

3. Ne a hálószobában tartsuk az okostelefont.

A legtöbben a telefonjuk mellett alszanak, mert ébresztőórának is azt használják. Vegyünk inkább egy olcsó ébresztőt, és egy másik helyiségben tegyük töltőre a telefont. Felkeléskor, és a nap végén is adjunk magunknak minimum egy képernyőmentes órát. A reggel és az este szent és sérthetetlen - az egész napunk függ attól, hogy hogyan ébredtünk, és milyen volt az éjszakai pihenésünk. Használjuk bölcsen az időt.

 

4. Kíméljük magunkat az értesítésektől.

Az okostelefonok állandó jelleggel pittyegnek, villognak, rezegnek – és az őrületbe kergetik a használóikat. Kapcsoljuk ki az értesítőfunkciókat. Igen: minden egyes értesítést.

Vegyük vissza az irányítást az életünk felett.

 

 

5. Gondoljuk át, mi az, ami tényleg fontos?

Mi az, ami a világon a leginkább motivál és mozgat bennünket? Elég nagy az esélye, hogy nem a világháló. Vegyük sorra ezeket a dolgokat, írjuk le őket, és ezekre koncentráljunk.

 

 

Forrás: http://www.treehugger.com

Képek forrása: http://www.wisebread.com/ http://www.itstimetologoff.com/, http://www.itstimetologoff.com/ http://slowblog.blog.hu/

 

 


 

 

 
Mindannyiunknak vannak használható, jó állapotban lévő, továbbadható dolgai, ahogy mindenféle szükségletei is. Hogyan adjunk túl a cuccainkon és szerezzük be, amire szükségünk van minél fenntarthatóbb módon? Szervezzünk közösségi csereberét!
 
A közösségi csereberéken áruk és szolgáltatások találnak vevőre házi almalekvártól a játékokig.

 
 
Szervezés 7 lépésben:
 
  1. Határozzuk meg a céljainkat – Kik vegyenek részt (a házban vagy az utcában/településen lakók stb.), milyen fajta dolgokat cserélnénk?
  2. Válasszunk helyszínt és időpontot – Olyan napot válasszunk, amikor a legtöbb ember ráér (hétvége) és tervezzünk minimum 2-3 órára. A helyszín legyen elég nagy, közeli, könnyen megközelíthető és lehetőleg ingyenes (vagy olcsó bérleti díjú).
  3. Időben hirdessük meg az eseményt – Egy hónappal a cserebere előtt már nekiállhatunk. Néha elég csak szólni egy pár, mindenki mást elérő embernek, de biztosabb, ha Facebook-on, e-mailen, helyi újságban is hirdetünk.
  4. Feliratok és felszerelés – Írjuk ki a bejáratra, hogy ott vagyunk. Legyen regisztrációs asztal, ahol köszönthetjük és regisztrálhatjuk az érkezőket. Időben járjunk utána, hogy a helyszínen tudnak-e asztalokat és székeket biztosítani.
  5. Rendezzük meg a csereberét! -  Ha kisebb összejövetel van, az elején mindenki elmondhatja, mit hozott, és mire van szüksége. Nagyobb eseményeken Keres/Kínál táblákra lehet cetliken felírni, ki mit keres, névvel, elérhetőséggel.
  6. Dokumentáljunk és értékeljünk – Fotózzunk és számoljuk meg, hányan jöttek. Kérjünk visszajelzést a résztvevőktől, hogy a következő csereberét a levont tanulságok figyelembevételével tudjuk majd alakítani.
  7. Folytassuk a szervezkedést – Tartsuk az emberekkel a kapcsolatot, és szervezzünk további csereberéket. Bátorítsunk másokat is a szervezésre és osszuk meg a tapasztalatainkat online vagy a helyi médiában.
 
A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 94. száma.
 
 
 

 

Itt a nyár, a gyümölcsszezon, a nagy meleg és a pihenés ideje is. Az alábbi tippválogatás segít a hőség elviselésében, a nyári bőség megőrzésében télire, illetve egyszerű, olcsó és környezetbarát ötleteket ad szabadidőnk eltöltésére.

Hűsölés - Mit csináljunk otthon, ha nagyon melegünk van?

  • Először is, előzzük meg, hogy a hő bejusson otthonunkba: árnyékoljunk! Használhatunk redőnyt, hővédő rolót, napernyőt, de akár fát is ültethetünk hosszútávra. :)
  • Hajnalban napfelkelte előtt huzattal szellőztessük át a lakást vagy házat, nappalra a napos ablakokat árnyékoljuk, és húzzuk be a sötétítő függönyt is, amíg nem vagyunk a szobában.
  • Függesszünk ki vizes lepedőt a lakásban, ahol a levegő jár.
  • Spricceljünk/permetezzünk hideg vizet a szobákba és magunkra is, a párolgó víz sok hőt von el. Spricceljünk hideg vizet a szobanövények leveleire is.
  • Rakjunk magunkra hideg vizes törölközőt.
  • Menjünk sétálni, kirándulni árnyat adó parkokba, erdőkbe.
  • Igyunk hideg italokat, készíthetünk például gyümölccsel ízesített vizet! :)

További alternatív hűtési tippek ITT!

 

Befőzés, aszalás, szárítás, vermelés

  • A tartósítás egyik alapszabálya: csak friss, egészséges terményt szabad feldolgozni, szedés után a lehető leghamarabb.
  • Nem csak energiatakarékossági okokból nem ajánlott a fagyasztás, mint tartósítási módszer, hanem mert az így tárolt termények hétről-hétre sokat veszítenek értékükből.
  • A kamra legyen minél hűvösebb, és szellőzzön jól.
  • Lehetőleg zárt üvegekben tároljuk a gabonaféléket, szárított fűszereket és gyógynövényeket, babot, lencsét, mákot is.
  • Az üvegeket pontosan címkézzük fel, mert később nehéz visszaemlékezni a részletekre.

Befőzésről, aszalásról, gyógy-/ fűszernövények szárításáról és a nyers termények raktározásáról bővebben ITT.

 

Kislábnyomos hobbik

  • Válasszunk magunknak fenntartható elfoglaltságot, fogjunk kislábnyomos hobbiba!
  • Töltsünk több időt a szabadban, gombásszunk, kempingezzünk, járjuk az erdőt, barátkozzunk fákkal.
  • Mozogjunk: fussunk, biciklizzünk, jógázzunk, táncoljunk.
  • Kertészkedjünk otthon vagy közösségi kertben.
  • Barkácsoljunk.
  • Önkénteskedjünk, például egy biogazdaságban.

 

50 ötlet klímabarát pihenéshez

Ha esetleg elfelejtettük volna, milyen sok egyszerű, hétköznapi tevékenység adhat örömet és nyújthat nagyszerű kikapcsolódást, íme egy 50 tételt tartalmazó lista emlékeztetőnek – csupa olyan ötlet, amely általában nem kerül be a tennivalóink közé, pedig ha valamire, ezekre az elfoglaltságokra érdemes időt “pazarolni”!

A teljes lista ITT érhető el.

 

Hasznos eszközök a nyárra

Újratölthető palack

A nagy melegben hamar megszomjazunk, ezért célszerű, ha mindig tartunk magunknál egy újratölthető palackot, és kerüljük az egyszer használatos PET palackokat.

Számos különböző újratölthető pohárral, termosszal, palackkal találkozhatunk a boltok polcain, amelyek funkciójukban és anyagukban is sokfélék. Érdemes odafigyelni azonban arra, hogy tartós és környezetbarát anyagú edényt válasszunk.

Legyező

Szuper a meleg ellen és kiegészítőnek sem rossz :-)

 

Ami a nyaralást illeti

Nemcsak a boltokban, az utazásainkban is „túlfogyasztunk”, faljuk az országokat, látnivalókat és kilométereket… Ahogy a járvány lelassulásra, és a hétköznapjaink átgondolására kényszerített, úgy kell az utazásainkat is lassabb, átgondoltabb, szerényebb megközelítéssel tervezni.

Hogyan lehetnénk öko-turisták, azaz nyaralhatnánk környezettudatosabban úgy, hogy pihenésünknek a lehető legkevesebb negatív környezeti hatása legyen?

 

Tippek itt: Így nyaraljunk kis környezeti hatással

 

Ha valakinek még nincs elég ötlete a nyárra, kukkantson bele az E.ON EnergiaKözösségek háztartási energiatakarékossági verseny 2020/21-es évadának 3. versenyfeladatára érkezett zöld, energiatakarékos, klímabarát nyaralástervekbe, programokba!

 

 

Kislábnyomos tippek a témában:

Hűsölés

Pihenés

 

További ötletek:

GreenDependent intézet előadása: Karbon-lábnyom csökkentés otthon lépésről lépésre 4. - Közlekedés, szabadidő, hogyan tovább

Az EnergiaKözösségek csapatainak nyaralós tippjei: Hogyan pihenjünk és nyaraljunk kis környezeti hatással, felelősen?

 

Forrás: Kislábnyomos tippjeink a nyárra, Így nyaraljunk kis környezeti hatással

Képek forrása: GreenDependent ©

 

 

 

Az aszfaltborítás nélküli területeken a lehulló esőt elnyeli és tisztítja a talaj és a növények – de ha az eső a tetőkre, utcára és parkolókra esik, nem tud a földbe szivárogni. A városi csapadékvíz tele van szeméttel, baktériumokkal, nehézfémekkel és egyéb szennyező anyagokkal, így a tisztítás nélkül elfolyó csapadékvíz jelentősen szennyezi természetes vizeinket. Jelentősebb mennyiségű csapadék esetén az elfolyó víz eróziót és áradásokat is okozhat.

 

Mindkét problémára megoldást kínálnak az esőkertek!

Az esőkertek sekély, növényekkel beültetetett vízgyűjtő medencék, mesterségesen kialakított mélyedések, amelyek az erdők természetes vízgyűjtő medencéit utánozva összegyűjtik, elnyelik és megszűrik a háztetőről, járdákról, utcáról oda irányított vizet.

 

Miért fontosak az esőkertek?

Ahogy a városok és külvárosok növekednek, és egyre több egykori erdő és mezőgazdasági terület helyén állnak házak, a burkolt és csapadékvíz számára áthatolhatatlan felületekről elfolyó víz is egyre nagyobb problémát jelent. Az elfolyó víz villámárvizeket okoz; szennyezi a befogadó vizeket és komoly csapadékvíz-kezelési költségeket ró az önkormányzatokra.

A csapadékvíz elfolyásának csökkentésével az esőkertek segíthetnek megoldani a problémát. Bár egy esőkert önmagában apróságnak tűnhet, sok kert együtt jelentős környezeti előnyökkel jár egy lakónegyed, közösség számára.

Az esőkertek előnyei:

  • növelik a talajba felszívódó víz mennyiségét, és ezzel feltöltik a helyi és regionális víztartó rétegeket;
  • segítik a közösségek árvíz- és vízelvezetési problémákkal szembeni védekezését;
  • védik a patakokat és tavakat a városi csapadékvíz által szállított szennyező anyagoktól (gyepműtrágyák és rovarirtók, autókból származó olajok és egyéb folyadékok, valamint számos a háztetőkről és burkolt felületekről bemosódó káros anyag);
  • szépítik az udvarokat, utcákat és lakókörnyezetet;
  • élőhelyet nyújtanak a madaraknak, pillangóknak és sok hasznos rovarnak.

Saját kertünkben is kialakíthatunk esővíznyelő esőkertet: „Az esőkert […] a birtokon belül speciálisan kialakított kisebb rész. A dolog lényege, hogy az esővíz folyásirányának megfigyelése után, annak megfelelően, már meglévő, vagy mesterségesen kialakított mélyedésekbe tereljük a vizet. Az ilyen módon elárasztott kertrésznek többféle haszna van. Az ide terelt víznek lesz ideje a földbe szivárogni, nem csak átfolyik a területen, mindeközben pedig a föld, mint természetes szűrő megtisztítja az esővizet, ami így jobb kondícióban kerülhet vissza a közeli patakokba, folyókba. […] Az elárasztott területet természetesen olyan növényekkel és virágokkal népesíthetjük be, melyek kedvelik az efféle körülményeket, a legjobb választások a helyi klímához alkalmazkodott őshonos növények, melyek így a csapadékon kívül több törődést nem is igényelnek a későbbiekben.” (http://kertesz.blog.hu)

A hagyományos házkörüli pázsithoz képest egy esőkert nagyjából 30%-kal több vizet nyel el!

Hogyan csináljuk:

Tervezési szempontok: http://www.edenkert.hu

Angol nyelvű útmutató: RAIN GARDENS – A how-to manual for homeowners https://www.chicagobotanic.org

Zöld infrastruktúra és lehetséges elemei: http://water.epa.gov (A zöld infrastruktúrában a vizet a növényzet, a talaj és természetes folyamatok segítségével kezelik, így teremtenek egészségesebb városi környezetet.)

 

Forrásokhttp://www.tworiverscoalition.org/downloadshttp://en.wikipedia.orghttps://www.chicagobotanic.org

Képek forrása: http://www.moflococo.org, https://www.thestructuralengineer.info

 

 

 

Hogyan lehetnénk öko-turisták, azaz nyaralhatnánk környezettudatosabban, úgy, hogy pihenésünknek a lehető legkevesebb negatív környezeti hatása legyen?

Különböző tanulmányok szerint a nyaralások környezeti hatása, vagy öko-lábnyoma 5 főbb tényezőből tevődik össze:

1. Utazás: hová megyünk és mivel?

A legjelentősebb hatás általában az utazáshoz kapcsolódik - minél messzebb megyünk, a hatás annál nagyobb.

Válasszunk a lakóhelyünkhöz közel fekvő célontokat.

2. Hulladékok/szennyvíz: hová kerülnek és mi lesz a sorsuk?

A szálláshely kiválasztásakor ellenőrizzük, hogy van-e lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre, odafigyelnek-e a hulladék minimalizálására?

3. Étkezések: mit eszünk, azt hogyan termelték és hogyan került asztalunkra?

Érdemes utánajárni foglalás előtt, hogy a szálláson előnyben részesítik-e a helyi, szezonális, bio termékeket, ezekből készítik-e az ételeket?

4. Energia: a szálláshelyen hűtésre, fűtésre, világításra, stb. felhasznált energia

Fontos szempont, hogy a szálláshely energiahatékony legyen, ld. szobánként külön szabályozható fűtés/hűtés, világítás; természetes szellőztetés; és az is előny, ha megújuló energiát használnak.

5. Program: mit csinálunk nyaralásunk alatt?

Ügyeljünk rá, hogy a választott programok ne veszélyeztessék, zavarják a helyi élővilágot és a közösség életét. Azaz terepmotorozás helyett inkább önkénteskedjünk biokertészetben vagy vegyünk részt egy helyi természetvédő szervezet munkájában.

 

Top tipp haladóknak

Egy öko-turistának sem kell feltétlenül lemondania arról, hogy a tengerentúlra utazzon, és új kultúrákat ismerjen meg. Fontos azonban, hogy ezt milyen gyakran tesszük, illetve, milyen alaposan tervezzük meg utunkat, mennyire használjuk ki az alternatív lehetőségeket. Érdekes kikapcsolódást kínálnak az ún. „közösségi turizmus” kezdeményezések, amelyek a helyi közösség bevonásával, a helyi kultúrára és szokásokra építve kínálnak programokat. A nyaralók bekapcsolódhatnak a helyiek mindennapjaiba, és zöld projektekben is segédkezhetnek.

 

Amit még megtehetünk

Válasszunk környezetbarát szálláshelyet. Európában és Magyarországon a táblázatban látható fontosabb minősítésekkel és besorolásokkal találkozhatunk:

2021. jan. 1-jétől 2022. dec. 31-ig a "Zöld Szálloda 2021-2022" cím viselésére jogosult szállodák listája

További hasznos oldalak:

További tippek, olvasnivalók

 

Klímabarát nyári szünet - ötletek energiaközösségektől

Ha valakinek még nincs elég ötlete a nyárra, kukkantson bele az E.ON EnergiaKözösségek  2020/21-es évadának 3. versenyfeladatára érkezett zöld  programokba!

A klímabarát nyaralások részleteit a képekre kattintva érhetjük el.

 

 

 

 

Az elmúlt egy évben számos szempontból átalakult életmódunk: az oktatás és a munka mellett családi, baráti találkozóink és persze más rendezvényeink is az online térbe költöztek. Ha ezeket is zölden szeretnénk megtartani, van pár dolog, amit nem árt tudnunk - és persze néhány olyan is, amivel csökkenthetjük környezeti terhelésünk. :-)

Az online élet lábnyoma

Számos kutatás foglalkozik azzal, hogy a koronavírus hatására az életmódunkban bekövetkezett változás hogyan hat a karbon-lábnyomunkra, egy nemrég publikált tanulmány például kifejezetten az online videó konferenciák, és streaming szolgáltatások hatására mutat rá.

Mert ugyan a lezárások eredményeként összességében tényleg csökkent a világban a karbon-kibocsátás, igencsak megnövekedett az internet forgalma – a kutatás szerint egyes országokban 20 százalékkal is.

Az eredmények szerint, ha ilyen ütemben folytatjuk a streamelést és online rendezvények szervezését, a karbon-lábnyom éves növekedése 2021-ben elérheti a 34,3 millió tonna széndioxid-kibocsátást, aminek légkörből való megkötéséhez 185 443 négyzetkilométer erdőre lenne szükség – ez kb. kétszerese Magyarország teljes területének.

Mit tegyünk, hogy csökkentsünk?

A kutatók egyik legfontosabb javaslata: kapcsoljuk ki a HD-t, ez 86 százalékkal csökkentheti környezeti hatásunkat a streamelés során; ha pedig egy videó konferencián kikapcsoljuk kameránkat, azt akár 96 százalékkal is csökkenthetjük.

Amennyiben megmérjük laptopunk fogyasztását, nem meglepő módon azt tapasztalhatjuk, hogy az magasabb, ha videókat nézünk, vagy épp egy egész napos konferencián veszünk részt, mint egy átlagos munkanapon. De mindez még nem indokolja ezt az óriási különbséget. 

  

Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy internetezésünk lábnyomának csupán egy része a saját, helyszíni fogyasztásunk (laptopunk és routerünk), ehhez tartozik még a kiépített hálózat, valamint az adat- és szerverközpontok fogyasztása is.

Érdemes kitérni arra is, hogy hogyan alakult át az elmúlt években az internetezés fogyasztásának összetétele. A streaming szolgáltatások és felhő alapú tárhelyek előretörésével arányaiban fokozatosan megnőtt az adatközpontok kibocsátása, míg a felhasználóknál csökkent ennek nagysága.

Az internet használatból eredő kibocsátásunkra mind a három területen lehet hatásunk, de természetesen azt legegyszerűbben közvetlen energiafogyasztásunk visszaszorításával csökkenthetjük. Ezen segít ha

  • energiatakarékosan beállításokkal használjuk számítógépünk;
  • használat után teljesen áramtalanítjuk eszközeink;
  • csak rövid időre (pl.: ebédidőben) megyünk el, hibernáljuk azt.
  • szabadidőnkben a sorozatok és filmek helyett a társasozást vagy olvasást választjuk. :-)

De ne feledkezzük meg a másik két összetevőről sem! Ösztönözhetjük döntéshozóinkat, hogy energiaellátásunkat minél inkább megújulókból fedezzék – ez igen nagy hatással lehet mindannyiunk hálózathoz köthető kibocsátására. Illetve, az adatközpontok kapcsán is van lehetőségünk: ha tehetjük, válasszunk „tudatos felhőszolgáltatást”, amik például megújuló energiából látják el önmagukat.

Ha pedig élő rendezvényt szervezünk…

Habár még távolinak tűnik, de volt és lesz olyan idő, amikor élő rendezvényt szervezhetünk, de még néhány dologra oda kell figyelnünk, a járványhelyzet miatt. Jó példa erre az E.ON EnergiaKözösségek záró rendezvénye, ahol a „szokásos zöld dolgok” mellett olyasmikre is odafigyeltünk, hogy:

  • környezetbarát, magyar gyártmányú kézfertőtlenítőt választottunk kimérve, amit újratölthető flakonokban tettünk ki a résztvevők számára;
  • továbbra is mosható és nem eldobható poharakat használtunk, a résztvevőket arra kértük, hogy azokat feliratozzák saját nevükkel;
  • az ételeket nem csomagoltuk most sem porciózva, de a szokásos svédasztal helyett azokat felszolgálók osztották a résztvevők számára maszkban, kesztyűben.

 

A zöld szervezési elvek mellett a rendezvény karbon-lábnyomát is kiszámítjuk, illetve kompenzáljuk (az online rendezvények lábnyomáról másik most megjelent cikkükben olvashattok részletesebben).

Az itt példaként felhozott E.ON EnergiaKözösségek program során a résztvevő közösségek között 110 őshonos gyümölcsfát osztottunk szét, amik nem csupán a kibocsátás kompenzálását szolgálják, de védik a biodiverzitást is és helyi élelmiszertermelési lehetőséget teremtenek. A gyümölcsfák a hazánkban működő, fajtamegőrzést szolgáló Zala megyei Tündérkertből származnak.

 

Szőllőssy Anita, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2021. márciusi (120.) számában.

 

 

Forrás: earther.gizmodo.com; climatecare.org

Képek forrása: GreenDependent ©; climatecare.org